Levélváltás

From: „Robert Szilard” <rszilard2@freemail.hu>
To:
<tte@tte.hu>
Sent:
Wednesday, September 18, 2002 11:17 AM
Subject:
Kerdes

> Tisztelt
Címzett!
>
> Kérem továbbítsa levelemet
kompetens személyeknek
> (természetesen amennyiben Ön
nem az).
>
> 24 éves apa vagyok. Némileg
zaklatottan, de tisztelettel
> kérek választ arra
kérdésre, hogy miért nem tanultuk (mi a
>
középiskolában) vagy miért nem tanulják ma a
gyerekeink
> (ismerőseim, rokonaim idősebb gyerekei),
hogy Japán partjai
> mentén is van egy piramis a tenger
alatt, ami legalább
> tízezer éves. (És ha egy van,
nyilván lehet több is.)
>
> A képek,
melyeken a búvárok a piramis kövei mellett
> úszkálnak a
lenti URL-re kattintva érhető el. A weblap egy
>
búvárszolgáltató cég hivatalos honlapja, amely többek
>
között a piramishoz is „leidegenvezeti” az ügyfelet. A
>
szövegben olvasható, hogy 1985-ben fedezte fel
Kihachiro
> Aratake. Tehát a középiskolában már tanulnom
kellett volna.
> A képeket a szöveg alján a két
galériára kattintva lehet
>
megtekinteni.
>
> http://www.toriitraining.com/Yonaguni/yonaguni.html
>
>
Várom válaszukat, tisztelettel: Róbert
Szilárd

Feladó: „Knausz Imre” <knauszi@freemail.hu>
Címzett:
<rszilard2@freemail.hu>
Másolatot
kap: „Miklósi László” <ml@tte.hu>
Tárgy:
Re: Kerdes
Dátum: 2002. szeptember 21.
0:49

Kedves Róbert Úr!
Köszönjük, hogy
kérdésével egyesületünket tisztelte meg. Az
alábbiakban
megkísérlem összefoglalni, hogy véleményem szerint
miért nem szerepelhet a
tananyagban a yonaguni
„piramis”.
1. Mindenekelőtt az iskolai tananyag soha nem
fedheti le a történelem
egészét. Sőt, amit az általános és
középiskolában történelemből tanítunk az
annyira csak a jéghegy
csúcsa, hogy elkerülhetetlenül egészen fontos dolgok
is
kimaradnak. Egy példa lehet Catal Hüyük, az egyik leggazdagabb
neolitikus
lelőhely, egy város abból a korból, amikor egyéb
ismereteink szerint
egyáltalán nem voltak városok. Igaz, Catal
Hüyükről sok tanár tanít is, de
nem mindenki, hiszen egyik
tanterv sem írta elő soha a kötelező tanítását,
így nagyon sok
fiatal nőhetett fel anélkül, hogy hallott volna róla. Az
ősi
Jerikóról pedig, amelynek jelentősége vetekszik Catal
Hüyükével éppenséggel
nem szokás tanítani. Egyszerűen nem fér
bele minden. (Az persze más kérdés,
hogy mindig azt tanítjuk-e,
ami a legfontosabb. Erről érdemes vitatkozni.)
2. Mint Ön is
írja, a tenger alatti piramist 1985-ben fedezték fel. Az
iskola
elkerülhetetlenül konzervatív intézmény. Egyszerűen nem újulhat meg
a
tanítás olyan gyakorisággal, hogy minden új felfedezés
azonnal a tananyag
részévé váljék.
3. Ennek a
„konzervativizmusnak” számos oka van, ezek közül egyet
azonban
külön is ki kell emelni. Nagyon veszélyes lenne, ha
egy-egy felkapott hír
rögtön a tankönyvek lapjaira kerülne.
Könnyen kiderülhet ugyanis, hogy a
felfedezés valójában blöff, a
média játéka. De nemcsak a kifejezett
csalástól kell tartani.
Sok felfedezésről, amely lázba hozza a világot,
idővel kiderül,
hogy bár a tények igazak, a levont
következtetések
elhamarkodottak voltak, és a felfedezésnek
valójában nincs is akkora
jelentősége, mint eredetileg
gondoltuk. Ezek a kételyek szerintem jogosak
lehetnek az Ön
által felhozott esetben is.
4. Magyarországon már jó ideje igen
nagy szabadságuk van a
történelemtanároknak abban, hogy
pontosan mit is tanítanak. Teljesen
elképzelhetőnek tartom,
hogy a tenger alatti piramisról némely
történelemtanárok
tanítottak, miközben a többség nyilvánvalóan nem ezt
tette.
Innen nézve egyedül az Ön egykori történelemtanára válaszolhatná
meg
azt a kérdést, hogy Önök miért nem tanultak erről a
felfedezésől.
A TTE nevében még egyszer megköszönöm megtisztelő
bizalmát.
Knausz Imre
alelnök,
TTE

Feladó: „Robert Szilard” <rszilard2@freemail.hu>
Címzett:
„Knausz Imre” <knauszi@freemail.hu>
Tárgy:
Re: Kerdes
Dátum: 2002. szeptember 24.
11:07

Kedves Knausz
Úr,

Tisztelettel köszönöm gyors és lényegretörő
válaszát.

Knausz Imre <knauszi@freemail.hu>
írta:
> 1. Mindenekelőtt az iskolai tananyag soha nem
fedheti le
a történelem
> egészét. Sőt, amit
az általános és középiskolában
történelemből tanítunk
az
> annyira csak a jéghegy csúcsa, hogy
elkerülhetetlenül
egészen fontos dolgok
> is
kimaradnak. Egy példa lehet Catal Hüyük, az egyik
leggazdagabb
neolitikus
> lelőhely, egy város abból a korból, amikor
egyéb
ismereteink szerint
> egyáltalán nem
voltak városok.
Ez érthető és elfogadható számomra. Az azonban
nem, hogy
még utalást sem tartalmaz a történelemkönyv ezekre a
„be
nem férő” dolgokra. Igen, ne foglalkozzon feltétlenül
egy-
egy fejezet külön az egyiptomi, külön a japán, külön a

kínai piramisokkal (merthogy azóta nem egy kínai piramist

találtam…), de ha még egy utalás sincs a lap alján vagy

hátul, akkor egyszerűen elhallgatjuk az információt és még

_lehetőséget_ sem adunk a nebulónak a fakultatív

ismeretszerzésre. Ez viszont már elfogadhatatlan
számomra.

Catal Hüyükről sem hallottam. Pedig pont
az ilyen leletek a
_lefontosabbak_, mert éppen a tananyag, a
történelem
alapinformációit változtatják meg, itt pl: már
akkor is
voltak városok. És ha akkor már voltak városok
(legalábbis
egy), akkor korábbra kell helyeznünk a civilizáció

megjelenését, az írás megjelenését. Ezek a legfontosabb,

legjelentősebb történelmi információk, és ezeket csak

_néhány_ történelemtanár említi meg… Nem lehetünk ilyen

lassúak, könyörgöm a gyerekek tanításáról van szó, arról,

hogy önmagáról milyen képet alkot: nem mindegy az önképem

szempontjából, hogy az őseim ötezer vagy ötvenezer éve

civilizáltak (a számokkal csak a kontrasztot kívánom

érzékeltetni), mert akkor én is több vagyok. És ez az, ami

MELLŐZENDŐ?! Elnézését kérem, de én mindig abban az

ismeretben éltem, amit a történelemórán tanítottak. Pl.

hogy az egyiptomi civilizáció elég sajátos volt, nehéz

beilleszteni a egyéb történelemi ismeretekbe, hiszen a

piramisépítést ma sem tudnánk megoldani. Erre most

_ugyanolyan_ piramisokat találok Japánban és Kínában. Akkor

mégis többről van szó, mint amit tanultam, akkor mégis

sokkal több minden történt a történelmünk folyamán, mint

amit gondoltam. És EZ MELLŐZENDŐ???!!! Nem, ez teljesen

felháborít.

> 2. Mint Ön is írja,
a tenger alatti piramist 1985-ben
fedezték fel.
Az
> iskola elkerülhetetlenül konzervatív intézmény.

Egyszerűen nem újulhat meg a
> tanítás olyan
gyakorisággal, hogy minden új felfedezés
azonnal a
tananyag
> részévé váljék.
Ez is érthető és
elfogadható számomra. Na de ennyire?! 17
év telt el, a kínai
piramisok körül pedig évszázadok óta
földművesek élnek. Még a
17 éves lassúság sem elfogadható,
hát még a több évszázados.
Még ha az mondjuk, hogy csak
ötven éve lett volna lehetőségünk
_értesülni_ a kínai
piramisokról, akkor is: 50 ÉV???!!!
Ennyire vagyunk
konzervatívak, lassúak? Én nyugodt,
kiegyensúlyozott ember
vagyok, de ilyen – nem is tudom
szavakkal jellemezni –
konzervatívizmus láttán, mely az én és a
gyermekeim
tájékoztatásának, műveltségének ROVÁSÁRA megy,
kicsit
nehezebben tűrtőztetem magam. Természetesen tudom, hogy

Önnek nem posztja ezt „hallgatni”, de van némi köze hozzá

és nyilván némi beleszólása is. Legalább ahhoz, hogy egy

apuka erősen felháborodott azon, hogy ő és a gyermekei és a

környezetének gyermekei elől ÉPPEN A LEGFONTOSABB

információkat hallgatják el konzervatívizmusra hivatkozva.

(És mivel beléptünk az Internet felgyorsult világába,

elkerülhetetlenül egyre több apa fog felháborodni, mégha

nem is jut eszébe éppen Önöknek ezt levélben jelezni.)

Lássa át kérem annak a pszichológiai és szociológiai

jelentőségét, hogy a gyerek értesülhetne arról, hogy ősei

valaha többek voltak, többre voltak képesek mint kortársai.

És pont ezeket tartjuk mellőzendőnek?! Látható már az Ön

számára is, hogy micsoda kulturális hajtóerőt jelentenének

ezek az ismeretek, ha a történelemtanárok gondos

pedagógiával, ilyen célzattal vezetnék fel ezeket a

mellőzött tényeket?! „Akkor szeretnék én is legalább több

lenni, mint ami vagyok, szeretnék én is legalább annyi

lenni, mint az őseim voltak.” Akkor talán nem a diszkóba

menne füvet szívni, hanem _érezné_, _értené_ azt, hogy

milyen – szó szerint – dicsőség is a tanulás lehetősége.

Érzi Ön ennek a súlyát és a
jelentőségét?

> 3. Ennek a
„konzervativizmusnak” számos oka van, ezek
közül egyet
azonban
> külön is ki kell emelni. Nagyon veszélyes
lenne, ha egy-
egy felkapott hír
> rögtön a
tankönyvek lapjaira kerülne. Könnyen kiderülhet
ugyanis, hogy
a
> felfedezés valójában blöff, a média játéka. De
nemcsak a
kifejezett
> csalástól kell tartani.
Sok felfedezésről, amely lázba
hozza a
világot,
> idővel kiderül, hogy bár a tények igazak, a
levont
következtetések
> elhamarkodottak
voltak, és a felfedezésnek valójában
nincs is
akkora
> jelentősége, mint eredetileg
gondoltuk.
Ez az óvatosság természetesen érthető és magam
tökéletesen
indokoltnak tartom. Jól is néznénk ki, ha

néhány „ufóészlelés” után elkezdenénk tanítani az iskolában

társadalomismeret órán, hogy vannak földönkívüliek és azok

idelátogatnak hozzánk. AZONBAN ezek a piramisok évtizedek

óta (a japán is már 17 éve) ismert. Ennyi idő alatt a

megfelelő apparátus kivizsgálhatta volna és ki is kellett

volna vizsgálnia, és megállapíthatta volna, hogy blöff-e

vagy sem. Én magam 3D-grafikus vagyok és tökéletesen

tisztában vagyok a jelenlegi hamisítási lehetőségekkel. A

képeken semmilyen csalásra utaló jel nincsen, a kövek pedig

láthatóan nem pár éve kerültek oda (még ha feltételezzük

is, hogy tudunk ma már ilyen szerkezetet építeni), látható

a tengervíz évezredes hatása. A kínai piramisok esetében

hasonló a helyzet. Ugyan föld fedi őket (némelyiket művelik

is), azonban ha a föld alatt nem kőépítmény van, akkor az

esőzések már a felismerhetetlenségig torzították volna,

akárhány éve is építétték őket újkori
csalók.

Pénz nem lehet gond. Ez marketing kérdése.
Ha egy TTE
megkeres egy kereskedelmi tévécsatornát azzal,
hogy
pénzeljen egy expedíciót, vetődnének rá. Beszereznék az

ellenőrző információkat és bekampányolnák, a

reklámbevételekből pedig a költségek többszöröse jön össze,

nem beszélve arról, ha eladják más társaságoknak az

anyagot, tessék bemarketingezni. Ma már a biznic világát

éljük, bátran meg lehet ezt
lovagolni.

> Ezek a kételyek szerintem
jogosak
> lehetnek az Ön által felhozott esetben
is.
Mint látja, számomra ez kevés. 17 év telt el, ideje lenne

már túllépni a feltételes
módon.

> A TTE nevében még egyszer
megköszönöm megtisztelő
bizalmát.
> Knausz
Imre
> alelnök, TTE
Én pedig újra az elnézését
kérem, amiért felháborodásomat
Önre zúdítottam. De bizonyára
világos az Ön számára is,
hogy valahol el kezdeni a
reformációt, hogy ne legyünk
annyira konzervatívak, hogy éppen
a legfontosobb gyerek- és
normál pszichológiai tényezőket
hallgassuk el a nebulók

elől.

Köszönettel: Róbert
Szilárd

ui: A kínai piramisokról pl. itt láthat
képeket:
http://hawk.hama-med.ac.jp/dbk/chnpyramid.html
http://www.lauralee.com/chi_pyr.htm