Bár
Magyarország nem megy nyíltan szembe a Benes-dekrétumok miatt aggódó
cseh államfővel, nem támogatjuk az újbóli, a cseh kitételeket is
tartalmazó ratifikációt. (Forrás: FN)

Vaclav Klaus nyomán a szlovákok is megijedtek, ám az
onnan erőszakkal áttelepített magyaroknak már nem lehet követelésük
velük szemben. A németeknek annál inkább.

Egyetlen emberen áll az EU jövőjét szabályozó
Lisszaboni Szerződés: Vaclav Klaus cseh államfő egyelőre nem hajlandó
aláírni a parlament két háza által már elfogadott dokumentumot, igaz,
egy hétvégi lapinterjúban már kifejtette: túlságosan előrehaladt az
európai uniós Lisszaboni Szerződés ügye ahhoz, hogy meg lehessen
állítani, vagy vissza lehessen fordítani elfogadásának folyamatát. Így
van esély arra, hogy mégis aláírja a dokumentumot.

Václav Klaus szerint Csehországnak kivételt kéne kapnia
a Lisszaboni Szerződés részét alkotó általános emberi jogok listájának
érvényesítésekor, mert ellenkező esetben megkérdőjelezhetővé válnak a
II. világháború után elfogadott Benes-dekrétumok is.

Ez Csehország számára azért tűnik különösen égető
problémának, mert félő: a második világháború után elüldözött
szudétanémetek a Lisszaboni Szerződés értelmében a luxemburgi Európai
Bírósághoz fordulva visszakövetelhetnék akkor elkobzott
vagyonukat.

„Ez lehetővé teszi a
cseh bíróságok megkerülését, lehetővé teszi, hogy a II. világháború után
kitelepített személyek vagyonjogi követeléseit egyenesen az Európai
Bíróságon érvényesítsék. A lista lehetővé teszi a cseh bíróságok már
érvényes döntéseinek a felülvizsgálatát is” – mutatott rá
Klaus.

Az írek is kaptak
garanciákat

Az EU felháborodása
nyomán múlt héten már úgy nyilatkozott Klaus irodája, hogy a Lisszaboni
Szerződés ratifikációs folyamatának újbóli megnyitása nélkül is
teljesíthető Václav Klaus elnöknek az a követelése, hogy a csehek
kapjanak felmentést a szerződés részét képező európai emberi jogi charta
hatálya alól. Az egyik szóba jövő lehetőség hasonló ahhoz, ahogyan az
írek is garanciákat kaptak.

A
Lisszaboni Szerződést idén októberben másodszor is népszavazásra
terjesztő Írországnak az EU-tagállamok vezetői előzőleg megígérték:
jogilag kötelező érvényű, de az uniós joganyaghoz nem tartozó
jegyzőkönyvben biztosítják arról, hogy az uniós reformok nem érintik
katonai semlegességét, családpolitikáját és adórendszerét, továbbá
megmarad biztosi posztja is.

A többi
tagország egyúttal arra nyert garanciát, hogy az Írországnak adott
biztosítékok semmilyen értelemben nem változtatnak a szerződés
tartalmán, így elkerülhetővé vált a ratifikációs folyamat megismétlése a
többi EU-országban.

A szlovákok is
bejelentkeztek

Bár Klaus
bejelentésére Szlovákia először úgy reagált, hogy nem osztják a cseh
államfő aggodalmát, mivel az Európai Unió általános jogi chartájának
nincs visszamenőleges hatálya, és csak a Lisszaboni Szerződés érvénybe
lépése után fogja szabályozni a jogi viszonyokat.

Ám pár nappal később Robert Fico miniszterelnök már úgy
nyilatkozott, hogy ha Csehországnak sikerül kivételt elérnie az európai
uniós Lisszaboni Szerződéshez csatolt emberi jogi charta alól, akkor
Szlovákia is megpróbálja elérni ugyanezt.

Fico szerint ugyanis, ha az EU-dokumentum jogalapot
teremt a volt Csehszlovákiából kitelepített szudétanámetek
leszármazottainak kártérítési követeléseihez, akkor ezeket a cseh
kivétel miatt a felbomlott ország másik utódállamával, Szlovákiával
szemben fogják beterjeszteni.

A svéd
külügyminiszter és az Európai Bizottság elnöke viszont teljesen kizárta
azt a lehetőséget, hogy Szlovákiára ne vonatkozzon az Európai Unió
reformszerződésének részét képező emberi jogi charta teljes körű
teljesítésének kötelezettsége.

Mit
tehetne Magyarország?

A
Benes-dekrétumok ellen Magyarország már évek óta tiltakozik. Amennyiben
Csehország ragaszkodik a kitételekhez, a magyarok hozzájárulására is
szükség van annak átviteléhez. Ha ugyanis a Miniszterek Tanácsa elé
kerül az ügy, ott a konszenzusos döntés értelmében a magyar voks nélkül
nem mehet át a módosítás. Újabb forgatókönyv lehet, ha – a cseh
kitételekkel együtt – újraratifikálják az EU-tagállamok a dokumentumot.
Ebben az esetben viszont Magyarországnak is joga lenne kérésekkel
előállni.

Olvassa
el a cikk folytatását a Figyelőneten
»