A kiegyezés után Magyarországnak önálló államháztartást kellett létrehozni. Az Ausztriától való elválás és az önállósulás ezen a téren járt a legtöbb gyakorlati nehézséggel. Az 1867. év bevételei azonban végül is felülmúlták az előzetes várakozást, és biztató eredménnyel zárult az első szabályszerű költségvetési év, 1868 is. (Erdélyi Andrea, Magyar Országos Levéltár)

A magyar magángyűjteményekből a Szovjetunióba hurcolt szerencsésebb mesterművek ma orosz múzeumok falát díszítik, több ezer műkincs viszont raktárakban és magánembereknél várja a második világháború óta jobb sorsát. Konsztantyin Akinsa művészettörténész szerint addig várhatnak, amíg a magyar állam a sarkára nem áll és le nem ül tárgyalni az oroszokkal. (Vincze Barbara, [origo])

92 éve, 1918-ban már semmi sem állíthatta meg az Osztrák Magyar Monarchia pusztulását. Az eseményeket erőteljesen befolyásolta, hogy az 1917. októberi oroszországi forradalom (jobban mondva puccs) sikere és az ebből következő, 1918. márciusi breszti béke felborította az európai hatalmi egyensúlyt. Az antant attól tartott, hogy Németország győzelmet arat mielőtt még az amerikai csapatok eldöntenék a […]

Ferenc József 1880. december 12-én hagyta jóvá a 110 éve elhunyt Munkácsy Mihály magyar nemesi címét. A festő egy olyan kitüntetésre hivatkozva kérvényezte a nemességet, amellyel csak oszták lovagi rang járt volna együtt, Tisza Kálmán miniszterelnök ennek ellenére méltányosságból javasolta a cím megadását. (Arany Krisztina, Magyar Országos Levéltár)

Az emberek kétségbeesetten keresték, hogyan gondolják el saját magukat, helyzetüket. Bizonyosak voltak, hogy nem azok, akiknek az új hatalom nevezi őket. (Gagyi József, Transindex)

Nem nyitja meg a második világháború után az észak-morvaországi Ostravában lemészárolt szudétanémetek ügyét a cseh rendőrség, mert azok közül, akiket esetleg felelősségre lehetne vonni a történtekért, már senki sem él. (Forrás: Múlt-kor)

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca minden történelemkönyv szerves része. Jóval kevesebbet tudunk a fejedelem magánéletéről, félresiklott házasságáról, fiai sorsáról. Erről kérdezte a hvg.hu Mészáros Kálmán történészt, a Hadtörténeti Intézet munkatársát, a korszak kutatóját. (Kurucz Béla, hvg.hu)

Románia megfogalmazta igényét Erdélyre, 1916-ban háborút is indított érte, de az ellentámadás végül Bukarestben állt meg. 1918-ban az antant szárnyai alatt megszállták Erdélyt, Budapestet, majd Győrig menetelve módszeresen kifosztották a fegyvertelen országot. A Nemzeti Színház körül kialakult botrány kapcsán megmutatjuk a történelmi hátterét: miért tabu Magyarországon az egyik legnagyobb román nemzeti ünnep. (Bihari Dániel, Figyelőnet)

Egy nemrég előkerült levéltári dokumentum alapján fény derült a titkosügynöki találkozóknak helyt adó fővárosi lakások és ingatlanok elhelyezkedésére. Mindez az egykori állambiztonság tevékenységének újabb dimenziójáról rántja le a leplet, egyszersmind érdekes adalékokkal szolgál Budapest „titkos történetéhez”. (Tabajdi Gábor, hvg.hu)

Oxfordi történészek egy három évet átfogó kutatásban arra keresik a választ, hogy vajon beszélhetünk-e „európai 1968”-ról, s a külföldön tanuló diákok által közvetített forradalmi eszmék hogyan gyökereztek meg az egyes országokban. (Forrás: Múlt-kor)

1871 májusában nyilvános, nemzetközi tervpályázatot írtak ki a Margit-sziget déli csücskénél, a Nyugati- és Déli-pályaudvar között kialakítandó főútvonal valószínű tengelyében építendő hídra. A kiírásban – mivel a későbbiekben a hidat össze akarták kötni a Margit-szigettel – a híd tengelyének a szigetnél törést adtak, valamint a budai Duna-ágban három, a keskenyebbik, pestiben két nyílás kialakítását írták […]

Hajós Alfréd Sportuszoda – ez a név összefoglalja egy egy magyar építész életművét, aki a sportban és az építészetben is maradandót alkotott. Ő az egyetlen magyar, aki két, egymástól teljesen eltérő kategóriában: a sport és művészet terén is első helyezést ért el az újkori olimpiákon. November 12-én volt 55 éve, hogy elhunyt az első újkori […]