Miért
általános az, hogy a tanárok letegezik a diákokat, miközben a gyerektől
elvárják a tisztelettudó magázást?
(Forrás: origo)

Az új francia elnök, Nicolas Sarkozy szerint jobb, ha
mindenki magázódik az iskolában, a németeknél már most is ezt teszik, a
svédek viszont inkább tegeződnek. Magyarországon pedig működik így is,
úgy is. Ismerje meg Európa legnagyobb magázóit és tegezőit! Vagy ha úgy
jobban hangzik: ismerd meg!

„Elengedhetetlen, hogy a diákok magázzák a tanáraikat
és kívánatos az is, hogy a tanárok is magázzák a diákjaikat, így
mindenki tudja a helyét” – nyilatkozta a napokban Xavier Darcos újonnan
kinevezett francia oktatási miniszter, miután Nicolas Sarkozy francia
elnök választási ígérete volt, hogy helyreállítja az udvariasságot a
szerinte egyre fesztelenebb és durvább társadalomban.

A korábbi szigorú tanár-diák magázódás az utóbbi
évtizedekben kezdett lazulni Franciaországban is, sőt vannak tanárok,
akik szívesen veszik, ha a diákok is visszategezik őket, a
közvetlenségtől nagyobb bizalmat remélve.

Mindez nagy vitát váltott ki a franciáknál, ahol az
arisztokrácia és az elit körében még gyakori, hogy a szülők és gyerekeik
is magázzák egymást. A hivatalokban, boltokban és az ismeretlenek
egymás között szigorúan magázódnak.

A tanárokat a monsieur (uram) és madame (asszonyom)
megszólítás illeti, de Sarkozy szerint a fiatalok is joggal várják el a
csendőrpertu felszámolását. Ezért arra utasította a rendőrséget is, hogy
ne inzultálják tegezéssel a fiatalokat, különösen a bevándorlók lakta
külvárosokban. A francia tanárok azonban túlzással vádolták
Darcost.

Míg Sarkozy a tanárokat és a
diákokat nevelné, ő sincs egészen meggyőződve a magázódás fontosságáról
– írta a Times. Amikor beiktatását követően felkereste Angela Merkel
német kancellárt, tegező tu formát használt, miután az őt magázó Merkel
„kedves Nicolas”-nak szólította. A Libération meg is jegyezte: ebből is
látszik, hogy Párizs és Berlin nem pendülnek egy
húron.

„Németországban, ahol lehet,
magázódnak, és ez igaz az iskolákra is” – mondta az [origo]-nak egy volt
német diák. „A tanárok úgy 14-16 éves korunktól kezdtek – kivétel
nélkül – visszamagázni minket, az egyetemen pedig nem is volt kérdés,
hogy mindenki magázódik” – folytatta. „Amikor a gimnáziumba új tanárok
jöttek, mindig szóltak, hogy természetesen jogunk van kérni, hogy velünk
szemben is a sie és ne a du formát használják” – tette
hozzá.

Azt ugyanakkor elismerte,
hogy Berlinben és más német nagyvárosokban, a fiatalok körében mintha
gyakoribb lenne a tegeződés, mint korábban. „Az angol nagyon
informálisnak tűnik, és ha külföldiek is vannak a társaságban, nagyon
nehéz magázódni, amikor németre váltunk” – mondta a volt német diák. Az
„angolszász befolyást” okolta a tegeződés elterjedésért a francia Le
Figaro írása is, pedig nyelvészek is többször rámutattak: a you (ön/te) a
régi magázó formula az angolban, míg a tegező thou/thee (te) viszont
kikopott.

Svédországban az 1960-as
években kezdődött a magázódás kikopása a nyelvből, és manapság – a
királyi család kivételével – a teljesen idegenek is tegeződnek
egymással, sőt az iskolákban a tanárok és a diákok is tegezik egymást.
Ennek eredménye, hogy a svéd Ikea áruházlánc a legtöbb országban – így
Németországban és Magyarországon is – tegezi
vásárlóit.

Franciaországban azonban
még az Ikea is magázódik. Az [origo] munkatársa is gyakran tapasztalta,
hogy egykorú, egymást nem ismerő tinédzserek, sőt gyerekek is magázzák
egymást, és első találkozáskor a fiatalok is jó napottal és nem sziával
köszöntik egymást. A Times párizsi tudósítója szerint például
Spanyolországban sokkal automatikusabb a tegeződés, mint a
franciáknál.

„Szerintem jó ötlet,
miért ne magázzam én is a diákokat, ha egyszer nekik magázniuk kell
engem” – kommentálta Sarkozy javaslatát az [origo] kérdésére Kökényesi
Ágnes, egy budapesti gimnázium tanára, aki elmondta: náluk is felmerült a
tegeződés-magázódás kérdése. „Az igazgató kérése az volt – különösen a
kezdő, fiatal tanárokhoz – hogy ne engedjék a diákoknak a tanárok
tegezését. Ha megengedjük a tegeződést, megváltozik a tanárok-diákok
közötti határ, és utána azt nehéz helyreállítani” – tette
hozzá.

„Szerintem mindegy, hogy
tegeződés vagy magázódás, bár az igaz, hogy így sokan nem tanulnak meg
rendesen magázódni” – mondta a budapesti ELTE Radnóti Miklós
Gyakorlóiskola egy tavaly végzett diákja. „Minket nagyrészt tegeztek a
tanárok, bár az idősebb férfitanárok inkább magázódtak, és volt néhány
fiatal tanár, akit mi is tegeztünk. Ez azonban inkább a kivétel volt,
mint a szabály” – tette hozzá.

A
magyarországi egyetemeken már kevésbé egyértelműek a szabályok. „A
legtöbb kollégám magázza a hallgatókat, én tegezem őket. Már ők is
megszokták és visszategeznek, de van egy-két diák, aki magázva válaszol”
– mondta az [origo]-nak a Nyugat-Magyarországi Egyetem egyik oktatója.
„A tegeződés csak akkor működik, ha meg tudod őrizni a kölcsönös
tisztelet fenntartását” – mondta, hozzátéve, hogy amikor a budapesti
Műszaki Egyetemen tanít, magázódik, „mert ott az a szokás”.