Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Állásfoglalás a 2012-as NAT-vitaanyagról
2012 március 2. péntek, 7:23

A Nemzeti Alaptanterv – 2012 című nyilvános vitaanyagról a Történelemtanárok Egylete bizottmánya a következő állásfoglalást adta ki.

 

I. Általános megjegyzések

  1. Az eddigiekhez hasonlóan a Nemzeti Alaptanterv vitára bocsátott tervezetében is műveltségi területek szerepelnek, a Történelem pedig az Ember és társadalom műveltségi terület része. A jelenleg érvényes NAT-ban is megtalálhatók az elsajátítandó kompetenciák, a vitaanyag azonban (az 1995. évi NAT-hoz hasonlóan, ugyanakkor az utóbbi évek Nemzeti Alaptanterveitől eltérően) ismét tartalmaz ismereteket.
  2. A szabályozás lényegesen változott: a kerettanterv funkcióját jelentős mértékben feljebb, a NAT szintjére helyezték, ezért minden eddigi Nemzeti Alaptantervtől alapvetően különbözik az itt előírt ismeretek mennyisége (a közműveltségi tartalmak részletezettsége). Mivel megadják a tananyag felépítésének logikáját, továbbá leírják az ismeretanyag számottevő részét, jelentősen csökken az iskolák és a pedagógusok szakmai szabadsága. Ezzel a Történelemtanárok Egylete  nem ért egyet.
  3. A Történelemtanárok Egylete elfogadhatatlannak tartja, ezért tiltakozik az ellen, hogy a Nemzeti Alaptanterv (különösen az általános iskola 5–8. évfolyamára előírt tematikában) a történelmet túlnyomórészt politikatörténetté leegyszerűsítve és szűkítve tárgyalja, azon belül pedig a „nagy” történelmi személyiségek (királyok, szentek), továbbá a háborúk és csaták történetévé egyszerűsíti. Joggal tartunk attól, hogy ha nem a széles értelemben vett, a művelődés-, mentalitás-, gazdaságtörténetet stb. is megfelelő arányban tartalmazó tematikát követjük, a legrosszabb hagyományok éledhetnek újjá, olyan történeti nézőpont válhat meghatározóvá a közoktatásban, amelyet a tudomány és a történelemtanítás évtizedek óta meghaladott.
  4. A közreadott tananyag tematikája és mennyisége sajnálatosan kényszerpályát ír elő. Ismét a kétkörös, kronologikus tanítás a kötelező, vagyis az érettségiző diákok kétszer tanulják a teljes történelmet az őskortól napjainkig. Pedig az új NAT nagyszerű alkalom lehetett volna arra, hogy az általános iskola felső tagozatának tananyagbeosztása a hagyományos, kevéssé célszerű megközelítés helyett – az életkori sajátosságokat messzemenően figyelembe véve – tematikus, hosszmetszeti témákon keresztül szerettesse meg a tárgyat, megfelelő időt hagyva a beszélgetésre, szerepjátékra, vitára. A közreadott tematikában azonban a túlrészletezett kronologikus közműveltségi tartalmak miatt illúzióvá, értelmetlenné válik az 5–8. évfolyamon a (szakmailag kiválóan leírt) hosszmetszeti megközelítés.
  5. Nincs utalás arra, hogy meg kívánják-e oldani a régóta esedékes kérdést: a 20. század és különösen az utóbbi évtizedek tanulására, tanítására hosszabb időt biztosítanak-e a megfelelő tananyagbeosztással. Ez a kerettanterv(ek) feladata, de a NAT már utalhatna erre.
  6. A NAT által előírt tematika, megközelítés minden iskolában kötelező. A konkrét ismeretanyag túlzott bősége miatt a módszertani szabadság csak elméletileg adott. A NAT-ra építendő kerettanterv(ek) várhatóan minden órára új tananyag elsajátítását írják majd elő, emiatt a gyakorlatban túlnyomórészt a hagyományos módszerekkel lehet majd tanítani. Szakmailag erősen megkérdőjelezhető ennek célszerűsége, hatékonysága.
  7. A közreadott anyag igen eklektikus, egyenetlen. A fejlesztési feladatok megadása többnyire korszerű. Az ismétlődő hosszmetszeti témák teljes mértékben támogatandók. A közműveltségi tartalmak (főként az 5–8. évfolyamon) ugyanakkor szakmai visszalépést jelentenek. Az 1–4. évfolyam anyagában kiemelkedően jó (Gyermekalakok és gyermeksorsok a XX. században) és számos megfelelő téma (pl. A szülők, nagyszülők gyermekkora, életmódja, tárgyi világa, A múlt emlékei környezetünkben) mellett a történettudomány által meghaladott szembenállást, tematikát sugalló (Kurucok és labancok) tárgykör is megtalálható. Jó szándékú, de ebben az életkorban erősen kérdéses, kontraproduktív lehet az Embermentők a 20. században és az 1956 nevezetes alakjai című témakör. Ezek tárgyalását inkább a felső tagozaton célszerű megtenni.
  8. Néhány téma folyamatosan jelen van (pl. kiemelkedő személyiségek; a határon túli magyarság sorsa). Ezzel ellentétben számos tárgykör részben, illetve egészében hiányzik (eltérő mértékben, de érvényes ez az 5–8. és 9–12. évfolyamokra). A tervezet a magyarországi kisebbségeket (a nemzeti kisebbségekre, a cigányságra, a zsidóságra ez egyaránt érvényes) nem folyamatában, csak mozaikosan mutatja be. Nem jelenik meg megfelelően az egyes korszakokban a békés együttélés, a kisebbségek szerepe, helye (pl. a zsidóknak csak az elpusztítása tananyag, a cigányoknak pedig csupán a jelene szerepel, a múltja alig). A szomszédos népek története még mozaikosan sem ismerhető meg. Teljes egészében kimarad például az ország átalakulása, fejlődése, a városiasodás, az életmód az Osztrák–Magyar Monarchia idején. A nagy kultúrák bemutatása is egy-egy pillanathoz kötött. Nem ismerhető meg reálisan sem az iszlám, sem az immár világhatalomnak számító Kína. A NAT nem utal (egyebek mellett) a gyarmatok felszabadítására sem (pl. Gandhi).
    Már az egyes pontok megfogalmazása is az említett, leegyszerűsítő szemléletre utal. Például „Az ipari forradalom találmányai” szerepel, holott emellett legalább ennyire fontosak az ipari forradalom társadalmi szerkezetre, illetve politikai életre gyakorolt következményei a városiasodástól az új társadalmi rétegek (munkásság, szegénység stb.) megjelenésén át az új politikai ideológiák kialakulásáig.A történelmi személyiségekre való központi hivatkozás végigvonul az egész anyagon, az Árpád-kortól a XX. századig. Nem vitatva a kiemelkedő történelmi személyiségek életútjának, személyiségének fontosságát, ez a szemlélet a történelmi múlt (és ezáltal a diákot körülvevő aktuális társadalmi és politikai viszonyok) leegyszerűsítő értelmezéséhez vezet.
    A NAT 9.4. pontjában szerepel a „diktatúrák és diktátorok Európában”, amelyet feltétlenül ki kell egészíteni a demokráciákkal is. (Jelen formájában az anyag Nyugat-Európa államaira nem utal a két világháború közötti időszakban.)
  9. 1995-ös bevezetését széles körű szakmai és társadalmi vita előzte meg, a Nemzeti Alaptanterv szakmai egyeztetések, megállapodások eredményeként formálódott. Az azt követő NAT-változatok készítésekor is bevonták a kimunkálásba a szakmai szervezeteket. Sajnálatos és elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi (alapvetően új!) koncepciót szakmai vita és egyeztetés nélkül kívánják bevezetni. Különösen tragikus, elfogadhatatlan ez a történelem esetében, amikor a NAT vonatkozó történelemanyaga a történettudomány által általánosan elfogadott tantárgyfelfogásnak is ellentmond.

II. Megoldási javaslatok

  1. Szakmai meggyőződésünk alapján kénytelenek vagyunk a Történelem című rész újraírását javasolni, mivel a fenti súlyos aránytévesztés (elsősorban az 5–8. évfolyam politikatörténeti túlsúlyú és túlzott mennyiségű közműveltségi anyaga) alapvetően az Ember és társadalom rész Történelem fejezetének visszavonásával és újraírásával oldható meg. (Javasoljuk a konkrét ismeretanyag mennyiségének jelentős, legalább a felére, de akár a harmadára csökkentését.)
  2. Amennyiben a NAT egyéb munkálatai miatt ez jelenleg nem valósulhat meg, némi kárenyhítést jelenthet, ha a történelem kerettanterv(ek) kialakításakor elsődleges szempontnak a széles értelemben vett történelemtanítás kialakítását tekintik.

III. Néhány további megjegyzés

  1. Az alapelvek és célok új elemeinek nagy részét üdvözöljük. Messzemenően támogatjuk a gazdasági és pénzügyi nevelés korábbinál jelentősebb mértékű hangsúlyozását. Egyetértünk sok korábbi elem kiemelésével: más kultúrák megismerése és elfogadása, a nemzettudat és állampolgári ismeretek kialakítása, tudatosítása, fejlesztése stb. Megjegyezzük, hogy a nemzettudat ápolása mindig a történelemtanítás része volt, ezért nem látjuk szakmai magyarázatát a nemzeti öntudat és a hazafias nevelés fontossága jelenlegi kiemelésének.
  2. Mivel a tanítás, így a történelemtanítás is mindig konkrét tananyagon keresztül történik, az „ismeretátadás, a képességfejlesztés és a normakövetés egyensúlya” számunkra szakmailag nehezen értelmezhető.
  3. Mivel értelmezésünk szerint a vallás a kultúra része, ezért azt a kulturális értékek közé soroljuk. Annál is inkább, mivel álláspontunk szerint a Nemzeti Alaptanterv értékrendje nem kötődhet egy adott világnézethez.
  4. Az erkölcstan meggyőződésünk szerint adott témához, tárgyhoz kötve tárgyalható. Ezt jellegzetes kereszttantervi elemnek tartjuk, ezért nem külön tárgyként való tanítását tartjuk helyesnek, hanem tárgyalását valamennyi tárgyba beépíteni javasoljuk. Az erkölcsre való nevelés alapvetően a család feladata, ugyanakkor ebben megvan az iskola teendője is. TTE erősen túlzónak tartja pedagógus példájának kiemelését.
  5. Az etika megjelenése többnyire megfelelő. Egyes esetekben azonban erőltetett, ezeket javítani célszerű: Fogalmazás írása valamely… erkölcsi témáról. (Számos történelmi, társadalmi stb. témának van etikai eleme, de kizárólag etikai téma szerintünk nincsen.)
  6. A hon- és népismeret népünk kulturális örökségére, s nemzeti kultúránk nagy múltú elemeire utal. A jelenlegi megfogalmazás kérdésessé teheti a többes identitás lehetőségét (pl. minek tekintheti magát egy Magyarországon élő német?). Itt is említhető lenne a különböző kultúrákhoz való viszony.

Budapest, 2012. március 1.

A Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya

Vissza