Görögországban
egy csapat hajóépítő és történész több mint egy éve a legendás Iaszón
hajójának, az Argónak rekonstruálásán fáradozik.
(Forrás:
Híradó)

Volosz görög kikötőjében egy
csapat hajóépítő, ezer éve alkalmazott eszközök és módszerek
segítségével próbálja újra megalkotni az Argót, Iaszón és az argonauták
legendás hajóját. A modern források – mint elektromosság és gépek –
hiánya kimerítő feladatot állít a csapat elé, ám az eredetiség szerintük
nagyon fontos része a kísérletnek.

A görög mitológia egyik legnépszerűbb története Iaszón
és maréknyi argonautájának utazása. A csapat Volosz – a valamikori
Iolkosz – kikötőjéből indult el, hogy Kholkisz ősi városából – a modern
Grúzia területén – megszerezze az Aranygyapjút. Olyan ismert hősök, mint
Héraklész és Orfeusz segítségével, Iaszón hosszú útja során legyőzte a
szörnyeket és az ellenséges királyokat, és Kholkisz királyának leánya,
Médea segítségével megszerezte az Aranygyapjút az azt őrző
sárkánytól.

A Naudomosz Intézet, egy
csoport hajóépítő és történész kezdett neki a nagyszabású
rekonstrukciónak, melynek során ókori, görög szerszámokat és technikákat
alkalmaznak az új Argó elkészítéséhez. Emellett azt is tervezik, hogy a
kész járművel bejárják a mítikus utat. A csapatnak mindent el kellett
felejtenie a modern hajóépítésről, és ugyanazon fa- illetve
vaseszközöket kellett alkalmaznia, melyeket Iaszón harcosai vettek
igénybe, több mint 3000 évvel ezelőtt.

A görög mitológiában 50 argonauta építette az Argót
három hónap alatt Athéné istennő segítségével, aki a hajóorrba egy
beszélő és jósló, mágikus gerendát helyezett el. A három modernkori
építő szerint nekik is elkélne némi isteni segítség a Kr.e. 14. századi
hajó építésében, ugyanis 15 hónapnyi nehéz munka után a 28 méteres
járműnek csak egynegyedét tudták elkészíteni.

Faszegek és ékek tartják össze a hajó vázát és
pallóját. Az ókorban a pallódeszkák közötti réseket gyantával tömték be,
ám a modern ácsoknak a gyantát enyvvel kellett vegyíteniük, hogy
megőrizzék a hajót a következő generációk számára. Azt tervezik ugyanis,
hogy a legendás útvonal bejárása után a kész járművet múzeumban
állítják ki. A hajótörzsben egész fákat alkalmaztak. Az építők bejárták
azokat az erdőket, ahol Iaszón emberei is valamikor a megfelelő, egyenes
fákat keresték.

A mítosz
felelevenítéséhez azonban igen kevés tény áll rendelkezésre. A
történetet először Apollonius Rhodius írta le körülbelül 11 évszázaddal a
legendás utazás után. A hajó megtervezéséhez a modern építők az ókori
vázafestményeket, fali freskókat és egyéb ábrázolásokat illesztették
össze, illetve begyűjtötték a világ könyvtáraiban, valamint múzeumaiban
őrzött, a hajóról készült leírásokat.

A történészek szerint a hajó alakját könnyebb volt
felvázolni, mint azt kideríteni, hogyan is készült. Az viszont sokat
segít a szakembereknek, hogy a hajókészítési módszerek nem sokat
változtak. A szakértők szerint kísérleti archeológiáról van szó,
egyfajta nyomozásról, hogy közelebb kerüljenek a mítosz eredeti
verziójához.

Az ókori hajó
rekonstruálásának ötlete nem új. Egy brit kutató a nyolcvanas években
egy Kr.e. 4. századi athéni hajót – a Kyrenia nevezetű kereskedőhajót –
rekonstruált. Ám az ő feladata könnyebb volt, mivel az eredeti Kyrenia
nagyon jó állapotban maradt fenn, amikor felhozták Ciprus
mellől.

Amint az Argó elkészül,
önként jelentkezhetnek a város lakosai, hogy az 50 evezős hajón
megtegyék Iaszón útját az Égei-tengeren, át a Boszporuszon egészen a
Fekete-tengerig, Grúzia partjaiig. Az út során naponta 10-15 órán át
kell evezni. Kérdés, hogy az önkénteseknek lesz-e elég erejük az út
végéig.