A Kiskirályok mundérban című könyve miatt a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanszékvezetőjét függelemsértés miatt nyugdíjazzák… A Kossuth Rádióban Friderikusz Sándor próbálja ki, hogyan lehet a bejutni a „Fehér Házba”. Megkezdik egy országos rádiótelefon-hálózat létrehozását. A Román Kommunista Párt (RKP) XIV. kongresszusa: vastaps Ceausescunak (114-szer).
Bokor Imre mérnök ezredes még októberben jelentette meg a Kiskirályok mundérban című könyvét, amelyben a 24 évig regnáló honvédelmi miniszter, Czinege Lajos vezette minisztériumban és magas rangú katonai vezetők, tábornokok körében előforduló visszaélésekről (a Vöröstorony úti HM lakások, az F12-es építkezés, azaz Csehák Judit lakásfelújítása, vadászati szokásokról, egyéb korrupciógyanús ügyekről, valamint az alezredesből altábornaggyá előléptetett Czinege szakirányú végzettségének hiányából adódó alkalmatlanságáról) írt. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanszékvezetőjét ezután függelemsértés miatt nyugdíjazzák, ám addig egyedülállóan a palament ún. honvédelmi albizottságot állított fel a könyvben leírtak valóságalapjának ellenőrzésére és kivizsgálására. A bizottság november 9-én tartotta első ülését, ahol a HM képviselője fejezetről fejezetre haladva igyekezett megcáfolni Bokor állításait. November 20-án az új honvédelmi miniszter, Kárpáti Ferenc, akinek december 1-ig kellett jelentést tennie a könyv állításairól, egy sajtótájékoztatón új munkát ígért Bokornak. Másnap pedig Németh Miklós arról számolt be a parlamentben, hogy Czinege Lajos lemondott hadseregtábornoki rangjáról és kiköltözik állami tulajdonban levő, rózsadombi villájából.
A Kossuth Rádió 168 Óra című műsorának november 18-i adásában Friderikusz Sándor próbálja ki, hogy a nemrégiben meghirdetett nyitás és átláthatóság jegyében hogyan lehet a bejutni a Fehér Házba, az MSZMP egykori fellegvárába, különösen, ha az érdeklődő csak körülnézni szeretne, és egyetlen konkrét személlyel sincs megbeszélt találkozója. A kezdeti nehézségek után maga Kimmel Emil, az MSZP sajtószolgálatának vezetője sietett a vendég elé, akinek aztán az MSZMP egykori agitprop osztálya titkárnőjének jóvoltából sikerül bejárnia az épületet, így hangos tényriportjából mi is megismerhetjük a piros szőnyeges, bőrfoteles, kormányőrös rezidencia kulisszatitkait, Kádár János vagy Grósz Károly volt szobáját.
A Hungária Telecom Kft. november 17-én jelentette be, hogy megkezdik egy országos rádiótelefon-hálózat létrehozását. A tervek szerint a rendszert három év alatt építik ki, és mintegy 50 ezer telefonállomást hoznak létre, elsősorban Budapest és vonzáskörzete területén. Az üzemkezdés 1990. első negyedéve, a cég vezetése, a hagyományos telefonok krónikus hiányát figyelembe véve, az első két évben 100 000 előfizetőre számít. A bemutatott készülékek utazótáska méretűek, nagyon nehezek és meglehetősen drágák, 100 000 Ft fölött voltak. Igaz, a cég előzetes kalkulációi szerint a várható percdíj 6 Ft körül lesz.
TV-híradó:
Bukarestben megtartották a Román Kommunista Párt (RKP) XIV., egyben utolsó kongresszusát. Bár szilárdnak vélt helyzete megrendülését egy Párizsban előzetesen publikált nyílt levél is jelezte, amelyben volt párttagok szólították fel a lemondásra, 114 alkalommal vastapssal félbeszakított, ötórás beszédében Nicolae Ceausescu főtitkár a szokott vehemenciával ecsetelte a szocializmus győzelmét és teremtőerejét Romániában. Magasztalta továbbá a gazdaság szárnyalását, amely lehetővé tette, hogy az ország teljesen lenullázza külföldi adósságállományát. Az RKP kongresszusa meg sem vitatta, hanem egyhangúlag, állva, skandálva fogadta el az általa beterjesztett terveket.
A várakozásokkal ellentétben Ceausescu nem hozta szóba a Varsói Szerződésből való kilépés kérdését, szólt viszont, Gorbacsov szovjet pártfőtitkárnak üzenve, a Hitler-Sztálin paktum felülvizsgálatáról és homályos célzásokat tett Besszarábia területi hovatartozására, amellyel elemzők szerint a szovjeteket kívánta távol tartani a román belügyektől.