Iskola tananyaga nem lehet a tudományos irodalom kicsinyített mása. Hogyan lehet elkerülni ezt a buktatót? Lőrinc László ezt kísérli meg bemutatni Mátyás koráról szóló óratervével – rögtön két változatban.

A cikket két változatban adjuk közre: az egyik egy rövidebb (3 tanórás) foglalkozással számol; a másik pedig egy hosszabb (kétnapos) projekttel.

Vizualitás, élményszerűség – Mátyás kora (rövid változat, pdf)

Vizualitás, élményszerűség – Mátyás kora (projektváltozat, pdf)

Részlet a cikkből:

Az iskolai történelem sajátos szempontjai

Valójában azonban az iskola tananyaga nem lehet a tudományos irodalom kicsinyített mása. Egyrészt, mert a 14 évesek elvonatkoztatási képessége közismerten elmarad még a felnőttekétől, de a felnőttek középiskoláiban is mások az alapkérdések. Ami egy szakembernek evidencia, hogy hogyan laktak, hogyan éltek, hogyan töltötték idejüket Mátyás korában, az a laikus számára ismeretlen terület, így el sem tudja képzelni a kancellárt, pláne nem azt a pillanatot, amikor éppen a hivatalnokokra támaszkodik. Az iskolai oktatáskor általában is érdemes (lenne) az alábbi szempontokat szem előtt tartani:

• Minél kevesebb elvont szöveg (Az elméleti összefüggések taglalását, elemzését bőven ráérünk a felső-középiskolában, 11.-ben vagy 12.-ben, érettségire készülve elvégezni.)
• Az egykori emberek életének, gondolkodásmódjának, világképének bemutatása
• A passzivitás helyett minél több tevékenységet építeni az órába (forrásfeldolgozás, egyéb feladatmegoldás, alkotás)
• Konkrétumokon keresztül mutatni be azokat az általánosságokat, melyeket mindenképpen fontosaknak tartunk.
  Ezen belül:
  • Minél több vizualitás (kép, film, rajzoltatás stb.)
  • Részletben az egész; vagy személyközpontú (életúthoz kapcsol ismereteket), vagy
  • … helyszín- illetve tárgyközpontú

Mátyás kora és Visegrád

Mátyást és korának tárgyalását mindezek alapján érdemes Visegrádra, illetve a visegrádi Mátyás Király Múzeum honlapjának rendkívül gazdag anyagára építeni. (http://www.visegradmuzeum.hu )

[…]

„Visegrád” projekt főbb ismérvei

• Elméleti és gyakorlati tevékenységek ötvözése, a tevékenységek csoportos jellege.
• A végén produktum készül: ez lehet egy lakoma és annak „tartozékai”, de lehet jelenet, tablók, verseny, kiselőadás stb.
• Az egyes tevékenységek a palota egyes speciális helyszíneihez kötődnek.
• Több tantárgy tanárai vehetnek részt benne (magyar nyelv- és irodalom, ének-zene, rajz, sőt, akár fizika, matematika, kémia, testnevelés is.)

Minden helyszínhez tartozik egy diákcsoport, melynek inkább elméleti érdeklődésű tagjai egy-egy oda kapcsolódó téma elméleti kutatói, akik könyvekben, interneten utánakeresnek a témának, míg a gyakorlatiasabbak érdeklődésűek valami részben manuális ténykedést választhatnak. Mondanunk sem kell, hogy a tevékenységek köre az időhöz és helyi adottságokhoz kapcsolódóan szűkíthető és bővíthető (pl. ahol nincs lehetőség a főzésre, ott ez elmarad stb.).