Letölthető tanítási segédlet Az elektronikus tananyagok kétféle szempontból is fontos szerepet játszhatnak a XX. század történelmének tanításában. Egyrészt a korabeli fényképek, hangdokumentumok és filmfelvételek történelmi forrásokként történő tanulmányozásához az interaktív multimédiák ideális technikai feltételeket biztosítanak. Másrészt az egyéni választásokhoz igazodó, sokféle önálló egyéni és csoportos tanulói tevékenységre lehetőséget adó új taneszközök a történelemtanítás módszertani megújítását […]

Néhány gondolat a 2011-es történelem érettségiről. (Frissítve: 2012.01.24.)

„Az utolsó szó jogán azt kérem, hogy az alkotmányosság eszméjét, az alkotmány fogalmait, a struktúrákat tanítsák. Hogy mi az alkotmányosság, mi értelme van annak, hogy van egy alkotmány, amely a hatalomnak korlátot állít, és hogy ez az önkorlátozás az önkény kizárása érdekében szükséges, másrészt a társadalom közös alapjait biztosítja. Hogy mik az alapjogok, s melyek […]

Magyarország új alaptörvényének előbeszédében egy sajátos ellentmondásra figyelhetünk fel. A szöveg hivatkozik a (pontosabban meg nem határozott) történelmi alkotmányra, az 1956-os forradalomra és szabadságharcra (amelynek nem voltak alkotmányos szempontból értékelhető hatásai); ugyanakkor hiába keresünk benne bárminemű utalást az 1848. évi törvényhozásra – holott köz- és jogtörténeti evidencia, hogy a modern magyar polgári állam kiépítése és […]

„Az új alaptörvény 2012 első napján hatályba lép. Mégsem valószínű, hogy ez lenne a történelem utolsó szava. Ahogy eddig is, a magyar állam ősi alkotmányosságából, szabadságából annyi marad meg, amennyiért a nemzet kész megküzdeni.”* (Elhangzott a Történelemtanárok 21. Országos Konferenciáján – 2011. október 8., Kossuth Klub.)

A Történelemtanárok (21.) Országos Konferenciáján (Alkotmány és történelem) elfogadott ajánlásai az Alaptörvény, az alkotmányosság története, az alkotmányos alapjogok és az Alkotmánybíróság tevékenysége tanításával kapcsolatban.

„A magyar történeti alkotmány – az igazolására szolgáló elméleti erőfeszítések ellenére, erősen csökkent értékű alkotmány volt, amelynek épületét a huszadik század viharai végleg felőrölték. Viszont meg lehet őrizni az ősi magyar alkotmány bizonyos, bár inkább szimbolikus elemeit. A jogfolytonosságot ma jószerivel valóban csak szimbolikus elemek őrzik, mint a címer és a Himnusz.” (Elhangzott a Történelemtanárok […]

Miklósi László köszöntője a Történelemtanárok (21.) Országos Konferenciáján.

Felhívás diákok számára a Történelemtanárok (21.) Országos Konferenciáján való ingyenes részvételre. Az előző évekhez hasonlóan a TTE helyeket biztosít a konferencián való ingyenes részvételre. Célunk, hogy a tanulmányaikat folytató hallgatók/diákok is részt vehessenek ezen a rangos szakmai rendezvényen.

Történelemtanárok (21.) Országos Konferenciája (2011. október 8., Kossuth Klub).

„Nehéz kérdés, mennyire éri meg epigráfiával foglalkozni a történelemórákon. Kétségtelen, hogy már a feliratok olvasása, összeillesztése is a puszta latin nyelvismereten túlmutató történészi felkészültséget igényel. […] Ugyanakkor maga a tevékenység éppen összetettsége miatt borzasztóan izgalmas, a nyomozás, a kutatás, a felismerés élményét kínálja szinte minden lépésében.” (Bánki István)

A társadalomismeret, illetve állampolgári ismeretek (néhol történelem) keretében tanítható állampolgári jogok (és kötelességek) ismerete, illetve a társadalom és államszervezet napi életével és működésével kapcsolatos összefüggések megismerése alapvetően fontos a felelős, döntéseket hozó állampolgári szemlélet elsajátítása szempontjából. (Kopcsik István)