A Történelemtanárok Egylete szerint mivel megfelelő minőségű, és előzetesen kipróbált tankönyveket nem lehet kifejleszteni a következő tanév kezdetéig, ez önmagában is akadályozza a NAT bevezetését.

A Történelemtanárok Egylete (TTE) összegző véleményt tett közzé az új Nemzeti tantervhez készült tankönyvekről. Kiemelik, a rendelkezésre álló kevés idő miatt ez nem egy részletes, mindenre kitérő elemzés csak alapvető problémaköröket jelzik, de azokat számos példával alá is támasztják.

Az egyik fontos kérdés, hogy mennyire felelnek meg ezek a tankönyvek a 2020. évi NAT, illetve kerettanterv elvárásainak. Ebből a szempontból is problémásnak tartják az átdolgozott tankönyveket.

A tananyagcsökkenéssel kapcsolatban azt írják, hogy az egyik kiemelt tankönyv például 176 oldalas és 22 leckét tartalmaz, ami komoly tananyagcsökkentést sugall, ugyanakkor az egyes témakörökhöz rendelt, legtöbbször 8 oldalas, hatalmas témakört átfogó lecke tartalma (tematikában, tényanyagban) megtaníthatatlan az átlag ráfordítható 2 tanórában.

Hozzáteszik: a tananyagcsökkentés egyrészt a politikatörténet és mérsékelt társadalomtörténet és némi művelődéstörténet összesűrített, zanzásított elbeszélése, amely épp a kompetenciafejlesztésre, például forrásértelmezésre semmi időt nem hagy. Másrészt a tananyagcsökkentés jegyében bizonyos témáknál kifejezetten nőtt a tankönyvi főszövegben szereplő fogalmak, események, nevek mennyisége.

A TTE szerint a Nat 2020-ban hangoztatott alapelveihez képest a tankönyvek nem alkalmasak forráskritikai gondolkodás kialakítására. Nagyrészt az egyes leckékben felhalmozódó tananyag önmagában nem hagy erre időt, másrészt vitatható témáknál, forrásoknál nem ad meg több szempontú megközelítést.

Ezen felül Történelemtanárok Egylete szerint a könyvekből hiányoznak a történelmi, tudományos érvek, sokszor pontatlanok, leegyszerűsítettek és

küzdenek azzal a kerettantervi lehetetlen elvárással, hogy a magyar példákon keresztül tanítsák meg a középkori nyugat-európai fejlődést”,

ugyanakkor az általános iskolai könyvekben meg a magyar történelemnél fontos adatok az egyetemes történelmi részeknél jelennek meg – emelik ki. Illetve a tankönyvek kidolgozásánál hiányozik az életkori sajátosságok, iskolatípusok, diákok hátterének figyelembevétele is.

Forrás