Az állásfoglalást a konferencia résztvevőinek egyetértésével a TTE Bizottmánya fogalmazta meg.

Ügynökakták

Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala a közéletben és számos családban is fontos téma lehet. A probléma megértéséhez, a kérdés kezeléséhez alapvető történelmi ismeretek is szükségesek. A közéletiségre nevelés és az egyes konkrét helyzetek megértése érdekében is meghatározóan fontos, hogy a tanárok az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor beszélgessenek az esetlegesen felmerülő kérdésekről a diákokkal!

Stratégia

Az új oktatási és ezen belül a történelemtanítási stratégia meghatározó kérdéseiről a szakmai egyeztetés eredményeként megszülető, konszenzusosnak tekinthető álláspontok megszületése után kezdődjék a közoktatás szinte minden szintjét és szabályozóját érintő konkrét kérdések kidolgozása. A történelemtanítás feladatának legfontosabb alapkéréseiről a szakmai egyeztetést követően társadalmi vita is legyen.

Tanterv

A 2013-tól bevezetett kerettanterv követelményrendszere túlfeszített. Azt javasoljuk, hogy a tanárok kezelhessék rugalmasan az érvényes kerettantervet. A minisztérium azzal segítheti ezt, ha erre szakmai javaslattal, iránymutatással biztatja a kollégákat.

Tankönyv

Diákjainknak szüksége van segédletekre. Sok diáknak (különösen általános iskolába járóknak, illetve a tanulási nehézséggel küzdőknek) elengedhetetlen a jól használható tankönyv. Minden diákot segíthet a tanártól kapott, jól használható segédanyag.

A két tanítási nyelvű oktatáshoz is készüljenek korszerű, jól használható célnyelvi tankönyvek.

Annak érdekében, hogy fokozatosan visszaállhasson a szabad tankönyvválasztás, mihamarabb teremtsék meg ennek jogszabályi feltételeit.

A középszintű érettségi

Legyen egyértelmű a „lexikák” (fogalmak, események, évszámok, történelmi szereplők, topográfiai adatok) felsorolásával, mely ismeretek kérdezhetőek a középszintű érettségi vizsgán.

Legyen egyértelmű a két tanítási nyelvű oktatásban is a követelményrendszer.

Közoktatás és szakképzés

Szükséges a közoktatás és a szakképzés egységes szabályozása. Minden lehetséges területen ugyanazok a szabályok legyenek érvényesek az érintett intézményekre, tanárokra, diákokra (pl. a szakképzésben a 12. évfolyamos tanulók számára is ugyanakkor érjen véget a tanulmányi időszak, mint a gimnáziumokban tanuló társaiknak).

Tanárképzés

Kapjon súlyának megfelelő szerepet a módszertani felkészítés. Legyenek jobban felkészítve a leendő hallgatók az iskola napi kihívásaira. (Pl. diákok tanulási nehézségei, az iskola mindennapi kihívásai).

Hosszabb távon a minőségi oktatás előfeltételének tartjuk a szaktárgyi emelt érettségi elvárását a tanárszakra jelentkező felvételizők körében.

A történelemtanárok feladata a 2026. évi TTE-konferencián is megvitatottak kiemelésével

Alapvetés: a történelemtanítás feladata az érdeklődés felkeltése, fenntartása a történelem, illetve a közügyek iránt.

Téves az a megközelítés, hogy a (történelem)tanár ne politizáljon, sőt szakmai kompetenciánk, hogy az állampolgári nevelést is felvállalva a közügyekkel foglalkozzunk. Ugyanakkor a pártpolitizálás tilos. A tanár elmondhatja a véleményét egyes kérdésekről, de véleményét nem erőltetheti diákjaira.

Tudatos állampolgárrá nevelés:

• A múlt- és jelenismeret tanításával nevelünk demokráciára.
• Diákjainkban keltsük fel a nyitottságot a közéleti, társadalmi kérdésekre, tudjanak élni állampolgári jogaikkal, váljanak tudatos polgárokká.

Komplex látásmód, történelmi gondolkodás:

• Lássák, hogy sokszínű a történelem, egyes változások fokozatosan alakulnak ki.
• Legyenek tisztában azzal, hogy a mai nézőpont, elvárás nem vetíthető vissza az adott korra.
• Tudjanak rendszerekben, struktúrákban gondolkodni.

Módszertani javaslatok kollégáinknak:

• Javasoljuk a történelmi események és szereplők többnézőpontú bemutatását, azokat saját koruk kontextusában értelmezni, ezzel is erősítve diákjaink empátiáját.

Budapest, 2026. 10. 07.

A Történelemtanárok Egylete Bizottmánya