2011. április 26-án reggel az ATV Start vendége Fazekas Csaba, a TTE alelnöke volt.

A Történelemtanárok Egylete (TTE) az új alkotmánnyal kapcsolatban kifogásolja, hogy annak kimunkálását nem előzte meg széles körű szakmai és társadalmi vita, helytelenítik továbbá, hogy az alaptörvény egyoldalúan értékeli a magyar történelem egyes fejezeteit. A STOP a TTE alelnökét [Fazekas Csabát] kérdezte.

Félti a tanítás szabadságát a Történelemtanárok Egylete (TTE). A szervezet helyteleníti azt is, hogy az új alaptörvény számos vitatható történelemértelmezést tartalmaz. Fazekas Csaba a TTE alelnöke szerint az sem világos, mit tanítsanak az iskolák a jövő tanév végén. Villáminterjú. (Balla István, Figyelőnet)

Számos kételyei vannak a Történelemtanárok Egyletének az új alkotmány preambulumával (mától Nemzeti Hitvallással) kapcsolatosan. Az Alapvetésben több olyan történelem értelmezés is megfogalmazódik, amely vitatható. Kérdés, hogy a szövegben olvasható megállapításokat kötelezően kell-e majd a történelemtanításban is érvényesíteni. A Klubrádió április 19-én Fazekas Csabát, a TTE alelnökét kérdezte.

Tantárgyanként változó, hogy milyen hatással voltak az új típusú vizsgák és a megváltozott követelmények a diákok teljesítményére. Egy dolog azonban mostanra nyilvánvalóvá vált: az emelt szint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az Eduline cikkében a történelem érettségi tapasztalatairól Miklósi László, a TTE elnöke beszél.

A Történelemtanárok Egylete üdvözli a kormányzat döntését, hogy a történelem kötelező érettségi tárgy marad a szakközépiskolákban – közölte Miklósi László, a szervezet elnöke pénteken az MTI-vel.

A történelemtanárok szerint jobban megértik a tanulók 1848. március 15. lényegét, ha például játékkal, modellezéssel személyesen próbálják átélni az eseményeket. (a Krónika összeállításában megszólal Miklósi László, a TTE elnöke is)

„… Csupán ártalmatlan bolondériákról van szó? Vagy ellenkezőleg: veszélyesek az álmítoszok? S mit tehet a tanár az efféle nézetek hirdetőivel szemben? Ezekre a kérdésekre is keresik a választ az Egyezzünk ki a múlttal! című kötet szerzői, különféle szemléletű, értékrendű történészek, pedagógusok, társadalomtudósok, egyházi személyek.” Herskovits Eszter a 168 Órában Lőrinc Lászlót, a TTE Bizottmányának tagját […]

Döbbenetesnek és fölfoghatatlannak tartják a történelemtanárok az új közoktatási törvénykoncepció második, átdolgozott változatának legújabb, csak szövegelemzéssel megismerhető kitételét, miszerint a szakközépiskolákban nm kötelező, csupán választható érettségi tárgy lesz a történelem. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke elmondta, először azt gondolták, csupán félreértésről van szó… (Pedagógusok Lapja, 2011/3)

Miért február 25-én van az emléknap? Hogyan jelenik meg a történelemkönyvekben, a történelemórán a kommunista diktatúrák időszaka? Mennyit tudnak erről a fiatalok. Szóba kerül a szakközépiskola történelemérettségi sorsa is. Az Este vendége Miklósi László a Történelemtanárok Egyletének elnöke. Műsorvezető: Szöllősi Györgyi.

A közoktatási törvény tervezete szerint a szakközépiskolákban elkerülhető lenne a történelem (vagy a matematika) érettségi. A Klubrádió Reggeli Gyors című műsora (2011. február 24-én) a meglepő felvetésről Miklósi Lászlót, a TTE elnökét kérdezte.

A közoktatási törvény koncepciója szerint minden második diák elkerülheti a történelem- vagy a matematikaérettségit. A hetvenes években egyszer már eltörölték az előbbit, igaz akkor is csak két évre. A Közoktatás-politikai Tanács és számos szervezet tiltakozik e két alapvető tárgy kiemelése ellen a kötelező matúrák közül. (Balla István, Figyelőnet)