„Az új
alkotmánynak olyannak kell lennie, hogy akár Szent István intelmeivel,
az Aranybullával vagy a vérszerződéssel is össze lehessen vetni.” A
STOP.hu körkérdést tett fel Schmitt Pál kijelentésével kapcsolatban,
erre Miklósi László, a TTE elnöke is válaszolt.

„Úgy hülyeség, ahogy van” – summázta
véleményét Ripp Zoltán történész, majd hozzátette: „se füle, se farka”
ennek a mondatnak. Szerinte egy történész nem tud mit kezdeni ezzel a
kijelentéssel, amelynek csupán annyi az üzenete, hogy (a fideszesek)
„igyekeznek a múlthoz kötni a jelen mocsokságait”.

Ennél árnyaltabban és bővebben fejtette
ki álláspontját Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének (TTE)
elnöke. „Érdekes” – kommentálta a schmitti mondatot, majd kifejtette,
hogy az egyes fogalmakat történelmi összefüggésrendszerükben szabad
vizsgálni. „Egy félnomád társadalom rítusai megoldásai igen kevéssé
alkalmazhatóak egy 21. századiban” – tette hozzá a vérszerződésre
utalva.

Ugyanakkor az utalások nem
egyértelműek. Kérdéses például, hogy ez a képes beszéd az intelmek
kisebbségekre vonatkozó passzusaira (vendégek befogadására és
gyámolítására) utal vagy például a kereszténység (esetleg a katolikus
vallás) kiemelt szerepére.

Miklósi úgy véli, a nemzeti kultúra és
kánon dolgát közmegegyezésre kell alapozni, az alkotmányozásnak pedig – a
hagyományokkal és jogrenddel összhangban – a jelenből kellene
kiindulnia.

Gábor
György vallásfilozófus az államfői szék várományosának kijelentése
kapcsán rámutatott, hogy például egyes, főként észak-európai országok
alkotmányában szerepel az államegyház említése, de ott mindenki
tisztában van azzal, hogy ennek csupán tradicionális okai vannak,
valójában afféle színpadi kellékként őrződött meg az idevágó passzus. Ha
új alaptörvény készül, amelybe beemelnek avítt elemeket, az
jogfilozófiailag visszalépés, amelynek lehetnek káros következményei,
mivel attól kezdve hivatkozási alapul
szolgálhatnak.

A teljes cikk a
STOP-hu-n olvasható »