Fontos-e, és mitől függ? Gönczöl Enikő írása

III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába. Onnan pedig 2000 éve továbbálltak. Ezt állítja egy új genetikai tanulmány. Már csak azt nem tudjuk, merre mentek tovább és hogy kerültek a Kárpát-medencébe.

Mi közük a gyerekeknek a történelemhez? Mit kezdjenek az Árpád kor vagy az ókor eseményeivel, amikor már 1956 történéseit is a múlt süllyesztőjéből ássák elő. Hogyan érthetik meg az iskolások, hogy a mi életünk és mindennapjaink is történelem lesz egyszer, ahogy a történelem is emberi hétköznapokból állt össze régen? 25 szelfi az Árpád-korból címmel írt […]

Az alábbi kritika a kerettantervet is érinti, de leginkább a kerettanterv tankönyvi interpretációját és a kirívó szakmai pontatlanságokat kritizálja.

Az elmúlt hetekben több cikk is megjelent a Magyar Nemzetben a szabadkőművesség, a magyar történelem és a magyar kultúra kapcsolatáról. Véleménycikk.

MTI-közleménnyé avanzsált politikusi Facebook-posztra csakazértis’ szakmai reagálás – Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó írása.

Konok Péter rendhagyó recenziója Lőrinc László: 25 szelfi az Árpád-korból című könyvéről. A történész és lánya együtt olvasták a könyvet. Kihagyhatatlan, mi az olvasata történésznek, illetve egy diáknak ugyanarról a műről.

Ritka, de előfordul, hogy egy könyv hatására az ember felkeresi egykori középiskolai tanárát. Munkatársunk így tett, miután kézbe vette a 25 szelfi az Árpád-korból című kötetet – a találkozón pedig nemcsak a régmúlt történelmi titkaiba nyert betekintést, de egy kisközösség negyedszázados legendájának hátterét is sikerült felfejtenie. Lőrinc László, az AKG átlagosnak semmiképp sem nevezhető történelemtanára, az […]

Egy középszintű nyelvvizsga és egy emelt szintű szakirányú érettségi mostantól bemeneti követelmény a felsőoktatásba. Ám mindez egy sor kérdést vet fel a pontszámításban, az információk pedig ellentmondásosak. Mindez néhány hónappal a felvételi előtt!

Emberi jogi nevelés az iskolákban. Interjú az EJHA koordinátorával.

A mára a létező szocializmus és az Amerika-ellenesség egyik ikonikus alakjává vált Fidel Castróban, aki 1959-től egészen a 2000-es évek első évtizedéig terelgette országát a társadalmi egyenlőség felé, Havannában töltött egyetemi évei előtt még nem sok volt meg a későbbi antiimperialista mozgalmárból. Sőt, láthatólag nagy rokonszenvvel viseltetett az országát a két világháború közt jellemző izolacionista […]

B. Zsolt esete az érettségizőkkel, az érettségivel és úgy általában a tudással.