A tavalyinál kicsit nehezebbek voltak az idei középszintű történelem érettségi írásbeli feladatai – mondta a Történelemtanárok Egyletének alelnöke. (Forrás: Inforádió)

Fazekas Csaba meglátása szerint a feladatsor színvonalas és sokszínű volt, számos kérdéselem mérte a tanulók önálló forrásértelmezését, illetve a szövegek feldolgozásának készségét. A gazdaságtörténelmi feladatok ugyanakkor markánsan jelentek meg, de a feladatok “összességében nem voltak megoldhatatlanok a szerényebb képességű diákok számára sem” – vélekedett.

Az alelnök érdekességként említette, hogy a reformkor és az 1848-1849-es szabadságharc történetére három feladat is rákérdezett: e korszakkal egy teszt jellegű feladat, valamint egy rövid és egy hosszú esszé is foglalkozott.

Fazekas Csaba szerint kiegyensúlyozottak voltak a magyar és az egyetemes történelem feladatai közötti arányok, az előírásnak megfelelően ez 60-40 százalék volt a magyar történelem javára.

Megjegyezte, hogy a politikatörténet, ahogy az előző években is, egyre inkább háttérbe szorul, tehát elsősorban nem évszámokra, eseményekre, személyekre kérdeztek rá, hanem társadalom- és életmód-történeti jellegű kérdéseket fogalmaztak meg, amelyek éppen azokat a kompetenciákat mérik, amelyekre a 2005-ben bevezetett új szemléletű érettségit kitalálták.

A rövid, egyszerű kérdéseknél az egylet alelnöke jónak tartotta az állampolgári jogokkal és a fejlődő országokkal kapcsolatos kérdéseket, amelyek kifejezetten a történelmi ismeretek alkalmazásának mérésére irányultak. Kifejezetten szellemesnek nevezte a Kádár-rendszert a korabeli viccek segítségével bemutattató feladatot.

Az 1949-es és az 1989-es alkotmány szövegeinek összehasonlítását nagyon jól megfogalmazott kérdésnek mondta, amelyhez a forrásszemelvényeket is jól választották ki, de magának a feladatnak az időzítését Fazekas Csaba nem tartotta szerencsésnek, noha “a feladatnak nem voltak aktuálpolitikai áthallásai”.

A rövid esszék közül a gótikával foglalkozót jelölte meg az átlagosnál nehezebbnek. Az kifejezetten a művészettörténetet kedvelőknek lehetett csak könnyebb – vélekedett.

Hasonlóan nehéznek bizonyulhatott a Hunyadi Mátyás gazdaságpolitikáját taglaló feladat, ugyanis nem a hagyományos, “igazságos királyképre” volt kíváncsi, és még csak nem is az államférfi vagy a hadvezér, hanem a gazdaságpolitikus állt a középpontban. Ezt a feladatot táblázat és forrásszövegek segítségével kellett megoldani – közölte.

Ez utóbbi két feladat sem okozhatott azonban megoldhatatlan problémát az érettségizőknek – tette hozzá.