Az alábbi kritika a kerettantervet is érinti, de leginkább a kerettanterv tankönyvi interpretációját és a kirívó szakmai pontatlanságokat kritizálja.

A SZEGEDI GÖRÖG NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÉSZREVÉTELEI AZ OKTATÁSI HIVATAL GONDOZÁSÁBAN MEGJELENT, A KÖZÉPISKOLÁK 9. OSZTÁLYA SZÁMÁRA KÉSZÍTETT NAT 2020 TÖRTÉNELEMKÖNYV ÓKORI HELLASZ TÖRTÉNETÉT BEMUTATÓ 2. ÉS 3. TEMATIKUS EGYSÉGÉVEL KAPCSOLATBAN

Tananyagfejlesztők: SZÁRAY MIKLÓS, DR. SZABADOS GYÖRGY, tudományos szakértő: DR. SZABADOS GYÖRGY, térképek, szakábrák: SZÁRAY LŐRINC, SZÁRAY MIKLÓS

Azt követően, hogy történelemtanárok felhívták a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat figyelmét a tankönyv – többek között – görög történelmet tárgyaló anyagának pontatlanságaira és hiányosságaira, az önkormányzat több általános- és középiskolai történelemtanár, valamint ókorász egyetemi oktató bevonásával 40 pontos észrevétellistát állított össze, amelyeket eljuttat az Oktatási Hivatal részére is.

Elöljáróban és összefoglalólag kimondható, hogy – tankönyvről lévén szó, a tolerálhatónál nagyobb mértékben – az anyagban sajnos vannak tartalmi pontatlanságok és tévedések, hibás görögös átírások, térképi beazonosítások és képaláírások. De mindennél nagyobb problémának tartjuk, hogy a könyv kihagyja a görög történelem azon eseményeit, amelyek az európai kultúra masszív pilléreinek, illetve a világtörténelem legérdekesebb fejezeteinek számítanak, mint például a görög-perzsa háborúk.

Az észrevételek tételes jegyzéke az alábbiakban, előfordulási sorrendben olvashatók. Vastagítva azok vannak, amelyek okvetlenül átgondolásra javasoltak.

AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA / HÁTTÉROLVASMÁNY / TERMÉSZETI VISZONYOK – 13. oldal

1. „Az ókori görög történelem színtere a Balkán-félsziget déli nyúlványai …” – Pl. Thesszália és Makedónia nem tekinthetők a Balkán-félsziget déli nyúlványainak.

2. „A mediterrán éghajlatú vidék hegyekkel és öblökkel rendkívül tagolt, így földjén nagy folyók sem találhatók.” – Az „így” kötőszó következményes mellékmondatot vezet be, márpedig a hegyek és az öblök nem kizáró okai a nagy folyóknak.

A GÖRÖG TÖRTÉNET KEZDETEI – 13. oldal

3. Inkább a „történelem” szót javasolnánk, hogy a tanuló ne valamilyen görög sztorira gondoljon.

4. „A görög törzsek északról vándoroltak be … a Krétán kialakult bronzkori kultúra hatott rájuk … A görögség bronzkori civilizációját egyik központjukról (Mükéné) mükénéi kultúrának nevezték el.” – Semmi sem utal arra, hogy az alany megváltozott volna a mondatokban. Tehát a görög törzsekről van szó (hogy melyek ezek, nem derül ki a könyvben), amelyek egészen biztos, hogy nem nevezték el a saját civilizációjukat mükénéi kultúrának.

5. „A mükénéi világ pusztulása gazdasági és kulturális hanyatlással járt együtt, de a sötét századok (Kr.e. XII-VIII. század) alatt jelentős változások születtek.” A krétai és a mükénéi civilizáció történetét, valamint a görög törzsek vándorlását tárgyaló néhány félsor alapján a tanuló abban a tévhitben lehet, hogy az összes görög törzs a krétai kultúra hatása alá került, nem fogja érteni, mi vezetett a mükénéi civilizáció hanyatlásához, illetve, hogy mit jelent az, hogy „sötét századok”. A megértést nehezíti a „pusztulás” szó, amely inkább utal valamilyen természeti katasztrófára, mint lassú hanyatlásra. Továbbá, a sötét századok időtartamát közel fél évezredre tenni talán egy kicsit túlzás.

6. Az 1. számú ábra aláírása: „A mükénéi fellegvár (akropolisz) bejárata, az Oroszlános kapu, mögötte a királysírokat rejtő aknasírok bejárata” – A Schliemann által fellelt ún. A-sírkerület valóban az Oroszlános kapu mögött van. Tehát maguk az aranyban gazdag sírok (nem csak királyoké) vannak a kaputól mintegy 20 méterre, és nem feltétlenül azok bejárata.

A GÖRÖG GYARMATOSÍTÁS – 14. oldal

7. „Az új telepeket gyarmatvárosoknak nevezzük, azonban azok a közös származáson túl teljesen függetlenek voltak anyavárosuktól, önálló poliszokként jöttek létre.” – Egyfelől a poliszoknak nincs származásuk, másfelől kérdéses, hogy azok politikai és gazdasági tekintetben mennyire tekinthetők függetlennek az alapító városoktól.

A 4. számú ábrához kapcsolódóan:

8. Budapest nem az Attikai-félszigeten található. Kérdéses, hogy az ókori Athén vagy Attika összehasonlítható-e Magyarország mai fővárosával. Ha a szerzők szándéka annak szemléltetése, hogy a legjelentősebb városállam milyen kiterjedésű volt, akkor talán célszerűbb lett volna Athén ókori és jelenlegi nagyságát egybevetni.  

9. Tirünsz nevű település nincs az Attikai-félszigeten. Ilyen nevű település a Peloponnészoszon van, Argosz közelében. A térkép szerinti helyen Marathón található.

10. Az Euboián található kikötőváros neve helyesen átírva nem Kalkisz, hanem Khalkisz, mint ahogy Αχιλλεύςnevét is Akhilleusznak írjuk az ógörögös átírás szabályai szerint.

11. A térképen helyet kaphatott volna Korinthosz is. Annak elhagyása legalább annyira kellemetlen, mint Marathóné. E mögött bizonyára az áll, hogy a könyvben nem kapott helyet sem a marathóni ütközet, sem Periandrosz, sem később a peloponnészoszi háború megemlítése. Ennek következtében a diákok nem fogják majd tudni mihez kötni a maratoni futást, de Pál apostol Korinthusbeliekhez írt leveleit sem.

A POLISZ LÉTREJÖTTE ATHÉNBAN

12. „Athén az Attikai-félszigeten terült el.” – És még most is ott található.

13. „A létrejövő polisz merőben új szerveződést jelentett, ahol a földek tulajdonosai szövetkeztek, így az államot is magukénak tekintették, ezért az irányításába beleszóltak.” – A poliszrendszer kialakulását ismerők érthetik a mondanivalót, más azonban úgy értelmezheti a leírtakat, hogy szövetkezetek jöttek létre.

14. „A közösségek élén álló királyok hatalma jórészt névleges volt, s kénytelenek voltak együtt kormányozni a tulajdonosokkal, a társadalom élén álló arisztokráciával (a görög legjobbak).” – Tehát az arisztokraták voltak a tulajdonosok, és fordítva is, aki tulajdonos volt, az egyben arisztokrata is. Valószínűtlen! Ami viszont biztos, hogy az „arisztokrácia” eredeti jelentése nem „a görög legjobbak”, hanem „a kiválók uralma”.

5. sz. ábra, Athén rekonstrukciós rajza – 15. oldal

15. Athén rekonstrukciós rajza az elfogadhatónál nagyobb pontatlansággal szemlélteti az ókori Athént: a Pnüx-domb, tehát a népgyűlés színhelye nem az Árész-domb északi lejtőjén volt, hanem attól nyugatra, dél-nyugatra. Az Agora keleti oldalán feltüntethető lett volna az amerikai régészek által újjáépített Attalosz-sztoa, illetve az Agorát átszelő főút, amely a város Nyugati kapujától vezetett az Akropoliszra, és amelyen az ünnepi menet szokott haladni. A tárgyalt időszakban valószínűtlen, hogy ennyi lakóház lett volna a környéken. Sokkal inkább temetkezőhelyek, oszlopcsarnokok és szentélyek voltak ott.

16. A képaláírásban: „Templomaival és szentélyeivel viszont a kultikus élet központjává vált.” – Kérdés lehet, hogy a kettő között mi a különbség. Mivel az áldozatok bemutatása jellemzően nem az épületeken belül folyt, a „kultikus élet” szentélyekkel és oltárokkal lehetne szemléltethető.

SZOLÓN REFORMJAI – 15-16. oldal

17. „Szolón teljesítette a szegénység legfontosabb követelését.” – Esetleg a szegények legfontosabb követelését.

18. 8. sz. ábrán: „kincstárnok (tamaisz)” – amennyiben fontos, hogy a diákok görögül is ismerjék a szót, akkor az helyesen: tamiasz (a 18. oldalon is).

KLEISZTHENÉSZ REFORMJAI – 17-18. oldal

19. 15. sz. kép aláírása: „Cserépdarabok (osztrakónok)”. Görögül omikronnal, ami rövid o-val írandó át, tehát helyesen: osztrakonok.

POLITIKAI IRÁNYZATOK HARCA – 18-19. oldal

20. „Példaként említhetjük a szalamiszi csatát (Kr. e. 490) megelőző vitát …” –mivel a tankönyv nem tárgyalja a görög-perzsa háborúkat, a diák nem fogja tudni, milyen csatáról van szó. Másfelől 490-ben a marathóni csatára került sor. Szalamisznál 10 évvel később harcoltak.

PERIKLÉSZ ÉPÍTKEZÉSEI – 20. oldal

21. Az Akropolisz rekonstrukciós rajzán számok találhatók, amelyekhez nincs magyarázat.

22. „A háborúk állandósultak Hellaszban.” – Sem a görög-perzsa háborúkról nem olvashatunk, sem a városállamok közti háborúkról, a hégemónia kérdéséről. A tanuló így nem tudhatja, hogy miféle háborúkról van szó, nem értheti meg a poliszrendszer válságát, és azt sem, hogy mi vezetett Makedónia felemelkedéséhez.

A GÖRÖG CIVILIZÁCIÓ / HÁTTÉROLVASMÁNY / EURÓPA BÖLCSŐJE: HELLASZ – 21. oldal

23. „Emlékezzünk az ókori olimpiákra, melyek csak korszakunkban éledtek újjá …” – A könyvben nem esik szó az olimpiai játékokról, holott azoknak nemcsak az időszámítás és a sporttörténet tekintetében volt jelentősége, de az azokon való részvétel a görögséghez tartozásnak is kritériuma volt. Ha a diák erről nem tanul történelemórán, akkor később nem lesz mire emlékeznie.

24. „A görögök a perzsák ellen élet-halál harcukkal hazafiságból példát adnak számunkra” – Szép és igaz gondolat, de a tananyagnak nem része a perzsák elleni küzdelem bemutatása. Nincs mire hivatkozni!

25. 2. sz. kép aláírása: „Diszkoszvető – Müron, ókori görög szobrász alkotása” – Görögül ómegával írva, tehát magyar átírásban: Mürón. (24. oldalon is)

26. 3. sz. kép aláírása: „A Nemzeti Múzeum épülete Budapesten  egy XIX. századi metszeten … Az antik hagyományok Magyarországon mint nemzeti stílus jelentek meg.” – A klasszicista építészeti stílus nem tekinthető magyar nemzeti stílusnak, hiszen az a XIX. században más európai országokban is elterjedt volt.

A MINDENNAPOK ÉS JELLEMZŐIK  – 22-23. oldal

27. „Az életmód alapvető vonásai időben is változtak az archaikus kortól a hellenizmusig.” – A tankönyvben nem olvashatunk az ókori görög történelem időszakairól. A tanuló nem fogja tudni, mit jelent az archaikus kor, amelynek vége a görög-perzsa háborúk voltak, amelyekről szintén nem tanul.

28. „A cseréppel fedett, általában egyszintes épületet egy középső udvar köré emelték …” – Ehhez képest a  4. sz. kép, a görög ház rekonstrukciós rajza egy kétszintes épületet mutat be.

29. „… de jellemzőbbek voltak a kerevetek, amelyek nemcsak az éjszakai nyugalmat szolgálták, de ezekre heveredve étkeztek, fogadták barátaikat.” – Ha már szó esik erről a tankönyvben, akkor talán le lehetne írni a megfelelő diszkrécióval, hogy az andrónokban, tehát a férfilakokban jellemzően nem aludtak, és hogy a módosabb férfiak ott folytatták kedvelt időtöltésüket, a lakomázásokat, tehát a beszélgetéseket, bölcselkedéseket, falatozásokat stb. Erre utal az 5. sz. kép is, ahol a pucér hölgy és a férfiasságát megvillantó férfi ábrázolásából kitalálható, sokszor miről szóltak a szümposzionok.

30. „Az átmeneti korban ( Kr. e. XVIII—XII. század) a nők egyszerű hosszú hajat viseltek, a klasszikus korban …” – Nehéz kitalálni, mely időszakra vonatkozik az átmeneti kor elnevezés. Ha ezen a szerzők a mükénéi kort értik, akkor az „egyszerű hosszú haj” jellemzést cáfolják a kerámiák és a freskók. Ha pedig a klasszikus kort megelőző archaikus kor női hajviseletére gondolunk, akkor a gyönyörű kóré-szobrok: a görög nők hajviselete roppant változatos, a külsejük éke volt.

31. 9. sz. kép aláírása: „Pallasz Athéné szentélye Athénban” – A fénykép az Erekhtheiont ábrázolja. Annak a helyén állt az archaikus korban az ún. arkhaioszneósz, tehát Athéné régi szentélye, benne az istennő faszobrával. Athéné Poliasz, tehát a Városvédő Athéné szobra az Erekhtheion közelében volt.

32. A történetírás kapcsán a szerzők Hérodotoszt és Thuküdidészt emelik ki, ugyanakkor a legtöbb forrásidézet Plutarkhosztól olvasható. Talán az ő neve is megérdemelné a megemlítést.

NAGY SÁNDOR ÉS A HELLENIZMUS – 26. oldal

33. „Hellász északi határán éltek a görögök távoli rokonai, a makedónok, akik fokozatosan átvették a görög kultúra elemeit. Országuk egyre inkább megerősödött, s befolyása alá vonta Hellaszt.” – Sosem létezett Hellasz nevű állam, amelynek lettek volna északi határai, és amelyen túl Makedónia lett volna. Sajnos a „görögök távoli rokonait” is nehezen fogja értelmezni a diák, hiszen a könyvben nem esett szó a görögség törzsi és nyelvi tagoltságáról, a görögök és a barbárok viszonyáról, egyáltalán arról, hogy milyen feltételei voltak a görögséghez tartozásnak. A hellén világ peremén élő nép nyelve görög dialektus volt, az Olümposz lakóit tekintette isteneinek, tovább I. Alexandrosz óta részt vehetett a pánhellén játékokon is. A makedónok a demokráciát ugyan közelről sem ismerték, de főleg kulturális tekintetben, Nagy Sándor idején minimum a hellének közeli rokonainak, vagy még inkább helléneknek tekinthetők.

34. A 28. oldalon, és a 29. oldal 24. ábráján szereplő Muszeión neve helyesen átírva: Muszeion.

A fentebb kiemelt esetleges pontatlanságoknál aggályosabb az, ami kimaradt a tananyagból:

35. A krétai/minószi és a mükénéi civilizáció története alig egy-két mondatba lett belesűrítve. Ennek következtében az ifjúság nem fog majd hallani a labirintusról, nem fogja érteni Ariadné fonalának, a bikafejű szörnyetegnek a történetét, az Atlantiszi civilizáció rejtélyét, nem fogja tudni, ki volt Agamemnón és Szép Heléna, és nem fog majd hallani az európai kultúra legrégebbi megfejtett írásáról, a mükénéiek lineáris B-jéről.

36. A könyvben nincs szó a görög törzsekről. Egyetlennek a neve sem kerül elő, még az akhájoké és a dóroké sem.

37. Egyetlen szó sem esik a hellén világ híres katonaállamáról, Spártáról. Pedig a spártai életmód, a Plutarkhosztól ránk örökített történetek biztosan számíthattak volna a fiatalok figyelmére. Ettől fogva Türtaiosz harci elégiái is semmitmondóak lesznek.

38. Kikerültek a tananyagból a görög-perzsa háborúk. A görög történelem legizgalmasabb korszaka. A tananyagban volt hely Themisztoklész és Ariszteidész elképzeléseinek ütköztetésére, az ókoriak lakhelyének és frizurájának bemutatására, de nem volt hely a marathóni, a thermopülai és szalamiszi ütközetekre. Leónidasz neve el sem hangzik, jóllehet azok a hőstettek, amelyek ezeken a csatahelyeken, és mindenekelőtt Thermopülaihoz kötődnek, az európai civilizáció alappillérei. Ha ezekről nem szól a történelemoktatás, akkor miről másról? Továbbá, talán nem túlzás azt mondani, hogy a görög-perzsa háborúk tanulásánál szoktak a gyermekek megnyílni a történelemre. Ha a középiskolai történelemoktatás első óráiban nem sikerül az érdeklődésüket felkelteni, akkor az oktatók helyzete is nehezebbé válik.

39. Nem esik szó a poliszrendszer válságáról, egyszer csak megjelenik a hellén világot befolyása alá vonó Makedónia. Nem hallunk sem Thébáról, sem II. Philipposzról.

40. És végül, nem esik szó az olimpiai játékokról. Nem tudjuk meg, hogy az elsőt Kr. e. 776-ban rendezték meg, amely dátum a görög időszámítás kezdete, és azt sem, hogy a játékokra egy évezreden keresztül, négyévente került sor, Olümpiában.

További jelentős aggály a tananyaggal kapcsolatosan, hogy ahhoz nem tartozik digitális támogatás, jóllehet megtapasztalhattuk, hogy a digitális oktatásban milyen lehetőségek vannak. Ez a korábbi tananyagokhoz képest komoly visszalépés.

Forrás