A
pedagógusok egy részének tetszését nem nyerte el a kétszintű érettségi. A
tapasztalatok alapján azonban az idén már kétharmaduk
elengedhetetlennek tartja a népszerűbb szakokra az emelt szintű
matúrát.
(Forrás: Népszabadság)

Egy részük egyenesen kötelezővé tenné a nehezebb
vizsgát a felvételihez. A pedagógusoknak csaknem a fele kötelezővé tenné
az emelt szintű érettségit a felsőoktatási felvételihez – derül ki a
Felvételi Információs Szolgálat legfrissebb felméréséből, amelynek során
317, érettségit adó középiskola 2286 tanárát kérdezték meg. A kétszintű
érettségi rendszere tavaly – botrányok közepette – debütált.
Emlékezetes: az egyik legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy a
felvételihez ugyan nincs előírva az emelt szintű érettségi, a
gyakorlatban azonban az olyan slágerszakokra, mint a nemzetközi
kommunikáció, a pszichológia, illetve a jogi és a gazdasági képzések,
lehetetlen volt bejutni a hét többletpontot érő emelt szintű vizsga
nélkül. Az idén – bizonyos idegen nyelvi szakokat kivéve – még mindig
nem lesz kötelező letenni az emelt szintű érettségit. Ezzel azonban
csupán a pedagógusoknak a harmada ért egyet, 27 százalékuk pedig csak
részben, 44 százalékuk viszont egyáltalán nem tartja ezt jónak. (Magával
a kétszintű érettségi rendszerrel is csupán a pedagógusok 33 százaléka
ért egyet, másik egyharmaduk viszont egyáltalán nem ért egyet vele.)

A tavalyi tapasztalatok alapján a
pedagógusok nagy része bizonyos szakokra kifejezetten szükségesnek is
tartja a sikeres felvételihez az emelt szintű vizsga letételét. A
tanárok 77 százaléka szerint a jogi és szociális igazgatási szakokra
feltétlenül szükség lesz majd az emelt szintű matúrára, a bölcsész
szakok esetében a válaszadók 71 százaléka gondolja így, a gazdasági
szakoknál pedig a 63 százaléka. Kisebb arányban látják szükségesnek a
pedagógusok a nehezebb vizsga megírását az egészségügyi (46 százalék),
az informatikai (37 százalék), a természettudományi (34 százalék) és a
műszaki képzéseknél (35 százalék).

A felmérésből az is kiderült, hogy jócskán akadnak
„fehér foltok” a tanároknak a kétszintű érettségivel kapcsolatos
ismereteiben. A megkérdezettek 23 százaléka mondta azt, hogy ismeri a
rendszert. 64 százalékuknak saját bevallásuk szerint is vannak
hiányosságai, 11 százalékuknak ráadásul sok is, egy százalékuk pedig
egyáltalán nem is ismeri a kétszintű érettségi rendszerét. Olyan
alapvető dolgokkal, hogy csak azért az emelt szintű érettségiért jár
pluszpont, amely tárgyból a felvételi eredményt (szerzett pontok)
számítják, vagy hogy, ha egy vizsgatárgy alapján számítják a szerzett
pontokat, az abból a tárgyból tett emelt szintű érettségiért nem hét,
hanem 14 többletpont jár, a pedagógusoknak csak a 65, illetve a 34
százaléka van tisztában.

Persze a
pedagógusoknak nemcsak az új, kétszintű érettségi rendszerével kellett
az elmúlt időszakban megismerkedniük, hanem a szeptembertől minden
egyetemen és főiskolán elinduló bolognai folyamattal is. A következő
tanévtől a felsőoktatási intézmények – néhány kivételtől eltekintve –
már nem indíthatnak hagyományos egyetemi és főiskolai szakokat: minden
diáknak előbb az úgynevezett bachelorképzésre kell felvételiznie, majd
utána léphet tovább (de csak a 35 százalékuk) a következő,
masterszintre, majd a doktori fokozatra.

A felmérés szerint a bolognai folyamat lépcsőivel, a
magyar felsőoktatási rendszerben várható változásokkal leginkább az
igazgatók és a továbbtanulásért felelős tanárok vannak tisztában: 15-15
százalékban nyilatkozták azt, hogy teljes mértékben ismerik a
változásokat, körülbelül 38 százalékuk jártas a témában, de nem látják
tisztán a jövőképet. A gimnáziumi osztályfőnökök és szaktanárok mintegy
30 százaléka alig vagy egyáltalán nem ismeri a változásokat.

A bachelor- és a master-fokozatok
bevezetése a pedagógusok egyharmadának nyerte el teljes mértékű
támogatását, 47 százaléknyian részben egyetértenek vele. A legnagyobb
mértékben az igazgatók (43 százalék) és a továbbtanulásért felelős
tanárok (39 százalék) tetszését nyerte el az új rendszer, az
osztályfőnökök 45 százaléka viszont nem értett egyet vele.