Hiller
István az oktatási és kulturális tárca élén nagy felháborodást keltve
bevezette a tandíjat, ebben azonban ki is merült a
reformlendület.
(Forrás: FigyelőNet)
Felszámolná több állami kulturális intézmény gazdasági
önállóságát, a filmipart viszont fellendítették intézkedései. A
FigyelőNet kormányértékelésében ezúttal az oktatás és kultúra területét
vizsgáltuk.
Az oktatás és a kultúra
egy éve
■ Emelték a
pedagógusok kötelező óraszámát a közoktatásban ■ A
fejkvótarendszerről a tanulócsoport-alapú rendszerre állították át a
finanszírozást ■ Módosító javaslatot nyújtott be a
tárca a médiatörvényhez ■ Bevezették a fejlesztési
részhozzájárulást (fer) – valójában a tandíjat – a
felsőoktatásban ■ A minisztérium csökkentette az
államilag finanszírozott képzésre felvehető hallgatók
létszámát ■ Áttekintették az egyházi iskolák állami
finanszírozását ■ Megvonták a diákok utazási
kedvezményét ■ A megújulás programja címmel 2006
decemberében elkészült a kormány kulturális
stratégiája
Hiller István a második
Gyurcsány-kormányban az érettségi botrányok miatt megingott székű Magyar
Bálintot váltotta az oktatási és kulturális tárca
élén.
Az MSZP volt elnöke a
miniszteri székbe ülve nem tétlenkedett, radikálisan belenyúlt a
felsőoktatás finanszírozási rendszerébe, amikor tanévkezdet előtt
bevezette a fejlesztési részhozzájárulásnak elkeresztelt tandíjat. Az
eredeti menetrend szerint – mint a Figyelő írja – a koalíció csak
2010-ben vállalta volna ezt a népszerűtlen lépést. A szakértők szerint a
racionális és szükséges intézkedést azonban a kabinet végül azzal a
tudattal vállalta a ciklus elején, hogy a borítékolható
felháborodáshullám néhány hónap alatt kifullad, és nem húzódik el a
következő választásokig .
A
következő nagy bejelentés az egyes szakok finanszírozásának
megváltoztatása volt. Az érettségizők 68 százaléka kap államilag
finanszírozott helyet a felsőoktatásban, az intézményeknek
kapacitásszámot állapítanak meg, így azon szakok kapnak több pénzt,
ahova több és jobb eredményű diák jelentkezik. Ezzel veszélybe kerülhet
jónéhány, nem annyira színvonalasként elkönyvelt egyetemi és főiskolai
szak létezése. Ezzel együtt változik majd a felvételi pontrendszer is, a
jelentkezés viszont olcsóbb lesz.
A
Figyelő szerint szakértők úgy látják: Hiller István a közoktatásban nem
vállal fel fontos döntéseket. „A kultúrára és a felsőoktatásra helyez
nagyobb figyelmet, miközben nem látható, hogy az előző miniszter idején
elindult reformokat kívánja-e folytatni a kabinet, s ha igen, milyen
irányban” – összegezte a Figyelőnek erős hiányérzetének okát Szűcs
Tamás, az alapítványi formában működő Alternatív Közgazdasági Gimnázium
(AKG) igazgatója. Ráadásul a közoktatásban is megjelent a megszorítás:
emelkedett a pedagógusok kötelező óraszáma. Ez utóbbi Szűcs szerint
ésszerű és szükséges döntés, bár nyilván sokak egzisztenciáját keményen
érinti. Az igazgató azt a reformok melletti határozott miniszteri
kiállást viszont hiányolja, amely az egészségügyben
tapasztalható.
A kormányprogram
oktatási részének egyik sarkalatos pontja volt az az ígéret, hogy
„fellépünk az iskolai szegregációval szemben”. Ehhez képest az OKM-ben
éppen Hiller szüntette meg a roma gyerekek integrációjáért felelős
miniszteri biztosi posztot.
Mohácsi
Erzsébet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány vezetője
– mint a Figyelőnek elmondta – azt kifogásolja, hogy az alapítványuk
hiába kérte a tárca állásfoglalását, segítségét a (szocialista vezetésű)
miskolci önkormányzattal szemben folytatott közérdekű perük kapcsán. A
bíróság ugyanis első fokon megállapította, hogy az önkormányzat
származási alapon elkülönítő iskolát tart fenn. Ekkor kellett volna a
minisztériumnak egyértelműen leszögeznie, hogy elítéli ezt a gyakorlatot
– mindez elmaradt.
A Figyelő által
megkérdezett szakértők véleménye szerint a miniszter munkaideje nagy
részét a kultúrának szenteli. Ám e téren sem feltétlenül elégedettek az
érintettek. Átgondolatlannak tartja például Farkas Ágnes, a Nemzeti
Színház gazdasági igazgatója azt az elképzelést, hogy a tárcavezető
felszámolná több állami kulturális intézmény gazdasági önállóságát. A
gazdasági igazgató szerint az előrehaladott stádiumban lévő terv
megvalósítása komoly fenntartási és működési problémákat
okozhat.
Négy évre biztosította be a
miniszter a hazai filmgyártás stabil finanszírozását a Magyar Mozgókép
Közalapítvánnyal tavaly kötött megállapodásban, amely Grünwalsky Ferenc
filmrendező, az alapítvány vezetője szerint a filmtörvénnyel azonos
jelentőséggel bír a szakma számára. Mint a Figyelőnek elmondta, úgy
véli, felpezsdíti majd a filmgyártást az a lehetőség, amely szerint a
magánbefektetők az alkotás költségvetésének 20 százalékáig a befektetett
összeg után jelentős adókedvezményben részesülnek.