A cél:
az életre, ne csak a felvételire készüljön a diák.
(Forrás:
Népszabadság)
Amíg a fél országot a
meglovasított érettségi tételek, vagy az új típusú matúrán elért
gyanúsan jó eredmények tartják lázban, szinte titokban beérik egy régen
várt reform a magyar közoktatásban. A kétszintű érettségi csak a jéghegy
csúcsa. A középiskolában tanító pedagógusok között sokan tartják úgy,
az új típusú matúra bevezetésével és a felkészítő programokkal először
sikerült a magyarországi közoktatást alapjaiban érintő reformot
átverekedni a rendszeren.
Az új típusú érettségi egyik legfontosabb eredménye az, hogy
bevezetésével az úgynevezett kimeneti szabályozás szerepe erősödhet a
közoktatásban. Vagyis, ma már nem az egyetemi felvételire készül a diák a
gimnázium négy éve alatt, hanem az életre. Remélhetőleg. Ez
mindazonáltal még nem jelenti azt, hogy pont kerülne az
„ismeretközvetítés avagy készségfejlesztés” évtizedes vitájának végére,
sőt egy pozitívuma biztosan akad: az újítás gondolata és igénye
beköltözött a tantestületekbe is. És ezen sok múlik.
– Az utóbbi évtizedekben sokféle reformot próbáltak
már lenyomni az oktatás torkán sikertelenül, mert a tanárok válaszképpen
előhúzták a fiókból a negyvenéves egyetemi jegyzeteiket, és abból
tanítottak – vélekedik Szántó Judit, a kőbányai Zrínyi Miklós Gimnázium
és Szakközépiskola történelem szakos tanára. Hozzáteszi: az új típusú
érettségi bevezetésével megszűnik ez a kényelmes megoldás, szerinte
sokan ezért is ellenzik. – Ez az érettségi radikálisan új, tartalmilag
sokkal jobb, mint az eddigiek. Nem olyan régen hozták nyilvánosságra a
PISA-felmérés sokkoló eredményeit, szerintem Magyarországon ennyire
gyorsan az amúgy nehézkes oktatás még nem reagált egy ilyen jellegű
problémára.
Mint ismert, a
nemzetközi teljesítménymérés célja a diákok olvasási-szövegértési
képességeinek, matematikai és természettudományos eszköztudásának
feltérképezése volt. Bár a francia forradalom tényanyagából valószínű,
hogy kenterbe verné a magyar diák a franciát, és az olasz nebuló is
alulmaradna, ha Dante poklának mértani pontosságú felvázolásában kelne
versenyre a magyarral, a PISA-felmérések azt bizonyították, hogy a hazai
tanulók a modern munkaerőpiacon semmit nem érnek ezzel a tudással.
Vagyis a középiskolai, egyetemi padból kiesve nehezebben állják meg a
helyüket az életben, mint külföldi társaik.
– Manapság arra az ismeretre van szükség elsősorban,
hogy honnan, és hogyan szerezzünk be információkat, mert olyan
információs dömping van a világban, hogy az ember minden adatot úgysem
tud a fejében tartani – folytatja a történelemtanár. – Eddig az alapján
szortírozták a gyerekeket, hogy ki hány adatot tudott megtanulni, olyan
volt, mintha a telefonkönyvet kellett volna bemagolniuk. A középszintű
történelemérettségin viszont minden feladathoz lehetett használni olyan
térképet, amin szerepelnek a fontosabb adatok. Az új érettséginek így
már lényegesen több köze van a történelemhez, mint a korábbinak.
– Az új szemlélet, miszerint érteni
is kell a gyereknek a szöveget, amit olvas, nemcsak a humán-, hanem a
reáltárgyakban is megjelent az érettségin – veszi át a szót Nahalkáné
Czédulás Margit, a Zrínyi Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. –
Régen matematikából az volt az érettségi, hogy a diák kapott hét
feladatot a zöld könyvből, amiket nem is kellett nagyon elolvasnia, elég
volt rájuk nézni, és tudta, miről volt szó, mert rengeteg hasonlót
megoldott már. Itt nagyon oda kellett figyelni a szövegekre is. Az
írásbeli vizsga már önmagában egy komoly szövegértési feladat volt.
No de mitől is új ez az érettségi?
Hogy a magyar nyelv és irodalom feladatlapon aktuális, a Mindentudás
Egyetemén elhangzott előadás szövegét kellett értelmezni bemagolt
verselemzés visszaböfögése helyett? Részben. Hogy a történelem érettségi
Rákosi-korszakot elemző feladatában olyan tág szempontokat adtak meg a
feladatírók, hogy azzal csak a javítókulcs példáihoz görcsösen
ragaszkodó javítótanárokat sikerült kiugrasztani a bokorból? Talán. Vagy
hogy egy állítás tagadása – logikai művelet lévén – a nyelvtani teszt
helyett a matematika feladatlapon kapott helyet? Esetleg. Egy biztos:
ezek a feladattípusok gondolkodásra késztették a gyerekeket. Arra, hogy
alkalmazzák az ismereteiket.
A mai
érettségizőknek elsősorban azt kell bizonyítaniuk, hogy alkalmasak a
felsőbb tanulmányokra, vagyis általánosan tájékozottak, és megfelelően
tudnak a szövegekkel dolgozni. Az új típusú matúra már ezeken az elveken
alapul. Történelmet nem azok írtak tehát, akik ellopták, majd
terjeszteni kezdték az érettségi tételeket, hanem azok a pedagógusok,
akik négy évvel ezelőtt már az új feltételek szerint kezdték
felkészíteni a diákjaikat.
–
Állandóan fénymásolunk, vágunk, ragasztunk, a tantestületünk leginkább
egy szabó-varró tanfolyamra hasonlít. Hihetetlenül jól együttműködnek a
tanárok, de ez így is nagyon sok munka – meséli Edényi László, a
gimnázium igazgatója. – Ezt sehol nem írják le, de egy iskolának
legalább egymillió forintos pluszköltséget jelent a felkészülés.
Használjuk a gyerekek hagyományos tankönyveit is, de fénymásolunk más
tankönyvekből, újságokból is szövegeket. Matematikaórán a gyerekek
grafikonokat elemeznek például, történelemórán pedig újságcikkeket
olvasnak. Mi már az ünnepségeket is projektformában tartjuk. Gyakorlati
feladatok elé állítjuk a gyerekeket, amiken keresztül átélik mondjuk
1956. október 23. vagy 1848. március 15. eseményeit – magyarázza az
igazgató, hozzáfűzve: a tanároktól az új érettségi már megköveteli a
naprakészséget, mert a gyerekek tájékozottsága sokban múlik az ő
hozzáállásukon is.
– Sajnos a
gyerekek sem veszik mindig komolyan, hogy az új típusú feladatok, vagy
akár a projektmunka már önmagában tanulás – folytatja Nahalkáné Czédulás
Margit. – Még sokan gondolják úgy, hogy a tanulás az, ha leülnek,
bemagolják és felmondják az anyagot. Ezen a szemléleten, merthogy
évszázadok óta így működik az iskola, nagyon nehéz változtatni.
Szemléletváltásra a szülőkön és a diákokon túl különben leginkább a
tanároknak van szüksége, de szerencsére most már a kötelező
továbbképzésre is nyitottabbak vagyunk, mint az elején.
A rendszer még így sem tökéletes.
Most a gimnáziumokban kezdenek úgy tanítani, ahogy az általános
iskolában kellene, azaz a készségfejlesztésre összpontosítva. Az
alapfokú iskolák felső tagozatában továbbra is elsősorban lexikális
tudást gyötörnek a gyerekbe. A legrosszabb esetben elképzelhető, hogy ez
a felfogás akkor változhat majd csak meg, ha munkába állnak azok a
tanárok, akik gimnazistaként már az új rendszerben érettségiztek.
Mert új típusú tanárképzés ide vagy
oda, tanítani minden kezdő pedagógus ma is úgy kezd, ahogy annak idején
őt is tanították.
0shares
Már egy mozijegy ára is segítség! Ha teheted, támogasd a Történelemtanárok Egyletének munkáját!