Biszku Béla a velünk élő múlt maga. És a velünk élő múltunk éppen annyira különös, mint a jelenünk. Nekünk, magyaroknak a saját történeteink feldolgozása – és történelemmé alakítása – sosem volt erősségünk, amit tökéletesen példáz a Biszku-jelenség is: az ezrek által gyűlölt proletár-vezető boldog nyugdíjaséveit tölti rózsadombi otthonában. (Deák Dániel, Filmhu)

A Csendes-óceán lehűlése, és az ezt követő környezeti változások okozhatták az anaszazik bukását és a nagy európai pestisjárvány előtt pusztító éhínséget is – vélik a klímakutatók. (Forrás: Múlt-kor)

A hamarosan ismét átalakuló magyarországi iskolarendszerrel kapcsolatban a közfigyelem megélénkülő érdeklődése kíséri az oktatásban dolgozó tanárok és pedagógusok élethelyzetét és jövedelmi viszonyait. (Forrás: VG.hu)

Mária Teréziát 1741. június 25-én Pozsonyban koronázták Magyarország királyává. A koronázást megelőzően a későbbi királynő hitlevelet adott ki, amely a rendekkel való viszonyának legfontosabb kérdéseit rögzítette. (Forrás: Magyar Országos Levéltár)

Eddig sem büntetés volt a buktatás, hanem egy szakmai döntés. Ezt csak olyanok állítják, akik nem ismerik a pedagógiai munkát – vélte Hoffmann Rózsa az évismétlés újbóli bevezetése kapcsán. (Forrás: Klubrádió)

A Napközben pénteki adásában többi között arról is szó volt, hogy mennyire fontosak a jegyek a bizonyítványban, vajon mit mutatnak meg és mit rejtenek el? (Forrás: MR1-Kossuth)

A levéltári iratok titkosításának feloldására alakult „ügynökbizottság” tagjaként Ungváry Krisztián történész a Kiss László alkotmánybíróval való pereskedésében a saját bőrén tapasztalhatta, hogy az érvényben lévő jogszabályok mennyire hátráltatják a pártállami diktatúra működésének megismertetését. (Pelle János interjúja a hvg.hu-n)

A többség közönyösen viszonyul Nagy Imre személyiségéhez – jelentette ki Ungváry Krisztián történész, aki szerint Horthy és Kádár sajnos jóval több embert képes megmozgatni. (Forrás: Népszava)

Kivenné a pedagógusképzést a bolognai rendszerben kettéosztott, alap- és mesterszakos képzésrendből Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke, a lépést pedig határozati javaslatban indítványozza. (Forrás: Edupress)

Miről beszélt Kádár a finn tévének 1988-ban? Melyik rendszerváltónak volt a legkuszább a szakálla? Kik voltak, és hová tűntek az MSZMP utolsó káderei? Mindez kiderül a Magyar Országos Levéltárnak az 1990-ben megrendezett demokratikus választások huszadik évfordulója kapcsán megjelentetett multimédiás kiadványából: képekkel, filmekkel, interjúkkal idézhetjük meg a rendszerváltás pillanatait. (Forrás: Múlt-kor)

Ortutay Gyula halála után harminckét évvel három, terjedelmes kötettel lepte meg a magyar olvasóközönséget. A 1938-től 1977-ig vezetett napló legalább olyan ellentmondásos, mint a személyiség, aki vezette. (Pelle János, hvg.hu)

Az „ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásánál a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma” – ezzel a Biszku-idézettel ér véget a Bűn és büntetlenség című film, amelyet Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, a Mandiner.hu munkatársai készítettek. (Forrás: hvg.hu)