Mennyit
számít az első előválasztás eredménye? Mikorra tudjuk meg, ki lesz a
demokraták, és a republikánusok elnökjelöltje? Hogy működik az elektori
rendszer? A Hírszerző választási kisokosa.

Újabb előválasztásokat tartanak ma az Egyesült
Államokban. A New Hampshire-i eredmények – ha nem is dönthetnek el
mindent – az elemzők szerint meghatározóak lehetnek mindkét oldalon a
befutó elnökjelölt-jelölt személye szempontjából.

Kik az előválasztások
főszereplői?

A
demokratáknál három indulónak van reális esélye a jelöltté
válásra:

Hillary Clintonnak, az
1992–2000 között kormányzó Bill Clinton felségének;
John
Edwardsnak, aki négy éve a vesztes demokrata jelölt, John Kerry
alelnök-jelöltje volt;
Barack Obama illinoisi
szenátornak.

Republikánus oldalon
nagyobb a verseny. Befutó lehet:

Rudy Giuliani, volt New York-i
polgármester,
Mike Huckabee, korábbi arkansasi
kormányzó,
John McCain, arizonai szenátor,
Mitt
Romney, Massachusetts volt kormányzója,
Fred Thompson, egykori
színész, szenátor

Jelenleg az is
érdekes, ki nem indul – 1928 óta először fordul elő ugyanis,
hogy sem hivatalban lévő elnök, sem alelnök nincs versenyben. (George W.
Bush az alkotmány szerint nem indulhat már második terminusa
után.)
Melyik oldalnak van nagyobb esélye?

Miért ilyen fontos New
Hampshire?

Azért mert
soha ilyen korán még nem dőlhet el, hogy ki lesz a két oldal jelöltje.
Akár már februárban eldőlhet a küzdelem mindkét oldalon. A demokratáknál
Hillary Clinton újabb rossz szereplése akár végzetes is lehet az
ex-first lady számára, a republikánusoknál Mitt Romney kerülhet nehéz
helyzetbe, aki hiába ölt dollármilliókat már az iowai előválasztásra, a
második helye csalódás, ráadásul előnye fokozatosan oszlik semmivé
vetélytársaival szemben.

Melyek lehetnek a
„kulcsállamok”?

Az
elmúlt néhány választás alapján a keleti és a nyugati part legtöbb
állama inkább a demokratákhoz húz, az ország középső része republikánus,
persze bőven akadnak „sötét lovak”. Ezek például Florida (erre
koncentrál Giuliani), Ohio, Pennsylvania, Arizona, Colorado, Új-Mexikó,
Iowa, Missouri, Nevada, Tennessee, Virginia, és
Wisconsin.

Hogy lehet
valaki elnökjelölt?

Erről szólnak a következő hetek előválasztásai. Mindkét
párt előválasztásokat, úgynevezett kaukuszokat tart minden államban a
lehetséges jelölt kiválasztására (utóbbi szintén egyfajta választói
konvenció). Ezen az dől el, hogy az állam által delegált elektorok kit
támogatnak majd az elnökjelölő konvenciókon. Ide az államok
lakosság-számuk arányában küldenek elektorokat. A demokraták
augusztusban, a republikánusok szeptemberben mondják ki a végső szót, a
választásokat november 4-én tartják.

Hogy lesz valaki
elnök?

A rendszer
nagyon bonyolult, és – mint a legutóbbi példa mutatta – nem feltétlenül
az lesz az ország első embere, aki összesen a legtöbb szavazatot kapja.
Technikai értelemben nem beszélhetünk közvetlen elnökválasztásról,
hiszen a szavazók elektorokat küldhetnek voksaikkal államukból, akik
ténylegesen megválasztják az Egyesült Államok elnökét. Összesen 538
elektor van, a nagyobb államok értelemszerűen többet delegálnak, mint a
kisebb lakossággal rendelkezők.