Kényszermunka
1944-45 címmel személyes iratokat, fényképeket is felvonultató
kiállítás nyílt szerdán Budapesten, a Holokauszt
Emlékközpontban.
(Forrás: MTI)

„A
kiállítás (…) célja, hogy a holokauszthoz kapcsolódó, látszólag
feledésre ítélt történeteket is az emlékezetünkbe idézze” – mondta
Bozóki András kulturális miniszter a „Magyar zsidók az SS ausztriai
munkatáboraiban” alcímmel rendezett tárlat megnyitóján. Fontosnak
nevezte, hogy emlékezzünk; megfogalmazása szerint „az emlékezés talán
az, amely védetté tehet bennünket az ellen, hogy hasonló borzalmak
megismétlődjenek”.

Bozóki András
köszönetet mondott az osztrák kormánynak és a bécsi zsidó hitközségnek
azért, hogy az eredeti dokumentumokat megőrizte és átadta. Megemlékezett
azokról az osztrák állampolgárokról, akik 1944-45-ben több,
Magyarországról deportált ember életét mentették meg. Szita Szabolcs, az
emlékközpont vezető történésze kiemelte, hogy a kiállítás 230
legyilkolt honfitársunkra, egyúttal a nácizmus hatszázezer magyar,
összességében pedig hatmillió áldozatára is emlékeztet. Mint elmondta,
1944 nyarán különleges egyezkedés nyomán előbb 1684, később 15 ezer
magyar zsidó időlegesen kimenekülhetett az SS
„karmaiból”.

Az 1684 magyar zsidót
hatalmas váltságdíj ellenében először Bergen-Belsenbe, majd Svájcba
vitték. A 15 ezer szegedi, szolnoki és debreceni zsidó a Bécs melletti
Strasshofba, onnan pedig különböző munkahelyekre került. A deportáltak
egy csoportját 1945. április 25-én a mai Alsó-Ausztriában fekvő
Persenbeugba szállították, majd május 2-án, egy nappal a felszabadulás
előtt a közeli Hofamt Prielbe vezényelték; a foglyokkal gépfegyverrel
végeztek, a holttesteket tömegsírba temették. Szita Szabolcs kiemelte:
az elmúlt évtizedben magyar és osztrák tudósok sokat tettek azért, hogy
szembenézzünk közös történelmünk e fejezetével, és a kutatás
folytatódik.

Ferdinand
Mayrhofer-Grünbühel, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete arról
szólt: a kiállítás azt is megmutatja, hogy a vészkorszak sötétsége
mellett léteztek az emberiesség jelei. A nagykövet felidézte: az osztrák
kormány 2000-ben létrehozta az Osztrák Megbékélési Alapot, amelynek
kifizetéseiből 132 ezer jogosult, egykor kényszermunkára vagy
rabszolgamunkára kényszerített ember részesült, közülük több mint
8700-an Magyarországról. A kifizetés tavaly befejeződött, az alap
átalakult a Jövő Alapjává, amelyből kutatásokat, programokat
finanszíroznak – fűzte hozzá.

Varga
Béla közgazdász a megnyitón visszaemlékezett arra: 14 évesen került
ausztriai kényszermunkára, és egészen a felszabadulásig feljegyzéseket
írt. Naplója más dokumentumok, illetve fényképek és térképek mellett
szintén szerepel az időszaki kiállításon, amely július 16-ig tekinthető
meg a IX. kerületi, Páva utcai intézmény zsinagógaépületének
karzatán.