A TTE és az OM véleménye

1. Előzetes megjegyzések
 
1.1. A Történelemtanárok Egylete a NAT-tal kapcsolatos alapvető, meghatározó információkkal nem rendelkezik. Így például nem ismerjük a NAT-felmérések adatait; nem egyértelmű számunkra: melyik évfolyamokon kívánják majd beléptetni a nemzeti alaptantervet (pl.: első osztálytól felmenő rendszerben vagy 1., 5. és 9. évfolyamon történő beléptetéssel). Ezek ismerete pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a következő tanév alapvető kérdéseiről kellő megalapozottsággal foglalhassunk állást.
 
1.2. A TTE felelőssége tudatában, a rendelkezésére álló részinformációk alapján mégis megkísérel ajánlást tenni a legsürgősebb kérdésekre. Az adott helyzetben az alábbiakat csupán feltételesen, kellő óvatossággal tudjuk javasolni. A jelenlegi eljárás nem helyettesíti a szakmai szervezetünkkel való tényleges egyeztetést. Erre a szükséges információk rendelkezésre állása után, a megfelelő időt biztosítva lehet visszatérni. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a lehető legrövidebb időn belül kialakul az egyeztetés rendszere, gyakorlata, hiszen ez az oktatási kormányzat és a szakma közös érdeke.

2. A helyzet
 
2.1. Jelenleg sajátos interregnum van: hatályosak a NAT bevezetésével, annak szakaszolásával kapcsolatos korábbi jogszabályok – miközben a jelenlegi oktatáspolitika ettől jelentősen el kíván térni.
 
2.2. Szakmailag kívánatos sorrend természetesen a stratégia – törvény – NAT lenne. Az oktatáspolitika hosszú távú céljait – írásos stratégia híján – csak a kormányprogramra illetve vezető oktatáspolitikusok szóban elhangzott – nemegyszer egymással szinkronban nem lévő – kijelentéseire alapozhatjuk, s ez kevéssé szerencsés.
 
2.3. Ugyanakkor az iskolák jelenleg kivárnak, elbizonytalanodtak, miközben a tankönyvrendelések idejére világosan kéne látniuk a következő tanév tananyagbeosztását.
 
2.4. A NAT bevezetéséről, a tényleges helyzetről szóló
felmérések összegzése a tervezett időponthoz képest késik, ez jelentősen megnehezíti (esetenként szinte lehetetlenné teheti) a felelős szakmai javaslatok megtételét. Ezért jelenleg csupán néhány elvi szempont leírására szorítkozhatunk.

3. Nyitott kérdések
 
3.1. Vezető oktatáspolitikusok nyilatkozatai szerint a kormányzat a 8+4-es szerkezet megerősítését – többek között – a tananyag 4+4+4-es tagolásával kívánja elérni. Ez természetesen kedvező a 8 osztályos általános iskolák és a négyosztályos gimnáziumok számára, ugyanakkor kevéssé célszerű a 8 osztályos gimnáziumoknak, s elfogadhatatlan (mivel az adott iskolatípus értelmét kérdőjelezheti meg) a 6 osztályos gimnáziumok számára. Jelenleg kérdéses ennek az iskolatípusnak a tananyagbeosztása. Az egységes, áttekinthető struktúra érdekében számukra is kötelező lesz a 8+4-es struktúra számára adott tagolás vagy „külön útja” lesz ennek az iskolatípusnak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása is egy oktatási stratégia feladata lenne.
 
3.2. Tartalmi szempontból sem egyértelmű, milyen rendszerre történik az áttérés. Többféle tananyagbeosztás képzelhető el például az általános iskolákban. Így a korábban használatos lineáris-kronologikus oktatás helyett részben vagy egészben tematikus tanítás is lehetséges. Ugyanígy szakmailag indokolható több-kevesebb csomópont kiemelése, részletes elemzése – a kronológiai sorrend alapján. Amikor ez tisztázódik, akkor lehet leírni az adott rendszerre való átmenetet. Mivel a kérdés elől természetesen nem térhetünk ki, mégis megkísérlünk választ adni az alábbi kérdésre:

4. Mit tanuljanak a diákok a következő tanévben?
 
4.1. Véleményünk szerint kevéssé vitatható, hogy a jelenlegi 7. évfolyamra járóknak úgy kell folytatniuk tanulmányaikat, miként a jelenlegi tanévben elkezdték. Vagyis azoknak az osztályoknak, amelyek őskort, ókort tanulnak ebben a tanévben, a középkort kell majd tanulniuk; s a jelenleg újkort tanulók az 1999/2000. tanévben a jelenkort tanulják majd.
 
4.2. Az 5-6. évfolyamra járók tananyagbeosztása problematikusabb kérdés. Egyfelől vitathatatlan: a folyamatosság és a kiszámíthatóság a diák és iskola érdeke. Másfelől viszont a hosszabb átmenet elnyújtja a tartósnak szánt struktúra teljes kiépülését. Azok a tanulók, akik 5. évfolyamon társadalomismeretet tanultak, tarthatatlan helyzetbe kerülnének, ha „be kéne hozniuk” a „kihagyott” tananyagot. Ők semmit sem hagytak ki, más tanrend szerint tanultak. Nem ők választották az adott tananyagbeosztást, semmiképpen sem érheti őket méltánytalan eljárás. Mindezek alapján az tűnik célszerűbbnek, ha ők is az elkezdett tanrend szerint tanulhatnának tovább a 8. évfolyam végéig.

5. Egyebek
 
5.1. Külön szabályozandó egyes középiskolai felvételi vizsgák illetve a gyakorlatilag erre jogosító versenyek kérdése. Általában elmondható: nem lehet kérdezni olyan tananyagot, amelyet a diákoknak egy része nem tanult.
 
5.2. Át kell tekinteni, szükség esetén felül kell vizsgálni az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga követelményrendszerét. A vizsgáknak alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy az általános és középiskolákban kiemelt szerepet kaphasson a képesség- és készségfejlesztés ugyanúgy, miként az új tartalmak tanítása is.
 
5.3. Végiggondolandó, hogy az érettségi vizsgát nem tevő diákok számára – az átmenet idején – miként biztosítható az okvetlenül szükséges modernkori történelmi, állampolgári, társadalmi és jelenismereti kérdések tanítása.

6. A NAT-felülvizsgálathoz
 
Ezúton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy bármilyen szerkezeti, tananyag-beosztási változtatás előkészítésekor, tervezésekor különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy a NAT-ban lévő értékek (pl.: életmód-, mentalitás-, gazdaságtörténet megfelelő arányú beemelése a tananyagba; a társadalom- és jelenismeret súlyának való megjelenése; a képesség- és készségfejlesztés fontossága) egy új struktúrában is feltétlenül megőrzendőek, ennek garanciáit biztosítani szükséges.

Budapest, 1999. január 26.

Miklósi László
elnök

---

Fenti levelünkre válaszul az Oktatási Minisztériumtól az alábbi információkat kaptuk:
 

A NAT-vizsgálat néhány adatszerű eredménye
 
Az átlagos heti óraszám mennyisége és aránya műveltségi területenként a 7. évfolyamon
Ember és társadalom: 2,8 óra, illetve 8,6 % (a NAT által megadott arány: 10-14 %
 
Az 1998/99-es tanévben az iskolák mit tanítanak történelemből a hatodik és a hetedik évfolyamon?
A 6. évfolyamon az 1500 és az 1800 közötti időszakig jut el        
         egyetemes történelemből   76,3%,
         magyar történelemből   90%.
A 7. évfolyamon         
         1500-ig   52,4%, illetve 48,8%,
         1800 utánig   44,1%, illetve 43,9%.
 

Forrás: Oktatási Minisztérium

A korrekcióra vonatkozó ütemterv
(Tervezet)

1. Az Oktatási Minisztérium az iskolaszerkezet stabilitásának megerősítése és a közoktatás javítása érdekében a NAT alkalmazását segítő kerettanterveket fog kidolgoztatni, amelyekben érvényesülni fognak a NAT felülvizsgálata alapján szükségesnek ítélt tartalmi korrekciók is.
Az életkori szakaszok és iskolatípusok szerinti kerettantervek várhatóan az 1999/2000-es tanév végéig fognak elkészülni.
 
2.  Az iskoláknak a 2000/2001-es tanév fog rendelkezésre állni ahhoz, hogy a rájuk vonatkozó kerettantervhez igazítsák a tanterveiket, vagy ha a testület úgy dönt, új tantervet készítsenek, illetve válasszanak maguknak.
 
3.  A 2001/2002-es tanévben az 1., 5. és 9. évfolyamon kell a módosított tantervek szerinti oktatást bevezetni.
 
 

Forrás: Oktatási Minisztérium

---

Oktatási Minisztérium
Pokorni Zoltán miniszter

Tisztelt Miniszter Úr!

A Történelemtanárok Egylete a Minisztérium kérésére 1998. január 26-án állást foglalt „A történelemtanítás egyes kérdései az 1999/2000. tanévben” címmel. Az abban leírtakat fenntartva, az azóta tudomásunkra jutott információkat is figyelembe véve az alábbiakkal egészítjük ki korábbi állásfoglalásunkat.
 
1. A Történelemtanárok Egylete érzékeli és támogatja az OM azon törekvését, hogy a történelemtanítás terén átlátható viszonyokat teremtsen, illetve minél rövidebb időn belül ezen a területen is megteremtse a rendszerszerűség alapjait. Ez azonban megítélésünk szerint akkor lesz lehetséges, amikor a kerettantervek életbe lépnek, és kialakul a tartalmi szabályozás új rendszere. Addig minden felülről történő beavatkozás az iskolai folyamatokba mind pedagógiai, mind jogi szempontból aggályos lenne.
 
2. A következő tanév szabályozása során is alapelvnek kell tekinteni, hogy a gyerekek érdekében, a hatályban lévő jogszabályok szerint eljárva kell cselekedni. Vagyis bármilyen javaslatnak figyelembe kell vennie, hogy a gyerekek nem kerülhetnek méltánytalan helyzetbe azért, amiről nem ők tehetnek. Ugyanakkor a közoktatási törvény a 7. évfolyamon (jövőre pedig a 6. és 7. évfolyamon) a tananyag kérdését a fenntartó által jóváhagyott helyi tanterv hatáskörébe utalja, a felső tagozat többi évfolyamán pedig a régi tanítási rend érvényességéről intézkedik.
 
3. Abban az esetben, ha az OM egyértelműen elszánta magát arra, hogy a történelemtanítás tananyagbeosztását a jövőben hosszú távon a NAT-ban rögzített rendszertől eltérően szabályozza, a gyerekek érdeke és az iskolák egy részének helyi tanterve ellentmondásba kerülhet. Ezért ebben a helyzetben jó volna, ha az iskoláknak itt is módjukban állna a már megkezdett rendszer szerint folytatni az oktatást.
 
4. A fentiek alapján:
4.1. ötödik osztályban a hagyományos tananyagbeosztás szerint
4.2. hatodik és nyolcadik évfolyamon a megkezdett logika illetve a helyi tanterv alapján
4.3. hetedikben – amennyiben a NAT várható felülvizsgálata ezt ésszerűvé teszi – a megkezdett tananyagbeosztás folytatásával
folytathatják a diákok a tanulmányaikat.

Budapest, 1999. február 1.

Üdvözlettel:
Miklósi László