Hogyan lehet történelemórát tartani a dezinformáció, a politikai beavatkozás és a társadalmi érzékenység korában? Egy friss nemzetközi kutatás, amelyet a holland Radboud Egyetem hallgatói az EuroClio megbízásából végeztek, erre a kérdésre kereste a választ. A tanulmány tizenöt történelemtanár tapasztalatait dolgozza fel három ország – Magyarország, Franciaország és az Egyesült Államok – oktatási környezetéből. A válaszadók között ott voltak a TTE tagjai is.

A megkérdezett tanárok öt fő kihívást azonosítottak:

1. A közösségi média hatása – A diákok egyre gyakoribb figyelemzavara és az álhírek elterjedése komoly akadályt jelent az órákon. TikTok-videók és mémek alapján kialakult „tudás” egyre többször ütközik a tananyaggal.
2. Az objektivitás kérdése – Különösen érzékeny történelmi témák (pl. holokauszt, Trianon, rasszizmus) esetén a tanárok dilemmája az, hogy mennyire kell vagy lehet érzelmileg semlegesnek maradni. Sokszor tudatosan vállalják a személyes hangot a megértés érdekében.
3. Szülői beavatkozás – Az interjúk szerint a szülők hozzáállása nagyon változó: van, ahol teljes érdektelenség jellemző, máshol aktív beleszólás, sőt, fenyegetés. A tanárok szerint a nyílt kommunikáció segíthet, de sokszor nincs mögöttük intézményi támogatás.
4. Vitatott témák kezelése – A migráció, nemi identitás, vallási konfliktusok vagy a nemzeti traumák rendre feszültséget keltenek az osztályteremben. A tanárok többsége mégis úgy véli: ezek a beszélgetések a kritikai gondolkodás legjobb gyakorlóterei.
5. Politikai nyomás – Míg az Egyesült Államokban a decentralizált rendszer miatt inkább helyi csoportok gyakorolnak nyomást, addig Magyarországon és Franciaországban a központi tanterv szűkíti a tanári mozgásteret. A kutatás tanúsága szerint a tanárok gyakran „becsukott ajtók mögött” próbálnak eltérni a hivatalos narratívától.

A tanulmány nemcsak problémákat sorol, hanem azt is megmutatja, mennyire elkötelezettek a pedagógusok a történelmi gondolkodás fejlesztése mellett – még akkor is, ha ehhez sokszor bátorság, leleményesség és némi diplomáciai érzék szükséges.

 A teljes tanulmány elérhető és ajánlott olvasmány mindazoknak, akik mélyebben szeretnék megérteni, milyen valójában ma történelmet tanítani Európában és azon túl.