A magyar- és a matekérettségi után május 7-én történelemből vizsgáznak a diákok. Tavaly óta ennél a tantárgynál is változtak a követelmények a 2020-as Nemzeti alaptanterv szerint. Az írásbeli vizsga szerkezetében és feladattípusaiban nem, ám a témakörök tekintetében voltak átalakítások. Összeszedtük, mire számíthatnak a tanulók a jövő szerdai számonkérésen. – A cikk Repárszky Ildikó korábbi nyilatkozatát is idézi.

A 2024-es érettségi volt az első, amelynek során már a megújult követelmények alapján vizsgáztak a diákok. Ahogy korábban megírtuk, a magyarérettségin a változtatásokkal inkább a tárgyi tudást helyezték előtérbe, míg a matekérettségi a módosításokkal tavaly óta a gyakorlati problémákra fókuszál. A történelem vizsga is átalakult, bár a szerkezete ugyanolyan maradt, egyes témaköröket például áthelyeztek az emeltről a középszintre, vagy más tantárgyhoz.

Repárszky Ildikó történelemtanár, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke tavaly az Eduline-nak elmondta, az amerikai függetlenségi háború és az Aranybulla például középszintre került, illetve az emelt szintű vizsga témakörei közül kivették a francia abszolutizmust és a 18. századi Európa nagyhatalmi küzdelmeit. Ezenkívül a munkajoggal, pénzügyi ismeretekkel foglalkozó témakör az állampolgári ismeretek érettségi része lett, illetve Repárszky azt is hangsúlyozta, hogy az emelt szinten érettségizőknek a kerettanterven felül tisztában kell lenniük az előre megadott adatbázisban szereplő személyekkel, fogalmakkal, időpontokkal és eseményekkel.

Így néz ki a vizsga

A középszintű történelemérettségi két részből áll: a vizsga első felében rövid kérdéseket kapnak a diákok, a másodikban pedig két esszét kell megírniuk négy megadott lehetőségből: egy hosszabbat a magyar és egy rövidebbet az egyetemes történelemre vonatkozóan. Fontos, hogy az egyiknek az ókortól 1849-ig tartó, míg a másiknak az 1849 utáni időszakhoz kell kapcsolódnia. A vizsgára a tanulóknak összesen 180 percük van, és azt sem árt észben tartani, hogy az esszé terjedelmi követelményeinek betartását szigorúan veszik. A rövid esszének 100–130, a hosszúnak 210–260 szavasnak kell lennie: aki ennél jóval hosszabb vagy rövidebb dolgozatot ír, pontlevonásra számíthat – hívja fel rá a figyelmet az Eduline.

Emelt szinten ugyancsak kétrészes a számonkérés. Először rövid feladatokat kell megoldani, amire 100 percet kapnak a diákok, a második részben pedig három esszét kell megírni a választható hat közül: egy rövid, egyetemes történelemre vonatkozót, egy hosszabbat a magyar történelemmel kapcsolatban és egy komplexet, ami az ókortól napjainkig bármelyik időszakot felölelheti a megadott témákból. A vizsga második részére 140 percet kapnak a tanulók, és ahogy középszinten, az esszéírásnál emelt szinten is érdemes odafigyelni terjedelemre.

A vizsgán segédeszközökre is támaszkodhatnak a tanulók. Középszinten lehet náluk történelmi atlasz, de csak olyan, amelyikben nincs kronológiai táblázat, emelt szinten viszont ezt csak a második résznél használhatják. Helyesírási szótárt az iskola biztosít a számonkéréshez.

Az írásbeli történelemérettségi május 7-én reggel 9 órakor kezdődik.

Érettségi vizsgák időpontjai 2025-ben / Forrás: Oktatási Hivatal

Forrás