Magyar
Bálint szerint az új felsőoktatási törvény jelenlegi formájában sem
sérti a tudományos élet szabadságát.
(Forrás:
Népszabadság)

Az oktatási miniszter
tegnap az ELTE-n a bolognai folyamatról tartott konferencián úgy
fogalmazott: senki nem akarta a kormány részéről megmondani, hogy a Nap
forog-e a Föld körül, vagy fordítva. – Ezzel együtt tiszteletben tartjuk
az Alkotmánybíróság véleményét, és a testület intelmeinek megfelelően
még hangsúlyosabban jelenítjük meg a felsőoktatási autonómiát a
jogszabályban – tette hozzá.

Kedden
kihirdetett határozatában az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy
a tavasszal elfogadott új felsőoktatási törvény több ponton is
ellentétes az alaptörvénnyel. A jogszabály egyes pontjait eltörölték,
mert sértik a tanszabadságot, a tudományos élet szabadságát és a
felsőoktatási intézmények autonómiáját, mégpedig többek között azzal,
hogy olyan irányító testületek felállítására kötelezik az egyetemeket és
a főiskolákat, amelyek tudományos kérdésekről is dönthetnek. Az AB
kifogásolta azt is, hogy az irányító testületek tagjai számára nem
kötelező a diploma. Magyar erre utalva azt mondta: Arany János egyetemi
végzettség nélkül volt az Akadémia főtitkára, és jelenleg a
miniszterelnöki poszt betöltéséhez sincs előírva az egyetemi diploma.

A miniszter közölte: ahhoz, hogy az
egyetemek tervezni tudjanak, kiszámíthatóságra van szükség az állami
finanszírozásban, illetve arra, hogy gazdasági önállósággal bírjanak az
intézmények. Szerinte valójában erről szól a felsőoktatási reform.
Hozzátette: az is fontos, hogy olyan vezetése legyen az egyetemeknek,
amelyben a menedzseri képességek intézményesen jelen vannak – ezt
szolgálják az irányító testületek. Ezekhez a grémiumokhoz korábbi
kormányzati kompetenciák tömegét adják le a törvény értelmében.