A román-magyar történelem vetélkedése talán a tankönyvek
lapjain érhető a legjobban tetten, mivel azok mintegy sűrítve foglalják
össze az aktuális (nemzeti) történelmet. Az Múlt-kor e-folyóirat
legújabb számában ezen középiskolai történelemtankönyvek összehasonlító
elemzésére tesz kísérletet.

Kolozsvár utcáin sétálgatva a látogató lépten-nyomon
szembesül a román és a magyar történelem csendes, de annál szívósabb
versengésével. A „magyar” és a „román” múlt emlékei sűrűn váltogatják
egymást, sőt, néha közvetlen közelről – ugyanannak a háznak a falán vagy
ugyanazon a szobron – néznek farkasszemet egymással. Időnként az a
benyomásunk támadhat, mintha túl szeretnék harsogni egymást. Máskor az
egyik a szó szoros értelmében felülírja, vagy átértelmezi a másikat –
igazolva a két nép történelmének szétválaszthatatlanságát. Ez a jelenség
talán a város főterén a legszembetűnőbb, ahol szabályos szimbolikus
adok-kapok folyik, immár lassan kilencven éve.

A tér
máig megőrizte monarchiabeli hangulatát, amelyet a mindenkori román
városvezetés különféleképpen próbál ellensúlyozni – kezdve a főtér
nevével (pia?a Unirii – azaz Egyesülés tér, utalás Erdély Romániával
való egyesülésére), folytatva a közeli román vagy annak tartott
emlékekkel (a Mátyás-szobor előtti római ásatások, a memorandisták
emlékműve a tér és a Bulevardul Eroilor sarkán, majd az utca középső
részére áthelyezett, eredetileg a Mátyás-szoborral szemben álló
capitoliumi farkas szobra), egészen a Mátyás-szobron elhelyezett
Iorga-idézetig és Gheorghe Funar egykori polgármester lassan múlófélben
lévő nemzetiszínű tobzódásáig . Ez a látványos rivalizálás azonban csak a
külső megnyilvánulása egy évszázados játszmának, amelynek a tétje
Erdély múltja, és amely máig hatással van az emberek életére – nem
csupán Erdélyben.

A két történelem vetélkedése talán a
tankönyvek lapjain érhető a legjobban tetten, mivel azok mintegy
sűrítve foglalják össze az aktuális (nemzeti) történelmet. Jelen
dolgozat a magyar és a román középiskolai történelemtankönyvek
összehasonlító elemzésére tesz kísérletet. A vizsgálat során elsősorban
az egyes történelemkönyvek „közös” témáira – azaz a magyarokat és a
románokat egyaránt érintő események ábrázolására – fókuszálunk,
megpróbálva felvázolni a szövegekből kibontakozó két történelmi
narratíva vonalát – a különbségekkel, párhuzamosságokkal és
találkozásokkal együtt.

A vizsgált román és magyar
tankönyvek közötti jelentősebb különbségek egyrészt az etnogenezis és
államalapítás körüli eltérésekből, másrészt a nemzeti kérdés egyoldalú,
néha részrehajló bemutatásából következnek. Röviden összefoglalva: noha
továbbra is beszélhetünk két különböző – magyar és román – nemzeti
narratíváról, a változatosság ezeken belül is egyre nagyobb. A
hagyományos (nemzeti) szempontok súlyának csökkenése pedig azzal a
reménnyel kecsegtet, hogy fokozódhat a tényleges szakmai párbeszéd és
együttműködés, ami által idővel közeledhet egymáshoz a két történet
is.

Az e-folyóirat
fejezetei:

Etnogenezis
és államalapítás – avagy ki volt itt
előbb?

Demográfiai
bizonytalanságok

Román
vajdaság vagy magyar tartomány?

Külső
nézőpontok

Nemzetek
születése

Kisebbségpolitikák

Impériumváltások

Konklúzió:
nemzeti- vagy nemzetállami
nézőpont?