Vajon mit
gondolnak a változásokról a tankönyvszerzők? Milyen új kihívásoknak kell
megfelelniük a diákoknak? (A FISZ cikke)

Bánki István szerint a változások szándéka jó, iránya
pozitív a vizsgázók szemszögéből nézve. Például sok esetben hasznos
lehet, hogy a vizsgázó teljesítményét megadott szempont szerint kell
értékelni. Ami a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a javító tanárok kapnak
egy javítási útmutatót az írásbelire, szóbelire pedig egy meghatározott
értékelési szempontot. Ez az értékelési forma általánosságban szélesebb
teret nyit a jogorvoslatoknak, megkönnyíti az ellenőrzést, a
felüljavítást. Ugyanakkor nyilván számolni kell nehézségekkel is,
technikai nehézséget jelenthet az iskolák gyakorlatlansága – a már
lezajlott próbaérettségik ellenére- az új rendszer előkészítésében és
lebonyolításában. Összegzésként elmondható, hogy a kétszintű érettségi a
modernizálás, javítás szándékát tükröző, hosszútávú szakmai-kormányzati
kezdeményezés.

Biológiából relatíve
kevesebb a változás, mint a többi tantárgyból, és könnyebb is
párhuzamot vonni a felvételi és az emelt szintű érettségi, valamint a
középszint és a „régi” érettségi között- tudtuk meg Szerényi Gábortól
Ennek az egyik oka, hogy a biológia az elsők közt vált úgynevezett
tesztes tantárggyá, így az ilyen feladattípusok nem ismeretlenek a
diákok számára. Maga a megkövetelt tanagyak között lesz változás,
például megnövekedtet arányban lesz az egészségtan és a környezetvédelem
tananyaga. A gyakorlatiasságra próbálják áthelyezni a hangsúlyt, hogy
közelebb vigyék a diákokat a mindennapi élethez, hogy a hétköznapokban
is alkalmazható ismeretanyagra tegyenek szert.

A legnagyobb meglepetést az érettségik kapcsán talán az
okozta, hogy a matematika érettségin, a diákoknak szóban is számot kell
adni tudásuknak. Gerőcs László elmondta, hogy a szóbeli vizsga egy
háromtagú „idegen” bizottság előtt kerül sor, tehát olyan szakemberek
előtt kell számot adni a diáknak a tudásáról, akiket addig nem ismert. A
szóbeli vizsga időtartalma legfeljebb 20 perc lehet. Az egyes
tétellapon általában négy feladat szerepel majd: egy tétel bizonyítása,
egy feladat megoldása, egy definíció kimondása valamint példa arra, hogy
egy adott témakör hogyan és mire alkalmazható a matematikán belül és
azon kívül. A vizsgán a többi tárgyhoz hasonlóan itt is előtérbe
kerülnek a gyakorlatiasabb feladatok. Az emelt szint nem csak
minőségében, hanem tartalmában is más lesz, hiszen utóbbi 240 perces
lesz. Az emelt szint megköveteli a diákoktól a nagyobb tudás, az
elmélyültebb gondolkodást, modellalkotó készséget kívánnak. Az emelt
szintet nehézsége miatt csak azoknak ajánlom, akik biztosak a
tudásukban, továbbá ajánlom nekik, hogy válasszák a matematikát
fakultációs tárgyként –javasolja a tanár úr.

Történelem érettségi legnagyobb újítása, hogy írásban
is számot kell adni az ismeretiről a diákoknak. Száray Miklós elmondta,
hogy egyértelműen a reprodukció, azaz a lexika és események közötti
összefüggések megtanulása háttérbe került a gondolkodással, logikával és
a forráselemzéssel szemben. Természetesen eddig is fontos szerepe volt a
lexika, és a forrásszöveggel is találkoztak a diákok, de magára az
érettségire érdemesebb volt bevágni az évszámokat, időpontokat, most ez
az arány megfordul. Csökkent a lexika és nőtt a szövegösszefüggések
megértése, értelmezése és felhasználása. A logikának továbbra is nagy
szerepe van, hiszen át kell látni a szövegben az események között az
összefüggéseket. A forráselemzés fontos szerepet kap, a diákok
használhatják a történelmi atlaszt, amiben benne van a legtöbb fontos
évszám, tehát eleve nem lehet olyan feladatokat készíteni, melyek
kizárólag az évszámokra épülnek. A vizsga bonyolódott a „háztáji”
vizsgához képest, hiszen az eddigieknél jobban szükség van a
fogalmazáskészségre és a szövegértésre is.

Kéry Tamás