A Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya a hétfőn az Országgyűlés által megszavazandó új alkotmánnyal kapcsolatban hatpontos állásfoglalást tett közzé 2011. április 17-én.
A történelemtanítás alapvető feladata a múltismeret mellett a jelen (társadalomismeret, állampolgári ismeretek) tanítása is. Utóbbiban kiemelt szerepe van az alkotmánynak.
Az alkotmány akkor teljesítheti funkcióját, akkor lehet tartós, ha a társadalom meghatározó csoportjainak, erőinek egyetértésével jön létre.
Aggodalommal tölti el a Történelemtanárok Egyletét, hogy az alkotmány kimunkálása nélkülözte a széleskörű szakmai és társadalmi vitát, az erre biztosított idő igen korlátozott volt, ezért a szükséges szakmai és társadalmi egyetértés nem jöhetett létre.
Meggyőződésünk szerint a magyar történelem egyes eseményeinek, korszakainak, személyeinek értékelése a történettudomány feladata. Helytelenítjük, hogy ezekről jogszabály, különösképp az alkotmány rendelkezzék.
Elfogadhatatlannak tartanánk, ha több mint két évtizeddel a rendszerváltás után akár a történelem egyes személyeinek, eseményeinek, korszakainak, korszakhatárainak alkotmányba foglalt minősítése, meghatározása révén újra politikai, ideológiai korlátja lehetne a történelmi kutatásnak, a szakmai közbeszédnek, a történelemtanításnak.
Nehezen értelmezhető számunkra a történeti alkotmányra való hivatkozás (a preambulumban – Nemzeti Hitvallásban, továbbá az Alapvetésben). Különösképp abszurd, hogy ezt nem csupán előzménynek, hanem a jelképes tartalmon túlmenően jogi érvényűnek is tekintik.