Magyarországon
a jogszabályok szerint szabad iskolaválasztási joguk van a szülőknek,
ám az adott iskola körzetébe tartozó gyermekek előnyt élveznek a
felvételnél. A napokban zajló beiratkozások során sokan
megtapasztalhatják, hogy a látszólag korrekt rendszer a gyakorlatban nem
is annyira igazságos. (Forrás: NOL)
Nem egyszerű feladat sem a szülő, sem pedig a gyermek
számára az iskolakezdés, de már maga az iskola kiválasztása sem. Sokféle
szempontot veszünk ilyenkor figyelembe, bár a körzetesítés szab némi
határt a „szabad” választásban. Hogy mi alapján döntünk? A prioritások
természetesen családonként változóak. Első körben érdemes megnézni az
iskola nevelési elveit, tanítási módszereit, sportolási lehetőségeit,
sőt az intézmény hangulatát is. Vannak, akiknek az a fontos, hogy magas
legyen a követelményszint, a gyermekből kihozzák a maximumot, mert ebben
látják a későbbi érvényesülés útját. Mások azt is igénylik, hogy
odafigyeljenek a gyermekük lelkére is, ami az első időkben valóban
nagyon fontos egy új közegbe kerülő, hat-hét éves kisiskolás
számára.
A kérdés az, hogy valóban
beírathatja-e a szülő a gyermekét abba az iskolába, amelyikbe szeretné. A
szabad iskolaválasztás jogát a törvény biztosítja, ám az előírások
szerint a felvételnél azt is figyelembe kell venni, hogy a gyermek az
adott körzethez tartozik-e.
– A
szülő elvileg beírathatja a gyermekét a körzeten kívüli általános
iskolába is, de a valóságban csak akkor fogják felvenni, ha az
intézményben a körzeten belüli jelentkezők felvétele után még marad
szabad hely – közölte megkeresésünkre Csillag Márta, az Oktatási
Minisztérium főosztályvezetője, azt is leszögezve: a körzetes gyermek
felvétele kötelező.
Vannak általános
iskolák, ahol sokszoros túljelentkezés van, de olyan is akad, ahol
viszont alig tudják összeszedni” a megfelelő mennyiségű
diákot. – Mi egy olyan körzethez tartozunk, ami a mi
elvárásainknak nem felel meg, így máshová szerettük volna beíratni
gyermekünket – meséli Kovács Anett, a hétéves Zsombor anyukája. – A
kiválasztott iskolában viszont sokszoros túljelentkezés van. Amíg a
kisfiunkat elvitték elbeszélgetésre, addig nekünk, szülőknek is
„jelenésünk” volt az igazgató-helyettesnél. Ő elmondta, hogy több a
körzethez tartozó jelentkező, mint amennyi a felvehető létszám, így a
körzeten kívül esőknek semmi esélye az iskolába való bejutásra. Csak azt
nem értem, hogy ilyenkor miért nem indítanak egy osztállyal
többet.
– A közoktatási törvény
értelmében a fenntartó határozza meg az iskolában indítható osztályok
számát – magyarázza Csillag Márta.
–
Az igazgatónőtől hallott információ első hallásra teljesen
felháborított minket, főleg azért, mert több helyről is tudjuk, hogy a
„körzetes” gyerekek jelentős részét csak papíron jelentették be
ismerőshöz, rokonhoz, aki éppen az adott körzetben lakik. Tehát igazából
nem ott laknak, mégis bekerülnek az iskolába. Aki viszont ezt nem tudja
megoldani, vagy esetleg becsületesen szeretett volna jobb iskolát a
gyermekének, azt túljelentkezésre hivatkozva elutasítják – folytatja
Kovács Anett. – Ráadásul az intézmény vezetése is tisztában van vele,
hogy így működnek a dolgok, mégsem tud semmit tenni, akkor sem, ha
esetleg egy különösen tehetséges gyerek marad le így a
felvételről.
– Tudjuk, hogy a magyar
leleményes nép, de teljesen tehetetlenek vagyunk – mondja egy másik
budapesti általános iskola igazgatóhelyettese. – Eddig minden évben volt
legalább félosztálynyi hely, ahová a „külsősöket” fel tudtuk venni,
most viszont már a körzethez tartozók is többen vannak, mint a felvehető
létszám.
Arra nyilvánvalóan nincs
lehetőség, hogy az iskolák utánanézzenek, valóban az adott határon belül
laknak-e a jelentkezők: ilyenkor kizárólag a papírok (a személyes
dokumentumok és a jegyzői nyilvántartás) alapján döntenek. Azt a kérdést
is feltettük az Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjének, hogy vajon
van-e rá kilátás, hogy a gyakorlatban igazságtalannak bizonyuló
jogszabály a közeljövőben megváltozik.
– A jogalkotó folyamatosan tájékozódik – többek között a
szakmai szervezeteknél – a felvételi rendszer működéséről, a
méltányosság és az egyenlő esélyek érvényesüléséről. Az eddigi
tapasztalatok alapján a változtatás igénye többször is felmerült, de
jelenleg a vonatkozó jogszabályhely módosítása nincs
folyamatban.
Ez alapján mit tehet,
aki a mai helyzettel elégedetlen? Nos, nem sok mindent. Amennyiben
egyetlen ismerőse sem a kiválasztott iskola körzetében lakik, úgy
mondhatni „az égvilágon semmi esélye” arra, hogy gyermekét felvegyék. Az
Oktatási Minisztérium közlése szerint vitás esetekben az intézmény
fenntartójához lehet fordulni, ám amennyiben az eljárás törvényes volt,
ettől sem várható érdemi eredmény. A területileg illetékes jegyzőhöz –
egyéni érdeksérelemre való hivatkozással – felülbírálati kérelmet,
illetve jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi felülvizsgálati
kérelmet lehet benyújtani. Emellett pedig abban lehet reménykedni, hogy
valakit a törvényhozásban érdekelni fognak a sokasodó szülői panaszok,
és talán módosítják egyszer a szabad iskolaválasztás jogát (és vele az
intézmények közötti versenyt) erősen korlátozó törvényt
is.