A tanév
végén több tízezer diák rohamozza meg az iskolaszövetkezeteket, hogy a
nyári szünetben munkát találjon. Van, aki még több márkás ruhára,
műszaki cikkre vágyik, a többség azonban egyszerűen saját magát
kényszerül eltartani.
(Forrás: Magyar Hírlap)

Van, aki nyaralásra, műszaki cikkre, márkás ruhára
gyűjt, vagy a szülő által nem fizetett mobilszámlára kell neki a pénz. A
többségnek muszáj dolgoznia, mert részben vagy egészben saját magát,
esetleg még a szüleit is el kell tartania. Magyarországon becslések
szerint évente 100-150 ezer diák vállal munkát a diákszövetkezeteken
keresztül. Emellett harminc-negyvenezerre becsülik a feketén dolgozók
számát. Vannak, akik egész évben dolgoznak, de a legtöbb diák nyáron
vállal munkát. A Jobland Iskolaszövetkezetet például a nyári hónapokban
ötvenszer több diák keresi fel, mint az év más időszakában – mondja
lapunknak Páczi Enikő, a Jobland marketingese.

Ilyenkor több a munka is, de annyival azért nem, hogy
minden diáknak állást tudjanak szerezni. A cégek ugyanis a nyári
szabadságolások idején szeretik diákokkal helyettesíteni a nyaraló
munkatársakat. Diákmunkást akár néhány napra is találhatnak a cégek, míg
a felnőtt munkavállalók ilyen rövid időre nem vállalják el a munkát –
magyarázza Páczi Enikő. A diákszövetkezetek huszonnégy órán belül is
tudnak jelentkezőt küldeni, és a megbízóknak nem kell toborzással,
felmondással, végkielégítéssel bajlódniuk. A cég a hónap végén kap egy
számlát az iskolaszövetkezettől, és kész. A diákmunkások ráadásul sokkal
olcsóbbak, mint a felnőttek, hiszen utánuk nem kell járulékokat
fizetni.

A nyári szabadságolások
idején az irodai munkák kerülnek túlsúlyba. Ilyenkor sok
telemarketinges, adatrögzítő, recepciós munkatársat keresnek a cégek. A
diákok a rugalmas időbeosztás miatt nagyon kedvelik a telefonos
marketingmunkát. Emellett a monotonitás ellenére az adatrögzítés és a
borítékolás, címkézés is népszerű. Az irodai munkák többsége azonban
érettségihez kötött, így azokra csak egyetemisták és főiskolások
jelentkezhetnek. A középiskolásoknak többnyire könnyű fizikai munkákból
áll a kínálat. A gyorséttermek például mindig keresnek diákokat, mivel
elég nagy náluk a fluktuáció. Ennél népszerűbbek az áruházláncok
árufeltöltői és eladói állásai.

Sokan az újsághirdetéseket böngészve keresnek maguknak
állást, a legegyszerűbb és legbiztonságosabb megoldás azonban, ha
valamelyik iskolaszövetkezethez fordulnak. Így ugyanis biztosak lehetnek
benne, hogy törvényesen foglalkoztatják őket, és a munka végeztével meg
is kapják a bérüket – mondta Másody Szabolcs, a Műegyetemi
Iskolaszövetkezet (Műisz) marketingvezetője. A diákokkal az
iskolaszövetkezet köt szerződést, nem a cég, ahol dolgoznak, így a
munkával kapcsolatos problémákat is a szervezet képviselői oldják meg,
és a bér kifizetésére is garanciát vállalnak. Az iskolaszövetkezetek
másik előnye, hogy széles álláskínálatból válogathatnak a diákok.

Diákszövetkezetenként változó, hogy
hány éves kortól fogadják a diákokat, általában 16 vagy 17 éves kortól
lehet munkát vállalni. A törvény szerint a 16. életév betöltése után
lehet munkába állni, de az iskolaszünetekben 15 évesen is lehet
dolgozni, ha a szülő engedélyt ad rá. Az iskolaszövetkezeteknél
feltétel, hogy nappali tagozatos diák legyen a jelentkező, és meg kell
vásárolnia az általában ötszáz–ezer forintba kerülő szövetkezeti
részjegyet, amellyel taggá válik. Ezt a pénzt az első fizetésből vonják
le, majd a szövetkezetből való kilépéskor visszaadják.

A nyári munkából végleges állás is
lehet – biztatja a diákokat Másody Szabolcs. A cégek egyre gyakrabban
igényelnek olyan egyetemi vagy főiskolai diákot, aki egy-két év múlva
befejezi tanulmányait. A munkaadók ugyanis rájöttek, hogy a diákmunka
kifejezetten alkalmas a fiatal munkavállalók tesztelésére, és ha
beválnak, a diplomaosztó után akár fel is veszik őket. Sok cég üresedés
esetén a nála dolgozott diákmunkások adatbázisából választja ki a
következő munkatársat.

A
diákmunkából nem lehet meggazdagodni, de a havi negyven–százezer
forintot össze lehet belőle hozni. A minimálbért a diákmunkásoknak is ki
kell fizetni, de a minimális 360 forintos órabérnél általában többet
fizetnek a cégek. A Műisznél 450 forint a legalacsonyabb órabér, amely
egyszerű és könnyű fizikai munkáért, például csomagolásért, címkézésért
jár. A nyelvtudás is emeli a fizetést: egy három nyelvet beszélő
telemarketinges óránként kilencszáz forintot is kaphat. A legjobban
keresők 1500-2000 forintot kapnak óránként. Ennyi pénzzel azonban már
jelentős szakmai tudást igénylő munkát honorálnak a cégek, mint például a
programozás, szoftverfejlesztés, szakfordítás.