Ungváry Krisztián előadás-sorozata Közép-európai Egyetem (CEU) Nádor utcai főépületében. Interpretációk a magyar történelemről

Ungváry Krisztián történész a Blinken OSA Archívum fölkérésére és szervezésében tizenkét előadást tart dokumentálható tényeken alapuló történelem iránt érdeklődők számára a 19–20. századi magyar történelem vitatott kérdéseiről. Az előadás-sorozat különböző értelmezési kereteket és mintákat vázol fel Magyarország legújabbkori történelmének vitatott fordulópontjairól.

Az előadások témái azokat a ma is élénken vitatott történeti kérdéseket és problémákat ölelik fel, amelyek a leginkább kiszolgáltatottak a történelmi hamisításnak, manipulációnak, szándékos vagy tudatlanságból fakadó félreértelmezéseknek a szélesebb nyilvánosságot célzó történeti tárgyú diskurzusokban, vitákban, állami propagandában és a közösségi médiában. Az előadások célja nem csupán a történeti valóság bemutatása, hanem a valóságot torzító, meghamisító diskurzusok belső logikájának feltárása is.
 
Az előadás-sorozat nyitott, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
 
A másfél órás előadások 2023. február 7. és május 2. között, keddi napokon, 17.30 órakor kezdődnek. A helyszín a Közép-európai Egyetem (CEU) Nádor utcai főépületének B auditóriuma, 1051 Budapest, Nádor u. 15.
 
Az előadás-sorozat végén, a felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy esszépályázaton vegyenek részt. Olyan pályaműveket várunk, amelyek kapcsolódnak az előadások témáihoz, a fölvetett kérdésekhez, vagy azokhoz hasonló problémákat járnak körül. A legjobb tíz esszé szerzője 150 000 Ft pénzjutalomban részesül.  
 
Az előadás-sorozat tematikája
 
1. A történész mint „bíró”. Ítéletalkotás és történeti koncepciók
Az előadás olyan kérdésekkel szeretne foglalkozni, mint hogy igaz-e, hogy a tények „önmagukért beszélnek”, illetve, hogy a történész munkája mire is ad lehetőséget – és mire nem.

Időpont: 2023. február 7., 17:30–19:00

2. A kiegyezés és értelmezései 1867–2023
A modern, polgári Magyarország születési dátuma a kiegyezés, ehhez képest az esemény emlékezete sajátos metamorfózisokon ment át az elmúlt 150 évben. Mi az oka annak, hogy a kiegyezés emlékezete a legtöbb időszakban egyáltalán nem volt pozitív?

Időpont: 2023. február 14., 17:30–19:00

3. Magyarország és a „keleti rokonság” az (emlékezet)politikában
A téma némileg kapcsolódik az előző előadáshoz. Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy a magyar „turanizmus” milyen hatást gyakorolt a magyar politikai gondolkodásra.

Időpont: 2023. február 21., 17:30–19:00

4. Trianon és revíziója  
A trianoni békeszerződés máig megosztja a közvéleményt, miközben a békeszerződés okai, a módosítás lehetőségei ma sem ismertek kellően.

Időpont: 2023. február 28., 17:30–19:00

5. A Horthy-korszak és modernizációs potenciálja
A Horthy-korszak kapcsán sokáig a zsákutcás magyar fejlődés toposza uralkodott a közbeszédben. Előadásomban arra keresem a választ, hogy miért nem tudtak megvalósulni azok a lehetőségek, amelyek másfelé is vihették volna a korszak politikáját.

Időpont: 2023. március 7., 17:30–19:00

6. Zsidó- és németellenesség Magyarországon
A két fogalom egymásmellettisége lehet, hogy egyeseknek blaszfémiának tűnhet, miközben a magyar történelem is alkalmas arra, hogy bemutassa, hogyan lehet etnikai és gazdasági alapon ellenségképeket gyártani, és mitől válnak ezek az ellenségképek radikálissá.

Időpont: 2023. március 14., 17:30–19:00

7. Mindszenty József és a magyar keresztényszocializmus útjai
Mindszenty József állami kultusza és a magyar keresztényszocializmus útjai nem mindig keresztezték egymást. Fontos kérdés, hogy miért ő volt az, aki a katolicizmus, sőt az állam egyik legfontosabb vonatkoztatási pontjává válhatott a rendszerváltás után.

Időpont: 2023. március 28., 17:30–19:00

8. Magyarország hadba lépései – Mozgásterek a kényszerpályákon?
A második világháború katasztrófái kapcsán Ránki György az ország helyzetét a „mozgástér” és a „kényszerpálya” paradigmájával írta le. Előadásom ezeket a lehetőségeket és kényszereket kívánja közelebbről bemutatni.

Időpont: 2023. április 4., 17:30–19:00

9. Az „ügynökügy” mint a magyar demokrácia deficitje
Az állambiztonsági múlt kezelése Kelet-Európa minden országában problémákat okozott, Magyarországon pedig sokáig a demokrácia nyílt sebévé vált. A magyar külön utasság ebben a kérdésben tágabb kontextusban is értelmezhető, emellett segít abban is, hogy megérthessük azt a rendszert, amiben ma élünk.

Időpont: 2023. április 11., 17:30–19:00

10. Az 1956-os forradalom és szabadságharc interpretációi
Szokták mondani, hogy a legtöbbet a múlt változik. Ez a kifejezés kevés dologra illik jobban Magyarországon, mint 1956 eseményeire, amelyek interpretációi izgalmas virágcsokorként virítanak a történész asztalán.

Időpont: 2023. április 18., 17:30–19:00

11. Mítoszok és valóság Ukrajnáról
Előadásom az ukrán politika 1920–2023 közötti választásaihoz kíván néhány adalékkal szolgálni annak érdekében, hogy érthetőbbé váljanak azok a hírek, amelyek Ukrajna kapcsán rendszeresen megjelennek a magyar médiában.

Időpont: 2023. április 25., 17:30–19:00

12. „Tokaj szőlővesszein…” – Egy modern legenda születése, tovább élése és a mögötte állandósult magyar válság
A magyar himnusz az egyetlen, amelyben egy alkoholos ital is megjelenik. Ez már önmagában is elég indok arra, hogy bővebben foglalkozzunk azzal a hellyel, amelyet a tokaji a magyar köztudatban betölt. Előadásom a tokajival kapcsolatos képzetekhez, a Magyarországon világhírűséghez kíván értelmezési lehetőségeket nyújtani.

Időpont: 2023. május 2., 17:30–19:00

További információ
 
Pályázat
1.    Az esszék az előadások tematikájához kapcsolódjanak
2.    Felsőoktatási hallgatóknak
3.    Leadási határidő: május 31.
4.    Terjedelem: 5 000 – 8 000 szó
5.    Elsődleges források használata javasolt
6.    A pályaműveket Ungváry Krisztián értékeli
7.    Az elbírálás során fontos szempont az esszéíró tényeken alapuló kreativitása

Ajánlott olvasmányok

Az egyes előadásokon résztvevők részére az alábbi olvasmányokat ajánljuk. Regisztrációt követően az online el nem érhető szövegekhez hozzáférést biztosítunk.

1. Történeti tény és a történész mint „bíró”. Ítéletalkotás és történeti koncepciók.

Gyáni Gábor: Elbeszélhető-e egy csata hiteles története? Metatörténeti megfontolások. Hadtörténeti Közlemények, 2006. 1. sz. 121–133. p.   

Csunderlik Péter: Ordenáré, büdös, költészet nélküli. John Keegan és a sommei csata igazi arca. Hadszíntér és hátország

2. A kiegyezés és értelmezései 1867–2022

Németh László: Kisebbségben részletek: In Cieger András szerk.: A kiegyezés. Budapest, 2004, Osiris Kiadó, 314–316. P.

3. Magyarország és a „keleti rokonság” az (emlékezet)politikában

Ablonczy Balázs: „Lándzsahegy”, néprokonság, small talk. Turanizmus és keleti gondolat a két világháború közti magyar külpolitikai gondolkodásban. Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. A VI. Hungarológiai Kongresszus (Debrecen, 2006. augusztus 22–26.) szimpóziumának anyaga

4. Trianon és revíziója

Ablonczy Balázs: Trianon-problémák. Kommentár, 2007. 4. sz. 57–67. p.
 
5. A Horthy-korszak és modernizációs potenciálja

Pogány Ágnes: A megnemesített kapitalizmustól a nemzetiszocializmusig. Korall, 2018. 72. sz. 96–116. p.

6. Zsidó- és németellenesség Magyarországon

Ungváry Krisztián: Értelmiség és antiszemita közbeszéd. Beszélő, 2001. 6. sz. 74–92. p.

7. Mindszenty József és a magyar keresztényszocializmus útjai

Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár zsidóellenességéről. Egyháztörténeti szemle, 2008. 4. sz.

Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár zsidóelleneségéről. Egyháztörténeti szemle, 2008. 4. sz.  

8. Magyarország hadba lépései – Mozgásterek a kényszerpályákon?

Dr. Antall József miniszterelnök beszéde a Hadtörténeti Múzeumban (1992. január 11-én). Magyar Fórum, 1992. 4. sz. 11–13. p.

9. Az „ügynökügy” mint a magyar demokrácia deficitje

Esterházy Péter: Előszó. In uő: Javított kiadás – melléklet a Harmonia cælestishez. Budapest, 2002, Digitális Irodalmi Akadémia

10. Az 1956-os forradalom és szabadságharc interpretációi

Rév István: Ellenforradalom. Beszélő, 1999. 4. sz. 42–54. p.

Mink András: David Irving kalandja 1956-tal. Beszélő, 2000. 7–8. sz. 101–114. p.

11. Mítoszok és valóság Ukrajnáról

Ungváry Krisztián: Ukrán és orosz fasiszták – egykor és most. Telex, 2022.03.06.  

12. „Tokaj szőlővesszein…” – Egy modern legenda születése, tovább élése és a mögötte állandósult magyar válság.

Ehhez az előadáshoz nincs olvasmány.