• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Történelmi tapasztalat mint mentális valóság
2011. szeptember 15. csütörtök, 4:59

A fenti címmel és „A történelemoktatás és a történetírás néhány kérdése a személyes emlékezet tükrében” alcímmel jelent meg Bartha Ákos és Szilágyi Zsolt tanulmánya a kecskeméti Forrás folyóirat július-augusztusi számában. A cikk felvillant abból valamit, hogy milyen lehetőségei vannak a TTE honlapján közzétett Családtörténeti és életútinterjúk sorozat felhasználásának, továbbgondolásának.

A cikk összegzése:

Írásunkban néhány debreceni interjú bevonásával az idegenség identitásképző szerepét, az imágó (ál)arckonstruáló jellegét, a Horthy-kori (paraszti) társadalomszerkezet kérdéseit, a rétegspecifikus Trianon-traumát és a még mindig aktuális tanyakérdést szándékoztunk új megvilágításba helyezni és némiképp (újra)értelmezni. A résztémák végén igyekeztünk valamiféle konklúziókat levonni – melyeket itt most nem ismétlünk meg –, hangsúlyozva, hogy a projekt kereteiből (is) adódóan ezek inkább a problémák újragondolására serkentő hipotézisek, mintsem már minden szempontból kidolgozott tudományos tézisek.

Célunk volt projektünk anyagát „összeolvasni” egyes megszólítható kurrens tudományos diskurzusokkal, jöjjenek azok a humán tudományok bármely (bekapcsolható) területéről. A szerzőknek az a meggyőződése ugyanis, hogy az oral history nyújtotta lehetőségek nemcsak egy korszak életmódtörténetének megismer(tet)ésében játszhatnak fontos szerepet (az ottani szerepvállalás természetszerűleg továbbra is evidens), de a társadalomtörténet égető strukturális kérdéseiben is közelebb vezethetnek a keretek újragondolásához.

Emellett az interjúk által – mint láthattuk – egyes fajsúlyos történeti, földrajzi polémiák (talán meglepőnek tűnő) ilyen irányú megközelítése, vagy épp az antropológiai, xenológiai és a traumára irányuló kutatások szövegelméleteinek a társadalomkutatásban való hasznosítása is új eredményekkel kecsegtethet.
Végül, azok az 5–10 perces kisfilmek (amelyekről bővebben nem esett szó) vagy a hanganyagok egyes fontosabbnak ítélt részleteinek lejátszásával – talán mondanunk sem kell – olyan vitahelyzetet lehet teremteni, egy-egy kérdést úgy lehet pozicionálni tanórán, hogy azzal mód nyílik az adott téma mélyebb kifejtésére, s legfőképpen annak közel sem tankönyvízű interpretálására. Ehhez persze nemcsak a diákok, hallgatók fogékonyságára, de a módszer alkalmazásában a tanárkollégák pozitív hozzáállására is szükség van.

A teljes tanulmány letöltése (pdf)

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Mementó a Donnál

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017