Az
újságírókat kiküldték a konferenciáról.
(Forrás:
Népszabadság)

Tüntetésre készülõdnek a hallgatók a
felsõoktatási törvény tervezete miatt. Eközben a szakmai
szervezetek többsége támogatja a minisztérium elképzeléseit. Tiltakoznak
a hallgatók az új felsőoktatási törvény tervezete ellen: december 2-ára
tüntetést szerveznek az Oktatási Minisztérium épülete elé. Pap Éva, a
Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója, a tüntetés egyik szervezője
érdeklődésünkre azt mondta: bár a felsőoktatási szakmai szervezetek
többsége, úgy tűnik, kibékült a tervezettel, az egyetemek és a főiskolák
falain belül nagy ellenállást tapasztal az abban foglaltakkal
kapcsolatban. Mint mondta: a tervezet november 12-i, legfrissebb
változatának ismeretében is komolyan gondolják a tüntetést, mert annak
szellemisége és alapelve lényegében változatlan.

A hallgatók sérelmezik, hogy az intézmények gazdasági
kérdéseiről irányítótestületek döntenének, és átgondolatlannak tartják
az új képzési struktúra bevezetését. A tüntetésre négy-ötezer hallgatót
várnak, elsősorban a budapesti egyetemistákra számítanak. Az ELTE, a
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a gödöllői Szent István Egyetem és a
Semmelweis Egyetem hallgatói már jelezték, hogy csatlakoznának a
képzőművészeti egyetemről induló akcióhoz. A Hallgatói Önkormányzatok
Országos Konferenciája viszont nem támogatja a tüntetést. Barthel-Rúzsa
Zsolt, a szervezet leköszönő elnöke azt mondta: nem látják az akció
célját, az eddigi javaslataikat többnyire beépítették a
tervezetbe.

Az új felsőoktatási
törvény több mint két éve, parázs viták közepette készül. Az
elképzeléseket augusztus végén öntötték jogszabályi formába. Azóta a
tiltakozások hatására a tervezet kétharmad részében módosult, immár az
ötödik változatot tárgyalják a szakmai szervezetek. A jelenlegi
elképzelések szerint az egyetemek és a főiskolák – több gazdálkodási
szabadságot élvezve – különleges jogállású költségvetési intézményekként
működnének, hazánkban is bevezetik az egymásra épülő, többciklusú
rendszert. Az intézmények gazdasági feladatairól hét-kilenctagú
irányítótestületek döntenének, amelyeknek tagjai közül kettőt-hármat a
fenntartó (állami intézmény esetén az oktatási miniszter) delegál, egyet
a hallgatói önkormányzat, a többit pedig az oktatási, tudományos
kérdésekkel továbbra is foglalkozó szenátus. A testület elnöke a rektor
lenne. Az oktatók maradnának közalkalmazottak, egy differenciálási
keretből pedig – a szenátus döntése alapján – kiemelten lehetne díjazni a
jól teljesítő tanárokat.

A
tervezetet az elmúlt két hétben támogatta a Felsőoktatási és Tudományos
Tanács, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási Kollégiumok
Országos Szövetsége, a Doktoranduszok Országos
Szövetsége.

Tegnap összevont ülésen
tárgyalta a javaslatokat a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a
Főiskolai Főigazgatók Konferenciája (FFK). Az ülésen – amelyről a sajtó
képviselőit kiküldték – Magyar Bálint oktatási miniszter egy új
finanszírozási javaslatot ismertetett a rektorokkal, amely a képzések
állami támogatását a mindenkori minimálbérhez kötné, így kiszámíthatóvá
és értékállóvá tenné az intézmények finanszírozását. Besenyei Lajos, az
MRK és Roóz József, az FFK elnöke érdeklődésünkre egybehangzóan
állították: jövő hétfőn a rektorok többsége nagy valószínűséggel
támogatni a fogja az új felsőoktatási törvény tervezetét.