Brit
szakértők elsősorban a hagyományos CD “feldarabolásának” tulajdonítják a
forgalom visszaesését, amelyért tehát nem a kalózkodás a felelős első
helyen. Az Apple és a Tesco nagyobb felelősséget visel ezen a
területen.
(Forrás: SG)

A Value
Recognition Strategy névre keresztelt munkacsoport napjainkban azt a
visszaesést vizsgálja, amely 2004 óta következett be a brit zenei
piacon. Fő feladatuknak ezen visszaesés okainak és részleteinek
kutatása, meg­ma­gya­rá­zá­sa,
illetve a lehetséges orvoslatok
megje­le­ní­té­se. Véleményük szerint a
kalóz­má­so­latok és az internetes kalózok csak
csekély mértékben járultak hozzá a bevételek
csökkenéséhez.

A fő mozzanat ugyanis
szerintük a hagyományos CD feldarabolása, vagyis a kínálat átalakulása
volt, amely lehetővé tette a zeneszámok külön-külön történő
megvásárlását. Ezzel az érdeklődők szabadon válogathattak az egyes dalok
között és csak azokat vásárolták meg, amelyek kiemelkedtek egy-egy
albumból. Márpedig ezt elsősorban az Apple 2003-ban elindított iTunes
zeneboltja tette lehetővé, ráadásul mind a négy nagy kiadó teljes
támogatása mellett, amelyek a munkacsoport szerint nem ismerték fel a
digitális terjesztésben rejlő lehetőségeket és azok
következményeit.

Ezt egészíti ki a
hiperolcsó CD-lemezek értékesítése, amely a nagy üzletláncok, így
például a Tesco egységeiben indult be, persze nem a legújabb kiadványok
esetében. Mindazonáltal ez a két mozzanat végképp átalakította a
hagyományos terjesztési formát és annak korlátait, megnyitva az utat a
nagyobb variáció, olykor pedig a spórolás felé. Igaz, az érintettek
azzal is tisztában vannak, hogy amennyiben Steve Jobs cége nem lépte ezt
volna meg, minden bizonnyal kis éltéréssel megtette volna valaki
más.

A szakértői véleménynek azért
van nagy jelentősége, mert felismeri, hogy a kalózkodás aránylag csekély
szerepet játszott a bevételek csökkenésében. A Capgemini számításai
szerint 2004 óta nagyjából 480 millió font veszett el a brit zeneipar
számára, ebből viszont 368 millió egyértelműen a formátum változásának,
vagyis az önálló zeneszámok megjelenítésének tulajdonítható, és a
fájlcserélő hálózatok mindössze 18 százalékban járultak hozzá a
folyamathoz.