Tizenötmillió
forintos támogatással felújították a legendás Ludas Matyi című
filmet
(Forrás: Magyar Hírlap)

Eredeti színeiben és restaurált hanggal élvezhető. A
későbbiekben a tévében is látható lesz.  Több mint
negyven szakember egyéves, megfeszített munkájának eredményeképpen a
Magyar Filmlaboratórium Kft., az MTA Számítástechnikai és Automatizálási
Kutatóintézete, a Veszprémi Egyetem képfeldolgozási tanszéke
közreműködésével immár eredeti színeiben ragyog a Ludas Matyi, s a
címszereplő Soós Imre hangján szól. A szeptember 18-ai sajtóbemutatón
meggyőződhettünk arról, hogy sikerült visszaállítani az 1949-es
állapotot. Az Örökmozgó vetítései s későbbi televíziós sugárzások tovább
növelik majd azt a nézőszámot, amely az 1961-es felújítás közönségével
együtt meghaladta már az ötmilliót. – A restaurálás izgalmas filmszakmai
történetéről a világhálós Filmkultúra közleményeiből tájékozódhatunk:
itt jelent meg a felújítást irányító archívumi munkatárs, Fazekas Eszter
tanulmánya.

Ötvenöt esztendeje készült az első,
teljes hosszában színes magyar játékfilm, a Ludas Matyi, nemzeti
kulturális örökségünk becses, féltve óvandó darabja. Fazekas Mihály az
1800-as évek elején írta, s csiszolgatta hosszan hexameterbe szedett,
nyelvi leleményeiben páratlan, gyújtó hatású vígeposzát, melynek főhőse –
hosszan írva –, Lúdas Matyi háromszor verte le Döbrögi földesúron az
arcpirító igazságtalanságot: ludainak elrablását, s az ő deresre
húzását. A filmváltozatban Soós Imre, ez a páratlan, sajnálatosan rövid
életű őstehetség jelenítette meg a nép nevében bosszútevő parasztfiút, s
a többi szerepben is színészetünk színe-java került mozivászonra.

A Szinetár György írta, Nádasdy Kálmán rendezte Ludas Matyi
kópiájával rögtön azután, hogy mindenki elámult a színes mozgókép
láttán, bajok mutatkoztak. Mint Hegyi Barnabás akkori segédoperatőrétől,
Szécsényi Ferenctől tudni lehet, a belga nyersanyag nem volt eléggé
érzékeny, eltérő minőségű jellemzőkkel bírt a külső és belső felvételek
során. Hiányzott a megfelelő világítóapparátus, az előhíváshoz nem
álltak rendelkezésre alkalmas vegyszerek. Pedig Hegyi Barnabás már
1941-ben színesben forgatta Radványi Géza rendezővel A beszélő köntös
néhány külső képsorát, és 1949. május elsején (német Agfacolorra) színes
dokumentumfelvételt készített. A gyári s az országos pártvezetők
mindamellett „individualista csökevénynek” minősítették a Ludas Matyi
forgatásakor mutatkozó hang- és képfelvételi problémákat. A nyersanyagot
gyártó Gevaert pedig csak egyesztendős szavatosságot vállalt.

Amikor a filmet 1961-ben elővették,
s ismét műsorra tűzték, kiderült, hogy a színek csaknem teljesen
kifakultak. Fölmerült a gondolat, hogy a hajdani némafilmek úgynevezett
virazsírozási technikájával próbálkoznak, de végül csupán a hanganyagot
újították meg a még élő szereplők segítségével. Császár Miklós
hangmérnök a már két esztendeje halott Soós Imre kényszerű
helyettesítésére a tehetséges, de mélyebb orgánumú Csíkos Gábort
választotta.

2001 tavaszán, az első
filmrestaurációs konferencián már a digitális technika érzékeltette a
korszerű lehetőségeket. A Focus Fox Stúdió itt bemutatott képsorai után
2003 augusztusától megindulhatott a Ludas Matyi kép- és hanganyagának
teljes helyreállítása. Ehhez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
15 millió forintot biztosított. A többit maguk a közreműködők állták
munkateljesítménnyel, pénzzel, hiszen a feladat nemzetközi
referenciaként is jelentős. A restaurálást a Magyar Nemzeti Filmarchívum
irányította. Ez az intézmény 1989 óta jár élen efféle munkák
elvégzésében „A Magyar Film Múltja és Jövője” elnevezésű alapítványával,
s erre szakosodott szakembergárdájával. A Nemzeti Kulturális
Alapprogram, a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Történelmi
Filmalapítvány s a tárca külön keretei között rendelkezésre bocsátott
források kiaknázásával néma- és hangosfilmek, dokumentum- és játékfilmek
százai nyerték vissza eredeti állapotukat a Magyar Nemzeti
Filmarchívumban. Átmentették az 1945 utáni korszak minden nitró alapú
(gyúlékony, s az időnek kevésbé ellenálló nyersanyagra fényképezett)
nagyjátékfilmjét.