A Magyar Nemzeti
Galéria és a szentpétervári Ermitázs közös kiállításának webhelye olyan,
mint az okos lány a mesében: ad is, meg nem is.

Megint egy elegáns Flash oldal. A készítők (jepegrafik
Bt.) tudták a leckét, sikerült egy a kiállítás képi világával
harmonizáló, látványos, esztétikus weboldalt készíteniük. Itt azonban
vége is. Sőt olyan érzése támad az embernek, mintha a hiányosságokat
egyértelmű gesztusokkal is jeleznék az oldal készítői. Így lehet az,
hogy több mint két hónappal a kiállítás megnyitása után még mindig
vannak nem működő menüpontok: a sokat ígérő „A rombolás géniuszának
diadala” vagy a „Gyereksite” [sic!]. A Katalógus menüpont tulajdonképpen
csak egy tartalomjegyzéket kínál. A képtár a legmeglepőbb: itt minden
témához kilenc képhely tartozik, ezeknek egy része minden esetben üres; a
tervezők kis lapozó funkciót is álmodtak a képtárhoz – mondanom sem
kell, mindig csak 1/1 oldal van.

Zichy hálás téma lenne:
kalandos élet, látványos (időnként patetikus, máskor bizarr) képi
világ. Itt mégis csak egy reklámoldal született. Olyasmi, amit olyan
filmbemutatókra szoktak csinálni, amiről tudni lehet, hogy csak a maga
idejében érdekes, egy év után már nem emlékszik rá senki. Egy
kiállításnak érdemes lenne maradandóbb emléket állítani. Lehetne
szempont az, hogy két-három-négy év után még mindig használható legyen…
mondjuk az oktatásban.

A kiállítás
még 2008. március 23-ig megtekinthető.

(ioannes)