A
reklamáláshoz szükséges bátorságra, tudatos vásárlásra is nevelik a
13-14 éves diákokat tíz iskolában decembertől.
(Forrás:
origo)

A fogyasztóvédelem
oktatásához készült segédanyagot csütörtökön nyilvános tanórán próbálták
ki, ahol a gyerekek játékos feladatokon keresztül tanultak az
egészséges táplálkozásról. A tanulók valódi élelmiszerekkel bevásárlást
imitáltak, és a gyakorlat során észre kellett venniük: egyes termékek
szavatossági ideje lejárt.

„Nem azt
kell megvenni a boltban, amit el akarnak sütni nekünk, hanem azt, amit
mi szeretnénk” – summázta az egyik budai általános iskola diákjai előtt a
tudatos vásárlás lényegét Garai István, az Országos Fogyasztóvédelmi
Egyesület (OFE) ügyvezető elnöke, mielőtt elkezdődött volna az új,
fogyasztóvédelmi oktatási segédanyag próbatanítása csütörtök
délelőtt.

Decembertől tíz iskolában
próbálják ki országszerte ezt a 13-14 éves diákok számára készült
segédletet, amely ingyenesen rendelhető, bár egyelőre csak 500 példány
készült belőle. A könyv öt témával foglalkozik: a bolti-piaci
vásárlással és panaszorvoslással, az élelmiszerekkel, az online
vásárlással, a mobiltelefonálással és a reklámmal. A kiadvány elsősorban
a tanároknak szól, feladatötleteket ad fogyasztóvédelemmel foglalkozó
órákhoz, amelyeket az OFE szerint a biológia, a médiaismeret, a kémia
tantárgyba lehet beilleszteni az osztályfőnöki foglalkozások mellett. A
kiadványban többek között néhány szituációs játék is található. Van,
amelyikben azt kell eldönteni, reklamáljon-e a fiú, ha romlott tejet
sóznak rá a boltban vagy az akciósnak feltüntetett üdítőt az eredeti,
magasabb áron ütik be a kasszában.

A
próbatanítás helyszínén, a Csik Ferenc Általános Iskolában a diákok nem
voltak kezdők, néhány órájuk volt már hasonló témában. A faliújságra az
egészséges táplálkozással – ami szintén része a tananyagnak –
kapcsolatos cikkeket és közmondásokat gyűjtöttek. Bár elméletben már
sokat tanultak a témáról az iskolások, például habozás nélkül meg tudták
válaszolni a kérdést, hogy miért kell egészségesen táplálkozni, a
tanárnő kérdésére többen bevallották, hogy aznap egyáltalán nem
reggeliztek. A táblára ezután fölkerült az ismert mondás: reggelizz úgy,
mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár, és vacsorázz úgy, mint
egy koldus.

Később a gyerekek azt a –
segédanyagban is javasolt – feladatot kapták, hogy írják le: mit,
mikor, kivel ettek tegnap, és ki készítette az ételt. A következő
gyakorlatban a diákok bevásárlást imitáltak. A tanteremben különféle
élelmiszereket készítettek elő az egyik asztalon, ezek közül kellett
kiválogatni a csoportokban dolgozó tanulóknak egészséges ételeket, olyan
termékeket, amelyeket nem vennének meg, valamint jellegzetesen magyaros
készítményeket. A feladat megoldása során külön kosárba gyűlt a
zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű kenyér, másik kupacba a lejárt
szavatosságú tejföl és méz, a harmadikba pedig fokhagyma és
pirospaprika. Házi feladatként a tanárnő arra kérte a diákokat,
állítsanak össze egy hétre szóló egészséges étrendet.

Óra után az [origo] által megkérdezett iskolások
elmondták, hogy szeretik ezeket az órákat. A diákok között akadt olyan,
akivel a szülei otthon is beszélgettek a fogyasztóvédelemről, de a
többség inkább csak az iskolában hall erről. Az egyik lány elmesélte,
hogy ő kifejezetten a tanultak miatt szokott le a kólaivásról. 

A Nemzeti Alaptanterv előírja a
fogyasztóvédelmi oktatást, szerveztek hasonló kurzusokat korábban is, de
az új kiadvány egyik szerkesztője, Benkőné Di Giovanni Rita szerint a
felsős korosztály eddig kimaradt. Az OFE elnöke például beszámolt arról,
milyen eredménnyel járt az óvodásoknak tartott fogyasztóvédelmi
foglalkozás. „Kimentünk velük a piacra, és utána elkezdték követelni a
szüleiktől, hogy számlát kérjenek a cipőről” – jegyezte meg Garai
István. Az új segédanyaggal kapcsolatos tapasztalatokat konferencián
beszélik majd meg, és ezek figyelembevételével bővítik majd újabb
témákkal.