Több
száz iskolaépület maradt üresen az elmúlt évek iskolabezárási hulláma
után. A városi, megszüntetett intézmények többségében ma már irodák,
diszkontáruházak vagy egyetemi tanszékek működnek, a kistelepülések
azonban nehezen tudják eladni vagy bérbe adni az ingatlanokat. (Forrás:
[origo])

Nyolc üres tanterem, egy
használaton kívüli konyha és évi egy-másfél milliós kiadás  –
ennyi maradt a Vas megyei Oszkó általános iskolája után. „Négy éve
voltunk kénytelenek megszüntetni az oktatást a faluban a csökkenő
gyereklétszám miatt. Itt maradt nekünk egy nagy, emeletes épület
tornateremmel, menzával felszerelve. Azóta is üresen áll az egész. Pedig
mindent megpróbáltunk, eladásra kínáltuk az épületet, majd bérbe adtuk
volna, de komoly érdeklődők nem voltak” – mondja Hosszú Zoltán, az alig
több mint hatszáz lakosú település polgármestere. „Végül ingyen, a
karbantartásért cserébe is felajánlottuk volna egy idősek otthonának, de
ez sem sikerült. Most itt áll az iskolánk üresen, lehangoló látvány
gyerekek nélkül, és a fenntartása még így is viszi az önkormányzat
pénzét. Még mindig próbálkozunk az épület hasznosításával, de a
jelenlegi gazdasági helyzetben sok jót nem remélünk” – teszi
hozzá.

Nem Oszkó az egyetlen
település, amely hasonló problémával küszködik. 2004 óta több mint
hétszáz általános iskola szűnt meg vagy vesztette el önállóságát, ez
pedig azt jelenti, hogy legalább két-háromszáz iskolaépület sorsa vált
kérdésessé az elmúlt években – bár erről pontos információkkal még az
Oktatási és Kulturális Minisztérium sem rendelkezik. „Nagyon heterogén a
kép, a legtöbb település megpróbálta hasznosítani a funkció nélkül
marat épületeket, a többségnek sikerült is, de sajnos nem mindegyiknek” –
mondja Lányi András, az Élőlánc a kisiskolákért mozgalom vezetője. Az
[origo] információi szerint több tucat apró faluban még ma is üresen
állnak azok az iskolák, amelyekben már évek óta nincs
tanítás. 

Pedig akár több
millió forintba is kerülhet egy üres iskolaépület fenntartása. Fizetni
kell a közműveknek, sok pénzbe kerül a karbantartás, a temperáló fűtés,
az udvar évenkénti rendbetétele. „Egy egyébként is kilátástalan
helyzetben lévő önkormányzatnak ez komoly gondot okoz. Nálunk több mint
egymillió forint ment rá az iskolára évente, pedig nem is volt benne
tanítás” – mondja Landor Gyula, a Vas megyei Olaszfa polgármestere. A
faluban három éve szűnt meg az oktatás, azóta a gyerekek Győrvárra
járnak tanulni, a kilenc tantermes épületet pedig több hónapig tartó
keresgélés és tárgyalás után végül egy cég vette bérbe, jelenleg
irattárolásra használják. „Nagyon alacsony bérleti díjat tudunk csak
kérni, többért senki nem volt hajlandó kivenni. De ezzel még mindig
szerencsésnek mondhatjuk magunkat, nagyon sok falu egyáltalán nem tud
mit kezdeni az iskolaépületével” – teszi hozzá a település
vezetője.

Arról ugyanis már az
összes, [origo] által megkérdezett polgármester letett, hogy valaha még
oktatás folyhat a bezárt iskolák falai között. Ahogy fogalmaznak,
kizárt, hogy annyi gyerek fog a következő években születni a faluban,
hogy a kedvezőtlen oktatásfinanszírozási körülmények között is fenn
tudnak majd tartani egy általános iskolát. Ezért a települések inkább
megpróbálják eladni az épületeket, a hirdetési portálokon és újságokban
jelenleg is legalább öt-hat település hirdetését meg lehet találni. Ha
nincs vevő, a legtöbb polgármester legszívesebben olyan cégnek adná
bérbe – vagy akár ingyen is – a tantermeket, amely új munkalehetőségeket
teremt a helyieknek. Az álmok között cukrászüzem, varroda és
összeszerelő üzem szerepel.