A Kossuth Rádió Első kézből című műsorának 1989 január 9-iki adásában előszőr szólal meg interjúalanyként a Magyar Rádióban Rajk László, de vallatják Borbély Sándort, a Munkásőrség Országos parancsnokát is.

Az Első kézből a rendszerváltás egyik legsikeresebb rádióműsora volt, amelyet a két riporter, Havas Henrik és Forró Tamás kényelmetlen kérdezési stílusa és tabudöntögető kérdései tettek jellegzetessé. Előbbi így emlékszik vissza: „Nyugodtan szisszenjenek fel … de állítom, hogy mi ketten megújítottuk a rendszerváltás időszakában a rádiót. Mi hívtunk be először élőben vitatkozni politikusokat, nálunk szólalt meg először a teljes Fidesz-vezérkar és Mécs Imre és még sorolhatnám.”

Az alábbi adásban előszőr szólal meg interjúalanyként a Magyar Rádióban Rajk László, de vallatják Borbély Sándort, a Munkásőrség Országos parancsnokát is.

* * *

Kossuth Rádió, 1989. január 9.

Első kézből – Forró Tamás és Havas Henrik műsora

* * *

– Előfordult, hogy leült Önnel egy pártvezető és azt mondta, hogy ezzel a névvel másképpen kellene politizálni?

Rajk László: Hogyne, előfordult. Behívattak a pártközpontba és Knopp András, aki a pártközpontban akkor az ellenzék felelőse volt, szó szerint arra kért, hogy hagyjam abba ezt a szamizdatbutikozást. Amire én azt mondtam, hogy nagyon szívesen beadok kereskedelmi engedélyt, ha az a probléma, hogy én pénzforgalmat bonyolítok adózás vagy egyéb nélkül. Erről végülis párbeszéd nem alakult ki, maradt csak az, hogy én ezt hagyjam abba. És ezután a kvázi figyelmeztetés után következtek a házkutatások és pénzbüntetések és az egyéb dolgok, rendőrségi akciók. Most visszagondolva, de akkor is éreztük, hogy soha nem akartak arra a szintre eljutni, hogy ebből politikai ügy legyen. Tehát mindenfajta házkutatást, autóátvizsgálást, előállítást, éjszakai kihallgatást, stb. mindig azonnal közbűntényes szinten, szabálysértési szinten próbáltak tartani, ami által Magyarország imázsa, a liberális szociális ország imázsa nem sérül. Tehát a határ mindig az volt, hogy nehogy politikai síkra terelődjön ez az egész szamizdat, vagy ellenkultúra ügy.

* * *

– Az Első kézből stúdiójában Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka. A decemberi Országgyűlésen egy képviselő azt mondta, hogy jogállamban elképzelhetetlen, hogy egy párt saját külön fegyveres erőt tartson fenn.

Borbély Sándor: Az MSZMP-nek sohasem volt hadserege és nem is lesz. A hadserege maga a párttagság. A Munkásőrségben a szolgálatot teljesítő emberek 79 %-a tagja a pártnak. Úgyhogy a Munkásőrség nem párthadsereg, hanem állami intézmény, sőt, önszervezés útján jött létre. 1957-ben több mint 10.000 ember kezdett szervezkedni a munkáshatalom védelmére. Tehát a párthadsereg kifejezés ’89-ben sem felel meg a valóságnak.

A dokumentum teljes szövege itt olvasható.

További dokumentumok 1989-ből az OSA Archivum honlapján találhatók.