A konferencia ajánlásai a 6 és 8 osztályos gimnáziumokkal kapcsolatban

Úgy ítéljük meg, hogy az ilyen típusú iskolák megjelenése számos előnnyel járhat a történelemtanítás korszerűsítése szempontjából. A tapasztalatok szerint a már működő 6 és 8 osztályos gimnáziumok inspiráló közeget jelentenek a tanárok és a diákok számára egyaránt. Sok régóta megoldásra váró pedagógiai probléma, mint például a tantárgyi koncentrációk és integrációk ügye, az új szerkezetek keretei között újragondolható és a régi megszokásoktól mentesebb új tanítási tartalmak és formák alakíthatók ki. A történelemtanítás terén lehetőség nyílhat a felesleges ismétlések elkerülésére, ezáltal a szűk óraszámok gazdaságosabb kihasználására. Megjelenhetnek a hazai gyakorlatunkban olyan újdonságok, mint például a problémaorientált vagy a spirálisan visszatérő tananyag elrendezés. A hosszabb egységes képzési idő előtérbe állíthatja a képességfejlesztés feladatait: önálló ismeretszerzés, térképhasználat, forrásfeldolgozás, szövegértés, szövegelemzés, önálló történelmi gondolkodás, pontos és készségszintű fogalomhasználat stb. Mindezek ma még azonban inkább csak lehetőségek, a 6 és 8 osztályos gimnáziumokkal kapcsolatos fejlesztő munkák egymástól elszigetelten, bizonytalan szakmai és anyagi feltételek között folynak. Sokféle probléma vetődött fel a már létrejött 6 és 8 osztályos gimnáziumok működése során. E tapasztalatok alapján a következő javaslatokat fogadtuk el a kérdéssel foglalkozó szekció vitája során.
   
1.  Az iskolafenntartó önkormányzatok gondosan készítsék elő azokat a döntéseiket, amelyek 6 és 8 osztályos iskolák vagy osztályok indításával kapcsolatosak. Igyekezzenek összhangot teremteni a különböző intézményi érdekek között. Az adott település (város, kerület) egész iskolahálózatának hatékony működését tekintsék a legfontosabb szempontnak. Mielőtt döntenének, győződjenek meg az új típusú oktatás tantervi, taneszközbeli és személyi feltételeinek biztosítottságáról, pontosan mérjék fel azokat a többletköltségeket, amelyeket a 6 és 8 osztályos képzés fog igényelni a következő években.
 
2. Az új szerkezet csak akkor lesz valóban sikeres, ha új, korszerű történelemtanítási szemlélettel párosul.
 
3. Fontos, hogy a tanárképzés figyelembe vegye ezeknek az új típusú iskoláknak a létét. Intézményes keretek között kell biztosítani, hogy az iskolák olyan pedagógusokat vehessenek fel, akik képesek 10 vagy 18 éves diákokkal egyaránt hatékonyan dolgozni, és akik ismerik a 6 és 8 osztályos gimnáziumokban futó programokat is.

4. A készülő NAT, illetve az annak alapján készülő kerettantervek vegyék figyelembe és használják fel azokat a tapasztalatokat és eredményeket, amelyek a már évek óta működő 6 és 8 osztályos gimnáziumokban összegyűltek. Érdemes lenne e munkákba közvetlenül is bevonni ezeknek az iskoláknak a pedagógusait.

5. A fejlesztési munkákkal párhuzamosan, azokat segítve szükség lenne felmérni, hogy melyek voltak a hajdani 8 osztályos gimnáziumok azon pedagógiai értékei és eredményei a történelemtanítás terén, amelyeket még ma is érdemes lenne feleleveníteni. Ugyanígy fontos lenne a nemzetközi tapasztalatokat is megismerni és felhasználni.

6. Ma még nagyon nagy gondot jelent a megfelelő tankönyvek, oktatási eszközök biztosítása a 6 és 8 osztályos gimnáziumok számára. Sürgősen lépni kell a Művelődési és Oktatási Minisztériumnak ez ügyben. Szakmai értékelések alapján dönteni kell arról, hogy a ma piacon lévő taneszközök közül melyek ajánlhatók az iskolák számára. A kerettantervek elkészülése után pedig minden rendelkezésre álló szakember bevonásával minél előbb el kell készíttetni az új tankönyvsorozatokat és az egyéb szükséges taneszközöket.

7. A pedagógiai intézetek igyekezzenek segítséget nyújtani a már működő 6 és 8 osztályos gimnáziumoknak azzal, hogy közös szakmai megbeszéléseket, vitákat szerveznek a számukra. Ezek során megismerhetnék egymást a hasonló feladatokat végző tanárok, illetve mód lenne egy szakmai értékrend kialakítására a 6 és 8 osztályos gimnáziumokban folyó történelemtanítással kapcsolatban.
 
A gimnáziumi szekció ajánlásai

1. Megfontolandónak tartjuk az OKTV olyan átalakítását, hogy a verseny egy szűrő jellegű teszttel kezdődjék, és csak a sikeres résztvevők írják meg a pályamunkát. Felmerült az a javaslat is, hogy a versenyzők zárthelyi esszét írjanak a pályamunka helyett.

2. A konferencia résztvevői felkérik az OKTV Bizottságot, hogy a jövőben ideológiai szempontból kevésbé érzékeny témákat jelöljenek ki. Vegyék figyelembe a vidéki résztvevők és a vidéki könyvtárak lehetőségeit is. 

3. Javasoljuk, hogy kapjanak valamiféle elismerést pályamunkájukért azok is, akik nem jutottak tovább.

4. Rendkívül sajnálatosnak tartjuk, hogy az 1994. évi történelem érettségi központi szabályozásával kapcsolatban októberben még nem áll a tanárok rendelkezésére megbízható, hivatalosan megerősített információ.

5.  Az érettségi és felvételi követelmények, valamint a szűkös órakeret – különösen a szakközépiskolákban – nincsenek összhangban. Feltétlenül szükséges vagy az óraszámok növelése vagy a követelmények összehangolt csökkentése.

6. Hovatovább tarthatatlan, hogy a 20. század történelméről nincs hivatalos és valóban tankönyvnek nevezhető taneszköz. Ez rendkívül megnehezíti az érettségit és különösen az egyetemi és főiskolai felvételiket.

7. Javasoljuk, hogy az MKM könnyítse meg – elsősorban a vidéki iskolák számára – az alternatív tankönyvek és tankönyvként használható könyvek beszerzését.

8. A tankönyvek egyre szélesebb rétegek számára megfizethetetlenek. Az esélyegyenlőség biztosításának elengedhetetlen feltétele a tankönyvvásárlás kiterjedt állami támogatása.

9. Javasoljuk, hogy az MKM könnyítse meg – elsősorban a vidéki iskolák számára – az alternatív tankönyvek és tankönyvként használható könyvek beszerzését.

10. A kerettantervek készítésébe vonják be a főiskolák és egyetemek képviselőit is, hogy a tantervek és a felvételi követelmények összhangja biztosítva legyen.
 
Budapest, 1993. október 17.  
  a Történelemtanárok Országos Konferenciája  
 
A Történelemtanárok (3.) Országos Konferenciája