Hidas Gábor térképész elemzése a megújított középiskolai történelmi atlaszról

Az atlasz a korábbi 64 oldalból 88 oldalra bővült, irkafűzés helyett cérnafűzést kapott, és tartós tankönyvvé nyilvánították.
14 új térkép került bele, és 20 térképet átdolgoztak (méretnövelés, tartalombővítés). Az új vagy felújított térképek java részéről eltűnt az előző atlaszokra jellemző „szellemképes” grafikai hatás, ám kivételeket ezek között is találunk (pl. Itália a 18. században; Ázsia a 17-18. században; a 16-17. század végi Európa vallási térképei). Az eredeti, változatlan térképeken azonban megmaradt, és továbbra is zavarja a térképek olvasását (pl. Nagy Sándor hódításai; A Római Birodalom gazdasága és kultúrája; Pannonia és Dacia; A magyar nép vándorlása és a honfoglalás; Poroszország és a Habsburg birodalom; Magyarország német megszállása; stb.). Az új vagy átdolgozott térképek sokszor más színvilágban készültek, mint a régiek (pl. rózsaszín Magyarország). A fentiek következtében nincs egységes hatása az oldalaknak, az atlasz megjelenésének. Néhány térképen megjelent a domborzat ábrázolása domborzatárnyékolás formájában (pl. az ókor térképei). A térképek tartalmának bővítése legtöbbször nem segíti az olvashatóságot, tehát nem vált a térképek előnyére (pl. a 16-17. század végi Európa vallási térképei; Az észak-amerikai függetlenségi háború; Az első világháború Európában).
Az egyetemes és a magyar történelem térképei oldalpárokban jelennek meg, ez segítség a magyar történelmi események világtörténelmi kontextusba helyezésénél.

A névmutató – korábban a TTE által is kifogásolt – hiányát a bővített atlasz egy 7 oldalas helynévmutatóval igyekezett orvosolni, amely a névmutatóban megjelenő helységnevek valamennyi térképi előfordulását mutatja. Ennek következtében nehéz a lényeges oldalakat megtalálni, így nem segíti a könnyű tájékozódást. Mi értelme van pl. Eger 48 térképen történő megjelenésének valamennyi előfordulását feltűntetni? Elég lenne a püspöki székhellyé válás, az 1552-es ostrom és a török kézre kerülés térképeinek a jelölése, így jobban hangsúlyt kapna, hogy mely korokban játszott kiemelkedő szerepet a település. A legtöbb esetben értelmetlen a magyar településeknek az egyetemes történelem térképein való összes előfordulásának feltüntetése is. Bármennyire a szívünknek kedves és a magyar történelem szempontjából jelentős város Kolozsvár, az egyetemes történelem szemszögéből nézve ez a jelentőség erősen csökken. A helynevek valamennyi előfordulásának feltüntetése a névmutatóban főként annak tükrében megmagyarázhatatlan, hogy ki lettek emelve a kerettanterv és a tananyag által megkövetelt fontosabb nevek és megjelenések. Lehet, hogy elég lett volna csak ez utóbbiak megjelenítése, hiszen a fentebb említett Kolozsvár térképi keresőiből például egyetlen sincs kiemelve, miért kell akkor mind a 65 megjelenés keresőjét felsorolni? Elég lett volna egyetlen, az Erdély fénykorát bemutató térképet feltüntetni.
A térképi keresők alapja a térképekre pótolt, az előző atlaszokból hiányolt földrajzi fokháló, amely egyben keresőháló is.
Kronológia helyett egy nagyon leegyszerűsített időszalag került az atlaszba, középiskolai szinten ennek indokoltsága megkérdőjelezhető. Mivel csak mechanikusan sorolja fel a legfontosabb időpontokat, ezért az események időbeli összehasonlíthatóságára nem ad lehetőséget, ráadásul nem szemlélteti különböző területek eseményeinek egymáshoz való időbeli viszonyulását. Valójában tényleg nem több mint amennyit a címe ad, „Képes térképkereső évszámokhoz”, azaz egyes kiemelt évszámokhoz megadja annak a térképnek az oldalszámát, amelyen az adott évszámhoz tartozó események láthatók. De érthetetlen, hogy mihez segítség az, vagy milyen módszertani jelentősége van, hogy az 1222-es évszámhoz megadja a XIII. századi Magyarország térképének oldalszámát az atlaszban? Az Aranybulla az adott térképen nem szerepel, a századot pedig az évszámból is ki lehet találni. Ha a diák nincs tisztában az Aranybulla keletkezésének évszámával, akkor ennek az ismeretnek a megszerzéshez a térkép és az atlasz semmivel sem fog hozzájárulni.

Idővonal

Új térképek:
A térképek oldalszáma a 2017-es kiadású atlaszra vonatkozik.
• Az oszmán-török állam terjeszkedése (20/a)
• A Magyar Királyság népsűrűsége a 15. század végén (23/b)
• A három részre szakadt ország 1590 (29/a)
• Erdély gazdasága a 17. század első felében (31/a)
• Itália a 18. században (36/b)
• A francia forradalom 1789–1794 (40/a)
• Afrika a 16 – 18. században (41/a)
• Afrika 1885-ben (41/b)
• Közép- és Dél-Amerika a 18. század végén (41/c)
• Közép- és Dél-Amerika a 19. században (41/d)
• Írni-olvasni tudók aránya 1890 (49/a)
• A vasúthálózat fejlődése 1846–1913 (49/e)
• Az ukrán válság (70/c)
• A globalizálódó világ és konfliktusai (74)

Átdolgozott térképek:
• Közép-Európa a 14. században (19/b, régi) helyett Nagy Lajos kettős királysága (19/b, új)
• Hunyadi János törökellenes harcai (20/a, régi – 21/a új) – méretnövelés
• A Magyar Királyság népei a 15. század végén (20/b, régi – 23/a új)
• Európa a 16. században (22/c, régi – 26, új)
• Európa vallási térképe a 16. század végén (22/a, régi – 28/a új) – méret- és tartalomnövelés
• Európa vallási térképe a 17. század végén (22/b, régi – 28/b új) – méret- és tartalomnövelés
• A Magyar Királyság a 16. század végén (27/a, régi) és Az Erdélyi Fejedelemség a 16. század végén (27/c, régi) összevonásával A három részre szakadt ország 1590 (29/a, új)
• A Habsburg monarchia a 16. század végén (27/b, régi – 30/a, új) – méretnövelés
• Oroszország terjeszkedése Kelet-Európában (24/b, régi – 34/b, új) – méret- és tartalomnövelés
• Ázsia a 17–18. században (24/c, régi – 36/c, új) – méret- és tartalomnövelés
• Észak-Amerika a 18. század közepén (31/b, régi – 38/a, új) – méret- és tartalomnövelés
• Az észak-amerikai függetlenségi háború (32/a, régi – 38/b, új) – méret- és tartalomnövelés
• A szabadságharc 1848–1849 (37/d–g, régi – 44/a–b és 45/a–b, új) – méret- és tartalomnövelés
• A krími háború, az egységes Olaszország és Németország kialakulása (38/a–b, régi – 46/a, új) – a két régi térkép összevonása
• A Magyar Királyság közigazgatása 1886 – 1918 (41/e, régi – 47/a, új) – méret- és tartalomnövelés
• A Magyar Királyság közigazgatása 1849 – 1860 (41/a, régi – 47/b, új) – méret- és tartalomcsökkentés
• Az első világháború Európában (43/a, régi – 52/a, új) – tartalmi bővítés
• A II. világháború Európában (50/a–b, régi – 59/a–b, új) – tartalmi bővítés
• A megosztott Európa (55/b, régi – 64/a, új) – méret- és tartalomnövelés
• A kétpólusú világ és konfliktusai (55/a, régi – 66, új) – méret- és tartalomnövelés

Kimaradt térképek:
A térképek oldalszáma a 2016-os kiadású atlaszra vonatkozik.
• Buda a középkor végén (20/c)
• A Kaukázus és környéke 1989–2016 (60/c)
• Háború Horvátországban és Boszniában (61/b)
• Délnyugat-Ázsia 1947 – 2006 (61/d)
• Országgyűlési képviselő-választások, 1990 (64/e)

Örvendetes, hogy az új térképek közül néhány növelte az Európán kívüli területek, valamint az életmóddal, gazdasággal kapcsolatos térképek arányát, de az atlasz jellemzője összességében továbbra is a politikatörténet maradt. A témaválasztás szempontjából érthetetlen, hogy miért olyan fontos a magyar oktatás számára a francia forradalom, eseményeinek az ábrázolása, hogy ehhez külön térképet kell rendelni, ugyanakkor továbbra is hiányoznak az atlaszból a kerettanterv által is előírt ősi amerikai kultúrák, vagy kikerült a világpolitikát súlyosan befolyásoló délnyugat-ázsiai terület elmúlt évtizedeit bemutató térkép.
Az átdolgozás és a méretnövelés sem javított az atlasz korábbi számos hiányosságán. Csak néhány példa.
Hiába az átdolgozás és méretnövelés a Hunyadi János törökellenes harcai térképnél, ha az előző változathoz hasonlóan Hunyadi Mátyás korától különváló térképre került. Hunyadi Mátyás nyugati politikáját csak a Török Birodalom terjeszkedésének tükrében lehet megítélni, ezért érdemes a korszakot egyetlen térképen bemutatni. A kettéválasztás meghagyása azért is értelmetlen, mert az átdolgozás után ezen az oldalon csak ez a két térkép maradt, tehát lehetett volna egyetlen térképen is ábrázolni a két témát.

2016.	2017.

Hiába nőttek féloldalasra a szabadságharc négy fázisáról a térképek, ha a tartalom növelésével tovább fokozódott az eredetileg is túl részletesen ábrázolt hadi események áttekinthetetlensége.

2016.	2017.
2016.	2017.

Hiába kerültek összevonásra a krími háború eseményei a német és az olasz egység kialakulásának térképével, ha az eredeti térképek hibái megmaradtak az új változatban is.

Röviden összegezve, a korábbi atlasz legfőbb hiányosságain a bővítés nem változtatott. Az atlasz fő jellemzője a politikatörténet maradt, olvashatósága, áttekinthetősége nem javult, kiegészítő eszköztára pedig nem növeli jelentősen az atlasz használhatóságát. A kétszeri átdolgozás révén sem sikerült egy igazán korszerű atlaszt alkotni, ellenben az iskolák könyvtáraiban – és így a tanulóknál is – a tartós tankönyv elve következtében a 2017-es évtől kezdve három féle OFI-s középiskolai történelmi atlasz lelhető fel. Egyelőre nyitott kérdés az is, hogy használhatósága mennyire fogja negatív irányban változtatni a történelem érettségi vizsga eredményeit.

Hidas Gábor