Nálunk, Bátkában két zsidó család volt: Kleinék és Ungárék. Bátkiak voltak ők is, s egyben magyarok is, csak épp a református templomot nem látogatták. Ám a két család ugyanolyan elfogadott és elismert része volt a falu közösségének, mint mások, hiszen élményeik, mindaz, amit egy gömöri magyarnak a 20. század első felében át kellett élnie, azonosak […]

Szívesen engedtem a kisfiamnak, amikor a napokban a városházán az alaptörvény újonnan megnagyobbított asztalához húzott, hogy megnézegessük a Díszkiadás csataképeit. Csak akkor tanúsítottam némi ellenállást, amikor arra kért, hogy a hozzájuk tartozó meséket is olvassam fel: fölényeskedőn tájékoztattam, hogy a múltbéli legendák eme lelkesült martalócai ötletszerűen pottyantak a jövő békés együttélését szabályozó száraz joganyag passzusai […]

A honfoglaló magyaroknak feltehetően volt egy vésett betűkből álló írása, amelyről nagyon keveset tudunk, a késő 15. század óta pedig fennmaradtak rovásírásos emlékek, amelyek a ma ismert rovásábécét használják. Át lehet-e hidalni a két korszak közötti óriási szakadékot? (Láng Benedek, Komment.hu)

Állami finanszírozás híján a tömegesen fognak elmenni a fiatalok külföldre – vélik egyesek. Mások azt hangoztatják: a köznevelési törvény alattvalókká neveli a diákokat. (Forrás: 168 Óra Online)

Gondoltam, mivel már levelezésben állunk – bár egyoldalúan – megkérnélek, légy segítségemre abban, hogy én egy kicsivel korábban megtudjam a tutit, és elmondjam végzős tanítványaimnak, hogyan kalkulálhatnak legügyesebben a felvételi jelentkezéseknél a várható helyzetben. A most végzős középiskolások felvételi kilátásain ez ugyan már nem sokat segít, de így az én tekintélyem nőne. (Világi Mariann, Magyar […]

A modernkori magyar közgondolkodás – régebben is, manapság is – történeti reflexiókkal erősen átszőtt, historizáló. A szerző megállapítja, hogy a nem tudományos („tudomány előtti”, pre-scientific) történeti kultúra formálásában meghatározó szerepet játszott a családi szocializáció, valamint olyan műfajok mint a hazafias-historikus versek, a történelmi regények, népszínművek, ponyvák, és a különböző „nemzeti operák”. (Tortenelemtanitas.hu)  

Tíz éve még furcsálltuk, hogy a mérsékelt jobbközép, ha elődöket keres, nem leli meg a kommunizmus idején kiátkozott polgári demokratákat (mint Rassay Károly, Vázsonyi Vilmos, Sulyok Dezső, Pfeiffer Zoltán). Ehelyett megáll a keresésben Bethlen Istvánnál, a választójogi trükközések és választási csalások ravasz nagymesterénél.

A NEFMI Oktatási Államtitkársága a sajtó számára készített egy nyolc oldalas anyagot „Valótlanságok és tények az új köznevelési törvénnyel kapcsolatban” címmel. Az anyag igazi kommunikációs mestermű; a „Nem igaz, hogy….” mondatkezdéssel felsorolja a valótlan állításokat, majd „Az igazság:” rovatban röviden cáfolja is azokat. (Örömmel látom, hogy a katekizmusok olvasása erősen hat a NEFMI sajtómunkásainak stílusára, […]

Több sajtóközlemény is tudatta, hogy az Országos Köznevelési Tanács legutóbbi ülésén leköszöntem a Tanács élén több éven át betöltött elnöki tisztemről. A közlemények alapvető indokaimat is tudatták, miszerint a központi tartalomszabályozáshoz és az ebben megszabott normáktól való eltérést szankcionáló törvényhez nem voltam hajlandó semmilyen formában a nevemet adni. Miért is? (Loránd Ferenc, Népszava)

Képes-e a történettudomány még újat mondani 1848-49-ről, a forradalomról és a szabadságharcról? Rejtenek-e a levéltárak még olyan iratokat, adatokat, információkat, amelyek más, új megvilágításba helyezik, helyezhetik az eseményeket? Az a több száz kiadvány, amely a százötvenedik évfordulóra, majd a következő évtizedben megjelent, azt bizonyítja, hogy a válasz erre a kérdésre egyértelmű: igen. Negyvennyolcas történetünk mai […]

Résztvevők: Knausz Imre intézetigazgató (ME BTK Tanárképző Intézet), Miklósi László történelemtanár, elnök (Történelemtanárok Egylete), Szakály Sándor egyetemi tanár (Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék), Székely Gábor egyetemi tanár (ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék) – Moderátor: Nagy Péter Tibor. (Megjelent az Educatio 2011/I. számában)

Lehetne-e Csobánkán a szegregált iskolából nemzetiségi iskola? Csobánka általános iskolájának a sorsáról lesz szó, nyolcvanvalahány cigány gyerek sorsáról, akik ebbe az iskolába járnak, jártak ez ideig, mert az új tanévben az iskola már nem ugyanaz az iskola lesz. Az önkormányzat nyár közepén elküldte a tantestület egy részét, felfüggesztette az igazgatót és helyettesét, s alsóban és […]