A magyar
diákok már az általános iskola felső tagozatában és a középiskolában is
tanulnak EU-val kapcsolatos ismereteket – a tantervek legalábbis
előírják ezek oktatását.
(Forrás: Népszabadság)

“Ki kell alakítani a tanulókban az Európához való
pozitív viszonyt” – így szólt az 1995-ben bevezetett nemzeti alaptanterv
(Nat) iránymutatása. Ez a gyakorlatban az unió kialakulásával
kapcsolatos alapismeretek oktatását jelentette: a diákoknak tisztában
kellett lenniük például a tagállamok számával és az egyes országok
csatlakozásának időpontjával.

A
2003-ban bevezetett új Nat már “európai azonosságtudatról” értekezik,
amelyet kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. Vagyis a diákoknak
tanulniuk kell az EU kialakulásának történetéről, alkotmányáról,
intézményrendszeréről és politikai szempontrendszeréről. Ezek a
tudnivalók leginkább a földrajzórákon kerülnek terítékre, de a XX.
századi folyamatok taglalásakor a történelemórákon is beszélnek
róluk.

Aki persze földrajzból
érettségizik, ennél is többet kell tudnia az EU-ról: a 2005-ös érettségi
bevezetésével a földrajz tantárgy vizsgakövetelményeiben megjelentek az
uniós ismeretek. “Mutassa be az együttműködés kialakulását, lényegét és
legfontosabb területeit, illetve hatását a tagállamok
társadalmi-gazdasági életére” – akár ilyen feladatot is kaphatnak a
gyanútlan érettségizők.

De
statisztikai adatok elemzése alapján el kell tudniuk helyezni az Európai
Uniót a világgazdaság erőközpontjai között, illetve példákkal
alátámasztva be kell tudniuk mutatni az unión belüli területi
fejlettségi különbségeket is. Tisztában kell lenniük a szervezet
mezőgazdasági politikájával, területfejlesztési és környezetvédelmi
törekvéseivel, valamint az EU és Magyarország kapcsolataival, s
ismerniük kell az integráció bővítésének lehetőségeit és problémáit
is.