Résztvevők: Knausz Imre intézetigazgató (ME BTK Tanárképző Intézet), Miklósi László történelemtanár, elnök (Történelemtanárok Egylete), Szakály Sándor egyetemi tanár (Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék), Székely Gábor egyetemi tanár (ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék) – Moderátor: Nagy Péter Tibor. (Megjelent az Educatio 2011/I. számában)

Lehetne-e Csobánkán a szegregált iskolából nemzetiségi iskola? Csobánka általános iskolájának a sorsáról lesz szó, nyolcvanvalahány cigány gyerek sorsáról, akik ebbe az iskolába járnak, jártak ez ideig, mert az új tanévben az iskola már nem ugyanaz az iskola lesz. Az önkormányzat nyár közepén elküldte a tantestület egy részét, felfüggesztette az igazgatót és helyettesét, s alsóban és […]

A létező szocializmus időszakában középiskoláink sajátos, ateista „hittanóráit” illették a címben jelzett névvel. Szerencsére a rendszerváltáskor a világnézet többes szám első személyű formája fogalomként is, tantárgyként is eltűnt, és megszűnt a humán tárgyak államideológiai befolyásolása. Újabban azonban néhány baljós jelből sokan arra következtettek, hogy a történelemtanításra újra fenyegetően vetül valamiféle államideológia árnya. (Lőrinc László, HVG)

A Holokauszt Emlékközpont májusban megbízott vezetője a jövőben máshogyan szeretne hozzányúlni a zsidóüldözés témájához, hogy – mint mondja – enyhüljön a társadalomra nehezedő nyomás. Szerinte sok vitára lenne szükség, de a politikusoknak nincs bátorságuk a kényes kérdésekhez. Szita Szabolcs az emlékközpont élén történt változásokról elmondta, az ok a kormányváltás, ő azonban nem tervez új állandó kiállítást. Prohászka Ottokár fényképét viszont […]

„A nemzet múltjának tudatosítása” a célja annak a pedagógiai segédanyagnak, amelyet iskoláknak állítottak össze a Trianon-emléknapokra. Lehetett volna tovább harcolni jobb feltételekért? Mindent a bolsevikok rontottak el? Mi köze volt az Osztrák-Magyar Monarchiának a magyar történelem egyik legtöbbet emlegetett eseményéhez? Mit gondol Trianonról az állam? (Forrás: [origo])

Ha a ráció oldaláról nézzük, teljességgel érthetetlen az a buzgalom, amellyel a kormány igyekszik megfojtani az alapítványi iskolákat. Ezek ugyanis egyrészt olyan feladatokat vállalnak magukra, amelyeket senki más nem végez el – mint például a tehetségesek, a menthetetlenül leszakadók, vagy épp művészet iránt fogékonyak képzése –, másrészt nem hogy vinnék a pénzt, de kifejezetten behozzák […]

Egy prágai asszony mindkét egymást követő diktatúrának áldozata volt, és nem tartotta egyiket sem jobbnak a másiknál. Az Európai Bizottság két héttel az ő halála után zárkózott el attól, hogy a kommunizmus bűneinek tagadása vagy kisebbítése is legyen tilos. (Forrás: Metazin)

A kilencvenes évek közepén mért nemzetközi felnőtt olvasásvizsgálat szerint a mostanában oly sokszor hivatkozott „régi jó” magyar iskolarendszer egyáltalán nem ért el jobb eredményeket, mint a mostani. A Kádár-kor iskolájában végzettek ugyanolyan rosszul olvasnak, mint a demokráciában felnőtt nemzedék. (Balla István, Figyelőnet)

Máig kísért a rejtély: miképpen tudták 1944. május 15-től július elejéig, néhány hét leforgása alatt összeszedni, gettókba gyűjteni, bevagonírozni és a haláltáborokba szállítani a vidéken élő, félmilliós lélekszámú magyar zsidóságot? Kit terhel a fő felelősség? A német megszállókat? A Sztójay-kormányt és -adminisztrációt, amiért még a németeknél is lelkesebben küldték a halálba honfitársaikat? Karsai László és […]

Dugovics Titusz önfeláldozó hőstette, a Holdról is látható kínai Nagy Fal, csak idehaza ismert világhírű magyar feltalálók. Van-e helyük a történelemkönyvekben, és ha igen, milyen formában? (Marinov Iván, urbanlegends.hu hozzászólása a TTE „Legendák” a történelemkönyvekben című sorozatához.)

A tatárjárás legkatasztrofálisabb összecsapása a Muhi melletti pusztán esett meg 1241. április 11-12-én: Batu kán hadai döntő vereséget mértek IV. Béla király szekerekkel várként körbebástyázott seregére. A mongol túlerő, vagy a magyarok széthúzása okozta-e a vérfürdőbe torkolló tragédiát? B. Szabó János hadtörténész szerint a világ akkori legjobb hadseregével szemben semmi esély nem volt. (Kurucz Béla, […]

A hétvégén Kassán ismeretlenek festékkel öntötték le Esterházy János mellszobrát, és nagyon is elképzelhető, hogy nem ez volt az utolsó ilyen jellegű támadás. A szobrot egy magántulajdonban lévő épület belső udvarán helyezték el, így simán el lehet képzelni, mit tettek volna a szoborral akkor, ha mondjuk szabadtéren állítják fel. (Nagy András, Új Szó)