A kalózkodás egyidős a tengeri kereskedelem megjelenésével: a Múlt-kor összeállítása az ókortól a 19. század második feléig mutatja be a leghíresebb vízi útonállókat, akik az egyéni érvényesülés vágya mellett sokszor használták ki a nagyhatalmak versengése által okozott hatalmi vákuumokat.

1763. május 20-án Bécsben kelt oklevelében Mária Terézia Hadik Andrásnak és általa gyermekeinek is magyar grófi címet adományozott. A grófi rang elnyerésével a család a főnemesek közé emelkedett. (Forrás: Magyar Országos Leváltár)

Az I. világháborúról és annak hatásáról rendezett műhelykonferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete. (Forrás: Múlt-kor)

A legújabb ásatásokkal egy ötven éve széles körben is elfogadott elméletet cáfoltak meg a régészek: Heyerdahl ötletének elvetése után azonban fogalmunk sincs, hogy miként állíthatták a hatalmas szobrokat. (Forrás: Múlt-kor)

Történelmi közhelyeink egyike az utolsó nemesi felkelés csúfos kudarcaként emlegetni az 1809-es győri csatát, amelyet Napóleon hadai ellen magyarok és osztrákok vívtak. A vereséget azonban nem a vitézség hiánya, hanem a francia túlerő és a hadvezetési hibái okozták. (Forrás: Múlt-kor)

A legendás székely ágyúöntő 1849 tavaszán Kolozsvárra utazott egy ottani műhely felállításának megszervezése végett, majd Nagyváradra látogatott, hogy tapasztalatokat szerezzen a röppenytyűk gyártásában. Rövid debreceni tartózkodása során Kossuth Lajos személyesen fogadta. Az utazás menetét fennmaradt útlevelei alapján tudjuk rekonstruálni. (Forrás: Magyar Országos Levéltár)

A második világháborús győzelem nem volt makulátlan diadalmenet: a D-nap a német borzalmak végének kezdete, és egyben a szövetséges atrocitások véres nyitánya volt – véli Antony Beevor angol történész. (Forrás: Múlt-kor)

Mégiscsak a modern ember elődei voltak a Neander-völgyiek; a kutatók tudományos szenzációnak nevezték a felfedezést. A neandervölgyi ember örökítőanyagának jelentős részét egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megfejtenie és mindjárt elemeznie is – írja a Science című tudományos folyóirat. (Forrás: hvg.hu)

Május 4-én volt a Tűzoltók Napja. 304-ben ezen a napon halt mártírhalált a tűzoltók védőszentje, Flórián, akit egy kővel a nyakában az Enns folyóba vetettek, mivel nem volt hajlandó megtagadni hitét. Neve a 15. századtól kezdődően fonódott össze a tüzek ellen való védekezéssel. (Forrás: Magyar Országos Levéltár)

Napok óta Noé állítólagos bárkájának felfedezésétől hangos a világsajtó: a bibliai kutatócsoportnak azonban nem hisznek a történészek. A Múlt-kor összeállítása az ősi csodahajó kutatásának történetét, és az ezzel kapcsolatos botrányokat gyűjtötte össze, Josephus Flaviustól egy kínai-török csoportig.

Jövő héten két ásatási szelvényt nyitnak a régészek Szegeden, hogy a hajdani vár északi és déli főfalát azonosítsák. Az erődítményt ugyan az 1879-es árvíz után elbontották, ám a kutatásnak hála, mind pontosabban rajzolható a belváros térképére. (Forrás: Műemlékem.hu)

Ősi vadászeszközöket hoz napvilágra a globális felmelegedés miatt olvadó sarkvidéki jégtakaró Kanada északi részén. (Forrás: Múlt-kor)