Gyökeres
átalakulás előtt áll a magyar oktatási rendszer: hosszas előkészítés
után idén mutatkozik be a kétszintű érettségi, amely kiváltja a
felsőoktatási felvételit.
(Forrás: Magyarország.hu)

Az új rendszer megszünteti a felsőoktatási
felvételi vizsgát, melynek szerepét a kétszintű érettségi veszi át. Ez
elsősorban azért fontos, mert a diákoknak így rövid időn belül nem kell
kétszer számot adniuk tudásukról, így fölöslegessé válhatnak a költséges
felkészítő különórák. Több szabadságot ad a továbbtanulóknak,
mert maguk dönthetik el, hogyan gyűjtik össze a szükséges
pontszámokat. 

A tantárgyankénti követelmények szintenként egységesek, az
egyes iskolatípusokban ugyanazok, és mindenki számára nyilvánosak
lesznek. Ebből adódik, hogy ha két tanuló egyforma minősítést kap,
nagyon nagy valószínűséggel azonos teljesítményt nyújtottak. 

Az oktatásban a képességfejlesztés kapjon nagyobb hangsúlyt a
lexikális ismeretek helyett. 

Ha további információkra van szüksége, keresse fel az
Oktatási Minisztérium honlapját.
Kérdéseit felteheti az erettsegi2005@om.hu vagy
az info@felvi.hu e-mail címeken,
valamint a (06-1)-477-3131-es telefonszámon, ahol az Országos
Felsőoktatási Felvételi Iroda munkatársai
válaszolnak.  

Továbbra is négy kötelező (magyar/nemzetiségi nyelv és
irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) és egy szabadon
választott tárgyból kell érettségizni. 

Bárki bármelyik tárgyból választhat
közép- vagy emeltszintet? 

Igen, erről a tanuló dönthet, függetlenül attól, hogy
az adott tárgyat milyen szinten tanulta. Érdemes azonban figyelembe
venni a követelményeket, mérlegelni a kockázatokat, és csak akkor
választani az emeltszintet, ha arra elegendő a felkészültség. Célszerű
kikérni a szaktanárok véleményét is. 
 

Milyen lesz a középszintű
érettségi? 

A tartalmi követelményekben és a vizsgák jellegében
eltér a megszokottól, azonban a szervezés és a lebonyolítás alapvetően
nem változik. 
Jelentős változás, hogy szinte minden
tantárgyból lesz írásbeli és szóbeli vizsga is. Az írásbeli feladatlap
és az értékelési útmutató központilag készül, a javítás és az értékelés
az iskola feladata. A szóbeli feladatok összeállításának
„forgatókönyvét” az érettségi vizsgatárgy részletes követelményei
rögzítik, a tételeket azonban az iskola tanárai helyben állítják
össze. 
Ami változatlan: a vizsgázók saját
iskolájukban, előre kijelölt napokon oldják meg az írásbeli
feladatlapokat, majd ugyanott egy – „külsős” elnök vezette – bizottság
előtt szóbeliznek. 

Milyen lesz az emeltszintű
érettségi? 

Jelentősen eltér a megszokottól, ugyanis külső vizsga
lesz. Ez azt jelenti, hogy a vizsgáztatás elszakad a felkészítő
iskolától és tanáraitól. Az írásbeli dolgozatokat nem a tanuló
iskolájában javítják és értékelik, hanem olyan független értékelők
végzik, akik nem ismerik a tanulót. Az emelt szintű írásbeliket vagy az
iskolában, vagy az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont
(OKÉV) által kijelölt helyszíneken írják, tantárgyanként a középszintű
írásbelivel azonos időpontban. 
Az egyes
vizsgatárgyakból az emelt szintű szóbeli vizsga is külső tantárgyi
bizottság előtt zajlik. A tervek szerint tizenöt-húsz fős létszám esetén
nem a tanulók utaznak a vizsgabizottsághoz, hanem a vizsgabizottság
megy az adott iskolába vagy a város egyik iskolájába. 

 
Hogyan értékelik a tanulók
teljesítményét? 

Az értékelés mindkét szinten vizsgatárgyanként
történik. Az elégséges alsó határa mind közép-, mind emelt szinten az
elérhető pontszám húsz százaléka, azzal a megszorítással, hogy a
tanulónak a vizsga sikeres teljesítéséhez minden egyes vizsgarészen
(például írásbelin és szóbelin egyaránt) külön-külön is legalább
tízszázalékos teljesítményt el kell érnie. 
A vizsgán
elért pontszámot az elérhető pontszám százalékában fejezik ki. A vizsga
minősítését ez a százalékérték, és az ennek alapján kiszámított
érdemjegy együttesen alkotja. A százalékértékek és az osztályzatok
megfeleltetése nem azonos a két szinten. Ugyanaz a százalékérték emelt
szinten általában jobb osztályzatnak felelhet meg, mint
középszinten. 

 
Mennyit ér a korábban
megszerzett érettségi? 

Az új rendszerben középszintű érettséginek minősül, és
az érdemjegyek az alábbiak szerint alakulnak: 
jeles
(5) 100 százalék
jó (4) 79 százalék
közepes (3) 59
százalék
elégséges (2) 39 százalék 
Tehát
például egy „régi” típusú négyes matematika érettségi a továbbtanulás
szempontjából 79 százalékos négyes középszintű érettségit ér. 

Az érettségi bizonyítványban minden egyes vizsgatárgyból
feltüntetik a vizsga szintjét, érdemjegyét és a százalékos
teljesítményt. Például: „fizika emelt szint, 62 százalék, jeles (5)”. A
százalékok alapján számolható ki a felsőoktatásba való bejutásnál fontos
„szerzett pont”. 
 

Hogyan számítják ki a felvételi
pontokat? 

Marad a 120 pontos rendszer: továbbra is legfeljebb
60-60 pontot lehet hozni és szerezni, természetesen a többletpontokat
nem számítva. 
A hozott pontokat változatlanul a
középiskolai teljesítmény alapján fogják kiszámolni. A magyar nyelv és
irodalom, a matematika, a történelem, egy idegen nyelv és egy választott
tantárgy utolsó – tanult – két év végi osztályzatainak összege alapján
legfeljebb 50 pont szerezhető, az összes érettségi osztályzat átlagának
egész számra kerekített kétszerese alapján pedig legfeljebb 10
pont. 
A szerzett pontokat egy vagy két
vizsgatárgyból elért százalékos érettségi eredmény alapján kell
kiszámolni. A legtöbb szakcsoport egy vagy két tantárgyból, csak
középszintű érettségi vizsgát jelöl meg feltételként. 

 
Hogyan lehet többletpontokat
szerezni? 

Az emeltszintű érettségiért közepes és annál jobb
érettségi vizsgaeredmény esetén 7 többletpont jár legfeljebb két, az
adott szakcsoportban előírt érettségi vizsgatárgyból. 

Azoknál a szakcsoportoknál, ahol csak egy érettségi
vizsgatárgy van meghatározva, második tárgyként bármely kötelező
érettségi tárgy emelt szintű vizsgájáért jár a többletpont. Például egy
tanítójelölt nemcsak a szakcsoportban előírt magyar, hanem például egy
matematika emelt szintű érettségiért is kaphat 7 többletpontot legalább
3-as érettségi osztályzat esetén. 
További 7
többletpont jár a középfokú „C” típusú, 10 többletpont a felsőfokú „C”
típusú államilag elismert nyelvvizsgáért. A jelentkező legfeljebb két
nyelvvizsgáért kaphat többletpontot. „A” vagy „B” típusú nyelvvizsgáért
nem jár többletpont. 
Az emelt szintű érettségiért és
a nyelvvizsgáért a felsőoktatási intézményeknek kötelező megadniuk a
többletpontot. A szakmai tanulmányokért (technikusi vagy OKJ-s
bizonyítvány) és a sportteljesítményért már eddig is megszokott
többletpontok az „adható” kategóriába tartoznak, vagyis ezt az egyetemek
és a főiskolák maguk döntik el. 
Egy jelentkezőnek
összesen 24 többletpont adható. 
 

Mennyi az alsó
ponthatár? 

A felvételi eljárásban továbbra is legalább 72 pontot
kell elérni, vagyis, ha valakinek ennél kevesebb pontja van, nem
kerülhet be az egyetemre, főiskolára. A felsőfokú szakképzésben 60 pont
az alsó határ. 
 

Meddig lehet
jelentkezni? 

Módosult a felvételi jelentkezési határidő, a
megszokott március 1. helyett február 15. az egységes időpont. Az idén
érettségizők is eddig módosíthatják az előzetes jelentkezések során
felvett tárgyakat, szinteket. (Az előzetes jelentkezésekről és az
időpontokról részletesen itt olvashat.) 

Előírják-e valahol az emeltszintű
érettségit? Jár-e ekkor többletpont érte? 

Ahol egy adott vizsgatárgyból
felvételi követelmény az emelt szintű érettségi vizsga, nem jár érte
többletpont. 
Idén ez kizárólag a Bölcsész 2.
szakcsoportra igaz. Az ebbe a csoportba tartozó idegen nyelv szakok
esetében tehát nem jár többletpont az emeltszintű érettségi vizsgáért.
Ilyenkor a felsőoktatási intézmény a nyelvvizsgával kiváltott emelt
szintű érettségi vizsgát sem fogadja el, hanem a jelentkezés feltétele,
hogy a tanuló ténylegesen emelt szintű vizsgát tegyen a kérdéses idegen
nyelvből. 
 
Hol
lehet megtudni, melyik szakon mi a felvételi
követelmény? 

Az OM honlapján lehet utánanézni annak, hogy egy adott
szak melyik szakcsoportba tartozik (Kétszintű érettségi vizsga 2005/Az
alapképzési szakok szakcsoportok szerint beosztása). Itt olvasható az a
dokumentum, amelyben az egyes szakcsoportok meghatározták az előírt
érettségi vizsgatárgyakat, és ezek szintjét. Az egyes szakokra vonatkozó
részletesebb információk a Felvételi tájékoztatóban jelentek
meg. 
 
Kiváltja-e a
nyelvvizsga-bizonyítvány az idegen nyelvi érettségit? Ha igen, akkor mi
a teendő? 

Igen, de az idei az utolsó év, amikor ezt meg lehet
tenni. Éppúgy jelentkezni kell az adott idegen nyelvből érettségi
vizsgára, mint bármely más tárgyból. A vizsgán nem kell részt venni,
jeles – emelt szinten 100 százalékos – osztályzatát automatikusan
megkapja. 

A
felvételinél mindenhol elfogadják a nyelvvizsgával kiváltott
érettségit? 

Nem. A felvételi rendszerben egyes szakok esetében –
2005-ben ez a helyzet a Bölcsész 2. szakcsoportba tartozó idegen nyelv
szakokkal – a jelentkezés feltétele az emelt szintű vizsga. Ilyen
esetekben a felsőoktatási intézmény nem fogadja el a nyelvvizsgával
kiváltott emelt szintű érettségi vizsgát. Amennyiben a tanuló ilyen
szakra kíván felvételizni, ténylegesen is teljesítenie kell az emelt
szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát. 

Minden érettségi vizsga
ingyenes? 

Nem. A tanulói jogviszony után tett vizsgákért – az
első javítóvizsga és a tanulói jogviszony alatt megkezdett vizsga esetén
a pótló vizsga kivételével – fizetni kell. Ha az iskola szervezi meg a
(középszintű) vizsgát, a díjat maga határozza meg. 

Az OKÉV által szervezett közép- és emeltszintű vizsgák várható
díja: két részből álló vizsgákra 6000 forint, egy részből álló
vizsgákra 4000 forint, informatika és emeltszintű idegen nyelvi
érettségi esetében 10 000 forint. 

Mikor lehet előrehozott érettségi vizsgát
szervezni? 

Előrehozott érettségit a május-júniusi és a
szeptember-októberi vizsgaidőszakban lehet szervezni. 

Hogyan lehet
előrehozott érettségi vizsgára jelentkezni? 

Ennek az a feltétele, hogy a tanuló
teljesítse a tárgyra előírt követelményeket, és meg kell szereznie az
abban előírt osztályzatokat. 
 

Mi történik, ha valaki megbukik az írásbeli
érettségin? 

A kétszintű érettségi vizsga során az írásbeli és a
szóbeli vizsgán nyújtott teljesítményére a vizsgázó nem érdemjegyet kap,
hanem külön-külön pontokat, és ezeknek a pontoknak az összege alapján
határozzák meg az érettségi vizsga érdemjegyét. Ha a tanuló egy tárgy
bármely vizsgarészéből nem érte el legalább a tíz százalékot, akkor
elégtelent kap. Ebben az esetben a következő vizsgaidőszakban javító
érettségi vizsgát tehet. 

Hogyan javíthatnak azok, aki korábban
érettségiztek, és elégedetlenek eredményükkel? 

Kiegészítő, ismétlő, illetve
szintemelő érettségi vizsgát tehetnek. A tanulói jogviszony megszűnése
után bármely vizsgatárgyból bármely szinten lehet jelentkezni érettségi
vizsgára. 
Aki ezt választja, annak február 15-ig
lehet jelentkezni a vizsgát szervező középiskolában (középszintű vizsga
esetén) vagy az OKÉV területileg illetékes regionális igazgatóságán
(közép- és emeltszintű vizsga esetén egyaránt). A regionális
igazgatóságok címe és elérhetősége megtalálható az OKÉV
honlapján.