Nem
romlott, de nem is javult a magyar diákok teljesítménye a 15 évesek
képességeit mérő nemzetközi PISA-felmérésen, amelynek eredményeit most
ismertették. A magyar diákok természettudományos kérdésekben átlaghoz
közeli, szövegértésben és matematikában viszont átlag alatti
teljesítményt nyújtottak. (Forrás: Index)

Világszerte kedden hozták nyilvánosságra a legutóbbi, 2006-os
PISA-vizsgálat részletes eredményeit. Az OECD által kezdeményezett
Programme for International Student Assessment keretében már 2000-ben és
2003-ban is felmérték és összehasonlították a tanulók képességeit. A
PISA-tesztek nem az iskolában tanult tananyagra kérdeznek rá, hanem azt
vizsgálják, hogyan tudják alkalmazni a megtanultakat a diákok életszerű
problémák megoldásához.

Magyarországon 200
gimnázium, szakközépiskola és szakiskola 15 éves diákjai töltötték ki a
természettudományos, matematikai és szövegértési képességeket vizsgáló
négyszer félórás teszteket. Idén a hangsúlyt a természettudományos
képességek vizsgálatára helyezték.

Átlaghoz közel, átlag
alatt

A magyar diákok
természettudományi területen harminc OECD-állam közül a 13-17. helyet
érték el. Az elért pontszám nem különbözik szignifikánsan a
legfejlettebb OECD országok átlagától.

A magyarok
matematikában és szövegértésben azonban most is a legfejlettebb
országok diákjai által elért átlag alatt teljesítettek. Szövegértésben
az értékelhető eredményt produkáló 29 ország közül a 17-22. helyet érték
el. Matematikából 31 ország közül a 18-23. helyet szerezték meg a
tanulók a vizsgálat során – mondta Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal
osztályvezetője.

A szövegértésben jobbak voltak a
lányok, matematikából és természettudományos területen azonban
jellemzően a fiúk értek el magasabb pontszámot.

Az eredmények összesítésekor a hibahatárok miatt
nem lehet pontosan megmondani egy-egy ország diákjainak helyezését. Egy
503 és egy 504 átlagpontot elért ország teljesítménye között ugyanis
alig van különbség. A kutatók ezért adnak meg tól-ig helyezéseket.

[…]

Jelentős
különbségek a magyar iskolák között

Nagyon jelentősek a különbségek a
jó családi és szociokulturális háttérrel rendelkező diákokat „begyűjtő”
iskolák és a főként hátrányos helyzetű gyermekek által látogatott
iskolák között.

A 2006-os PISA-felmérés szerint a
tanulók közötti képességkülönbség 70 százaléka az iskolák
átlageredménye közötti különbségből fakad, azaz az iskola nem tudja
kompenzálni az otthonról hozott hátrányokat. Ez a mutató Magyarországon
volt legmagasabb a résztvevő államok közül, a második Németországban ez
az arány 60 százalékos.

Bár nincs egyenes
összefüggés az iskolarendszer és a teljesítmény között, Finnországban
például erősen integrált iskolák működnek. Az északi országban a a
különböző képességű és családi hátterű diákok hosszú ideig járnak
ugyanabba az iskolába, nem ágaznak szét a tanulási utak 14 éves korban
vagy már korábban, mint Magyarországon.

A
felmérés legfontosabb üzenete, hogy stagnál az oktatási rendszer. Az
eredmények nem romlottak, de nem is javultak – összegezte az
eredményeket Csapó Benő egyetemi tanár. Hozzátette: egy olyan erős
nemzetközi mezőnyben, mint amelyben a magyar diákoknak helyt kellett
állni, „ez nem rossz eredmény”.

A teljes
cikk  az Indexen.