Az idén
nem a televízióból tudják meg a diákok, miről írjanak.
(Forrás:
Népszabadság)

Hosszú évek hagyománya
törik meg az idei érettségin: a magyar- és a matematikatételeket már
nem a rádióban és a televízióban fogják ismertetni. Korábban az
irodalom- és a matekfeladatokat a vizsga napján hajnalban állította
össze, illetve sorsolta ki egy bizottság. A példákat reggel nyolc órakor
felolvasták a rádióban és a televízióban, így az egész ország tudta,
miből írnak dolgozatot aznap a végzősök.

Az idén nem így lesz. Magyarból például nem három tétel
közül kell majd egyet kidolgozni. A diákok komplett feladatlapokat
kapnak, amelyeken rajta lesznek a kérdések, a munkához szükséges
szövegrészletek, és a válasz számára is hagynak helyet. A feladatokat
éppen ezért nem is aznap reggel állítják össze, hanem már jóval előbb.

A szakmai előkészítő tárgyak
feladatait a Nemzeti Szakképzési Intézet dolgozza ki. A magyar-, a
matematika-, a történelem-, az angol-, a német-, a fizika-, a kémia-, a
biológia-, a földrajz-, illetve a rajz- és vizuáliskultúra-tételek – az
új érettségi tantárgyi követelményeit is kidolgozó, illetve a
próbaérettségi tapasztalatait is elemző – Országos Közoktatási Intézet
Követelmény és Vizsgafejlesztő Központjában készülnek. A többi tantárgy
feladatait pedig az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont
(OKÉV) által megbízott tétel-összeállító bizottságok készítik el.

Gyakorlatilag már az összes
írásbeli feladatsor elkészült, de még jelenleg is zajlik
sokszorosításuk. Magyarból, matematikából, történelemből, angolból és
németből a mintegy 900 ezer középszintű feladatlapot már iskolánként
szortírozva be is csomagolták. Hogy pontosan hol őrzik őket, nem árulják
el, nehogy a feladatok idő előtt napvilágra kerüljenek.

Azt viszont lehet tudni, hogy
április végén a középszintű feladatlapokat az úgynevezett tételátadó
központokba, majd onnan az iskolákba szállítják, az emelt szintű tételek
pedig egyből a vizsgaközpontokba kerülnek. Innen még bő egy hét van az
érettségikig: ez alatt az idő alatt az iskoláknak, illetve a
vizsgaközpontoknak kell gondoskodniuk a tételek biztonságos őrzéséről.

Egyébként a magyar vagy a
matematika tárgyakat kivéve régebben is az idei eljáráshoz hasonlóan,
jóval a vizsga kezdete előtt elkészültek a az érettségi feladatlapok. Az
utóbbi években különösebb probléma nem adódott a feladatok
titkosságának megőrzésével. Igaz, két évvel ezelőtt hat
szakközépiskolában is rossz időpontban írattak meg egyes vizsgákat,
összecserélték ugyanis a különböző napokon megíratandó tételeket
tartalmazó borítékokat. A feladatok így a kelleténél korábban
kiderültek.

A mostani érettségi
feladatlapok viszont nem borítékban, hanem átlátszó csomagolásban
kerülnek az iskolákba, így felnyitás nélkül is lehet majd látni, hogy
melyik tárgy tételeit tartalmazza a csomag.

Mintegy kétezer tanuló a hagyományos érettségi rendszer
szerint vizsgázik az idén. Ezek a diákok öt évfolyamos középiskolába
járnak, azaz a 9. osztályban még nem az új matúrakövetelmények szerint
kezdték el a felkészülést. Az új tanterveket pedig csak négy évvel
ezelőtt, a 2001/2002-es tanévben, 9. osztályos diákoknál vezették be,
amikor az öt évfolyamos iskolákban tanulók már a 10. osztályba jártak.
Persze a pluszpontok reményében vagy mert felvételi követelmény, a
többségében két tanítási nyelvű vagy nemzetiségi középiskolába járó
diákok is tehetnek egy-egy tárgyból emelt szintű érettségit. A vizsgák
nagy részét azonban még a hagyományos érettségi rendszer szerint teszik
le. Így például magyarból nem feladatlapot kapnak majd, hanem ugyanúgy,
mint régen, három tétel közül dolgozhatnak majd ki egyet. Egyetlen
különbség lesz a korábbiakhoz képest: a feladatokat az idén nem olvassák
föl a rádióban és a televízióban.