A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete (továbbiakban TSZE) szerint az új NAT-ról „a médiában előkerülő hírek és vélekedések néhány teljesen téves alapállításból eredeztethetők, melyek azonban a dokumentum alapos értelmezésével tényszerűen cáfolhatók”. A TSZE nem nevesíti a Történelemtanárok Egyletét (továbbiakban TTE), de egyértelműen a TTE publikált és a médiában több alkalommal megvitatott állásfoglalásának vélt vagy valós gondolatait igyekszik cáfolni.

Az igen markáns, pontokba szedett „alapállítások” azonban nem a TTE állásfoglalásából vett idézetek, hanem azok sokszor sajátos értelmezései. Mi, alább a TSZE idézett pontjaira reagálunk.

„1. állítás: a célok között dominál a nemzettudat és baj, hogy a tanterv kiemelten kezeli a nemzeti identitást”

A TTE a NAT, a történelemtanítás céljaiként megfogalmazott prioritásait emelte ki és kritizálta, első helyen az ismeretek előtérbe helyezését, második célként idézve a nemzeti identitás erősítését. Egyetértünk a TSZE-vel, hogy a korábbi tantervekben is fontos szerepet szántak a nemzeti identitás erősítésének és nem tagadtuk, hogy mindennek helyet kell kapnia az új NAT-ban is. Azonban változatlanul állítjuk, hogy még a 2012-es kerettantervhez képest is visszalépés történt, vitázva a TSZE álláspontjával:„bizton állíthatjuk, hogy ez a tanterv lényegesen korszerűbb és jobb mint az ezt megelőzők.” A 2012-es kerettanterv ugyanis egymás mellé teszi a nemzeti és demokratikus értékeket és határozott álláspontja van az általunk problémásnak tartott ismeretpreferenciáról is; érdemes idézni: „Az iskola és benne a történelemtanítás egyik fő feladata értékek közvetítése. Olyan alapvető normákról, értékekről van szó, mint a nemzeti azonosságtudat kialakítása a magyar történelem feldolgozásával; az európai és egyetemes demokratikus értékrend kialakítása az egyetemes történelem elemzésével. Ezeken túl a társadalomismereti tantárgyrészek segítségével sor kerül a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelésre; az állampolgári feladatokra és a tudatos közéleti részvételre való felkészítésre; az alapvető személyiségi és emberi jogok, valamint erkölcsi normák megismerésére és tiszteletére; az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztésére; a szociális érzékenység kialakítására a társadalmi egyenlőtlenségek okainak megismertetésével. … Az ismeretátadással azonos súllyal kell kezelni a tanulói képességek – az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; a kommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás – fejlesztését, melyet kellően változatos tevékenységformák biztosításával lehet a leghatékonyabban elérni. Ez azért is szükséges, hogy a tanulók képessé váljanak önálló ismeretek szerzésére, értelmezésére, azokkal kapcsolatban önálló vélemény megfogalmazására.” (https://kerettanterv.oh.gov.hu/03_melleklet_9-12/index_4_gimn.html)

„2. állítás: a NAT kötelező ideológiai normákat ír elő és baj, hogy szerepel benne a normakövető magatartás”

Túl azon, hogy a TTE egy másik mondatot idézett ez ügyben, mint, amit a TSZE idéz; a normakövető magatartás kritikája a TTE véleményében egyértelműen a NAT-ban olvasható, „a tényeken alapuló reális és pozitív nemzettudat” célként megjelölésével kapcsolatban szerepel. A TSZE szerint „a mondatot végigolvasva, egyetlen felszólítást, vagy kitételt sem találunk (de a dokumentum többi részében sem), ami ideológiai normákat írna elő, vagy határozna meg, így tehát ez az állítás durva és rosszindulatú csúsztatásnak kell tekinthető (sic!).”

„3. állítás: a megújított NAT nem elég kompetencia- és forrásközpontú, valamint baj az elbeszélés (narratív) és ismeretek hangsúlyos megjelenítése”

TSZE: „Hangsúlyozandó tehát, hogy – már csak terjedelemben is – ezek alkotják a tanterv nagyobbik hányadát, szemben tartalmi elemekkel.”

A be nem avatott Olvasók kedvéért: a kerettanterv egyelőre nem jelent meg, ennek részleteiről egyelőre csak a rejtőzködő készítők tudnak valamit. Erre a kérdésre tehát érdemes a kerettanterv megjelenése után visszatérni, amikor a terjedelmi és a tartalmi elemek viszonya talán jobban érzékelhető lesz.

„4. állítás: a NAT-ban nem jelenik meg kellő hangsúllyal a forráskritika, kritikai gondolkodás”

A TSZE szerint igen. Változatlanul úgy olvassuk, hogy a NAT 12-es toplistájában a dokumentum bevezetőjében, mint a legfontosabb célok, NEM szerepel a forráskritika, de még a TSZE által preferált „történelmi gondolkodás” sem.

„5. állítás: az állampolgári ismeretek tantervében túlzottan dominánsan jelenik meg a honvédelem”

TSZE szerint: „Sajnálatos, hogy a közéletben szinte kizárólag a honvédelem kérdésköre kapcsán vetült nagyobb figyelem a tantárgyra, pedig számos további nagyon izgalmas, hasznos és a tanulókat fejlesztő témája, tanulási eredménye van (pl. fogyasztóvédelem, mindennapi pénzügyek, a családi élet kérdései, mindennapi ügyintézés, stb.). Örülnénk, ha majd politikairól szakmai térre terelődik a vita, ezek is bekerülnének a köztudatba.”

Egyrészt: a TTE véleményében az Állampolgári ismeretek alcím alatt közvetlenül ez olvasható, idézzük:

„Egyetértünk/támogatjuk

Üdvözöljük a 2012-es kerettanterv által a 12. évfolyam történelem tananyagába zsúfolt, nem a történelemtudomány témakörébe tartozó tartalmak (pénzügyi ismeret, munkajogi ismerek) kivételét és egy külön tantárgy, az állampolgári ismeretek 12. évfolyamon +1 óra keretében történő bevezetését. Támogatjuk eme tantárgy nevében is jelzett céljait, hogy a diák tudatosítsa állampolgári jogait és kötelességeit, sőt „gyakorolja azokat az eljárásokat, készségeket, amelyek a társadalmi részvételéhez, mindennapi boldogulásához szükségesek.” Örvendetes, hogy szerepet kap a környezettudatosság, pénzügyi ismeretek, fogyasztóvédelem, a munkavállalói szerepre felkészülés segítése.”

Másrészt: támogatjuk a TSZE felhívását, hogy a NAT alapján: „mindenki maga eldöntheti, hogy túlzottan militarista-e a tanterv.”

Harmadrészt: a TTE több mint 30 éve szakmai munkát végez, ezután is ezt teszi.

„6. állítás: ezentúl csak a győztes csatákat lehet majd tanítani történelemből / elhallgatják a tatárjárást”

TSZE: „tény: Szürreális helyzet (és nemzeti önkép), hogy egy alaptanterv megjelenése után a vesztes csaták keresésével és felsorolásával kelljen a tanterv szakmai megalapozottságát demonstrálni.”

Egyetértünk, szürreális helyzet, ha több évi szakmai munka (és ki tudja mennyi adófizetői forint) után a NAT elvárhatóan kiforrott szövegében az általunk felsorolt „pontatlanságok, félreérthető megfogalmazások” találhatóak. Abban is egyetértünk, hogy a tartalmi elemek felsorolása a kerettanterv feladata. A NAT 2020 január 31-ei megjelenése után pár napra ígérte a kormány a kerettanterv publikálását. Jelen sorok írásakor (2020. február 9. délután) ez még nem elérhető.

„7. állítás: a deportálás először a GULAG és a Rákosi-korszak kontextusában jelenik meg (és nem a holokausztnál)

TSZE: „tény: A tantervi műfaj felől szemlélve ez szakmaiatlan szempont, hiszen egyáltalán nem várható el két egy-egyoldalas témakör-felsorolástól, hogy minden fontos fogalom minden érintett témakörnél megjelenjék”.

Valóban nem a NAT feladata az összes releváns fogalom felsorolása, de ha néhányat kiemel, abban az esetben miért szakmaiatlan követelmény a használt történelmi szakkifejezések precíz kontextusba helyezése?

„8. állítás: a Kádár-rendszert nem megfelelő diktatúrának nevezni, mert ez nem írja le elég árnyaltan a rendszert”

TSZE: „tény: Ismét csak az alaptantervi műfaj szakmai követelményének tekinthetjük, hogy a címek tömörek és nem részletezőek. Csak a legfontosabbat mondják el, azaz azt, hogy a Kádár-rendszer diktatúra volt.”

A címek legyenek tömörek, a Kádár-rendszer diktatúra volt. Ezzel egyet is értünk, de a tömörítés és hitelesség jegyében a Horthy-rendszer meg „talpraállás Trianon után”. A két velős cím egyformán korrekt megközelítést tartalmaz? Szerintünk nem.

„9. állítás: az 1956-os forradalom kapcsán pontatlan a „nemzet forradalma” kitétel használata”

TSZE: „modern szemlélet érvényesül, amikor az 1956-os forradalmat nem budapesti ügyként, hanem össznemzeti eseményként állítja a diákok elé, különösen az újabb kutatási eredmények tükrében, melyek egyértelművé teszik a vidéki és határon túli (pl. Temesvár) megmozdulások jelentőségét is”.

A TTE nem tagadta a határon túli események jelentőségét, csupán kérdésként vetette fel, hogyan értsük a közös nemzeti szabadságharcot, továbbgondolva, milyen össznemzeti célokkal léptek fel a határon túli nemzettársaink?

„10. állítás: helytelen a végvári katonák esetében a török háborúk hősei megfogalmazást használni”

A TTE NEM a végvári katonákkal azonosítja „a török háborúk hőseit”, a TSZE itt valóban értelmezi a NAT tömörítését, a TTE „szájába adva”. Ez a „durva csúsztatás”, ugyanis NEM vitatjuk a végvári katonák hősiességét. A hosszú hódoltsági időszaknak azonban nem csak hősei voltak, hanem áldozatai és elszenvedői és „együttműködői”, kihasználói és nyilván széles a magatartásformák skálája. Ennek részletezése sem NAT-feladat, de ha a hősök után rögtön Bocskai szerepel, némi distinkciót belegondolnánk.

Budapest, 2020. 02. 09.

Történelemtanárok Egylete Bizottmánya